Kétség sem férhet ahhoz, hogy Bram Stoker klasszikus vámpírtörténete a horrorirodalom egyik legnagyobb hatású, legtöbbet hivatkozott és feldolgozott alkotása. A számtalan filmes feldolgozás mellett a popkultúrára és a művészetekre gyakorolt hatása felbecsülhetetlen. Talán az sem véletlen, hogy a némafilmek kora utáni egyik legelső világhírű horrorfilm is ebből a történetből született.

Erdély egy olyan tája a világnak, amely mind a mai napig őriz valamit ősi misztikumából. A fenséges hegycsúcsok, zord erdők és kísérteties kastélyok között ott lappang valami különös spirituális töltés, mely a helyiek régi hiedelemvilágából, babonáiból táplálkozik. Ezek közül természetesen nagyon sok az emberek olyan ősi félelmein alapul, mint a túlvilággal kapcsolatos kételyek, az elmúláshoz, vagy éppen a halottak feltámadásához kötődő nyugtalanító gondolatok. Egy városi ember, mint az üzletember Mr. Renfield számára mindezek azonban annyira tökéletesen idegennek és hihetetlennek hatnak, hogy ő meg sem érti a falusi közösség aggodalmait és figyelmeztetéseit, amikor éppen Walpurgis éjjelén (a boszorkányok pogány ünnepén) készül Drakula gróf rettegett kastélyába. Sok mai horrorral ellentétben a néző számára elég hamar világos lesz, hogy a vámpírlegenda korántsem pusztán népi babonaság: az éjszaka teremtményeivel tökéletes összhangban élő gróf, sötét kriptájából felkelve, azonnal nekilát ördögi terve megvalósításához. Drakula szerepe nem véletlenül emelte Lugosi Bélát minden idők leghíresebb színészei közé: méltóságteljes megjelenésével, gonosz tekintetével megigézi a nézőt a képernyő előtt.

Miután a rabszolgává tett Renfield felhasználásával a grófnak sikerül Londonba jutnia, a sátáni játszma tétje nagyobb lesz, mint bármikor: az elmaradott babonának hitt rémségek immár kitörtek a folklórból, a népi hiedelmekben szereplő borzalom a távoli vidékek kastélyainak ódon falai közül átkerült a modern nagyvárosba. Ebben a környezetben a Drakula hatása alá került Renfieldet éppúgy őrültnek tartják, ahogyan korábban ő is bolondságnak tekintette a vámpírokról és vérfarkasokról szóló legendákat. Az orvosok hiába állnak értetlenül egy-egy bizarr furcsaság előtt, szkeptikusak maradnak a természetfeletti teóriákkal szemben – a karizmatikus Drakula gróf pedig gond nélkül hálózhatja be kiszemelt áldozatait. Egyedül a vámpírtörténeteket megszállottan kutató Van Helsing sejti, hogy mi is történik valójában; barátai és London lakói csak benne bízhatnak...

Érdekesség, hogy a filmnek a főszereplőn kívül egyéb magyar vonatkozása is van: egyes jeleneteket valóban Erdélyben forgattak, így eredeti nyelven nézve többször is hallhatunk magyar beszédet. Nyugodt szívvel állíthatjuk, hogy e film, illetve Lugosi Béla játéka felbecsülhetetlen hatást gyakorolt nemcsak a Drakula-legendárium későbbi alakulására, hanem az egész horrorfilmes műfajra is – a magyar színész karaktere hivatkozási alappá lett a világ minden táján.

Az egyetemes filmművészet egyik kiemelkedő alkotása.

10/10

IMDb | mafab