Egy fiatal társaság kisbusszal szeli át a kietlen amerikai tájat. Egyszer csak defektet kapnak, ám hamar kiderül, hogy ez nem egy szokványos defekt, ugyanis egy mesterlövész keze és méretes puskája van a dologban. Az abroncs után az egyik fiatal feje is szétdurran, a többieknek pedig csak a jármű jelenthet fedezéket a lövész gyilkos golyói elől. A hőség azonban nagy, sebesülések is akadnak, úgyhogy mihamarabb ki kéne szabadulniuk a kelepcéből.
Orvlövészes filmet láttunk már, ott van például A fülke, ám Joel Schumacher alkotásával ellentétben a Defekt nem akarja megfejteni az élet nagy morális és erkölcsi kérdéseit. Ellenben ez a film is elég feszült pillanatokkal szolgál. A feszültséget a zsebkendőnyi területre szorult túrázók helyzete és az először kétségbeesett, majd okosabb menekülési kísérleteik szépen generálják, ugyanakkor azt meg kell jegyezni, hogy karakterek meglehetősen gyengék, így igazán azonosulni egyikkel sem lehet. Vékonyka és alapvetően sablonos jellemrajzok jellemzik a fiatalokat, ráadásul egy-egy figura elvesztésénél (igen, lesznek további áldozatok is) kínosan erőltetett melodramatikus betétek jelennek meg a vásznon.
A Defekt legnagyobb erőssége, hogy a lövész személyét és cselekedeteinek okát nem ismerjük meg. Egyszerűen csak lő, gyilkol, és kész. A készítők egy irracionális, John Carpenter Halloweenjének antagonistájához, Michael Myershez hasonló gonoszt kreálnak, amivel azt a gondolatot ültetik el a néző fejében, hogy akár ő is lehetne az áldozat, akár őt is kipécézhetné a puskás egyén.
Nagyjából a film kétharmadáig jól elvan a néző, ám a finálé felé közeledve úgy tűnik, mintha az író-rendező Ryuhei Kitamura kezdene kifogyni a puskaporból, az össze-vissza lebegő, forduló, ötletes kamerabeállításokból, na meg a menekülési lehetőségekből, de a rendezőnek hirtelen eszébe jut, hogy ő olyan vérgőzös őrületeket csinált, mint a Versus, az Azumi, vagy éppen a Clive Barker (Hellraiser) egyik rövid sztoriját feldolgozó Éjféli etetés, és az addig sem túl finom erőszakábrázolással rendelkező művet egy totális gore-őrületté alakítja, amelyben ugyan már igen kevés a feszkó, de van helyette sok emberi belsőség és beteg, fekete humor, amit nagyon lehet élvezni, már ha az ember vevő az ilyesfajta szórakozásra.
Sajnálatos, hogy a karakterek nem túl erősek, ám az alaphelyzetét többnyire ügyesen bontja ki a film, szóval érdemes abszolválni a Defektet – pláne akkor, ha nemcsak az egyhelyszínes filmeket, hanem a vérgőzős túlzásokkal operáló agymenéseket is bírod.
6.5/10
A filmet október 25-től lehet megnézni a magyar mozikban. Forgalmazza a Wolf Films.