Ellen Datlow a horror szerelmeseit megörvendeztette 2010-ben a Sötétség című novelláskötettel, amiben 25 modern, kevéssé ismert horrornovellát szedett össze a korszak és a műfaj legnagyobbjaitól. Magyarországon ezidáig nem nagyon volt szerencsénk hasonló műhöz, így külön köszönet a Gabo kiadónak a hazai megjelenésért.
A szerkesztőről annyit érdemes tudni, hogy a műfaj egyik legkiemelkedőbb alakja, akinek jópár (35-nél is több), a zsáner műfaját egybefűző novelláskötet jelent meg a neve alatt és aki több rangos díjat is elnyert már a munkásságával. Sajnos ezidáig magyarul nem jelent meg más kötete, de reméljük, hogy a Sötétség meghozza majd az áttörést. A kötet elején olvasható Datlow előszava, amiben külön hangsúlyozza, hogy a könyvben nem biztos, hogy a szerzők legjobbjai olvashatóak, ugyanakkor tényleg ritkaságokat sikerült összegyűjteniük, amik méltóképpen bemutatják a horror sokszínűségét és szerteágazását.
Nem mennék bele részletesen a különböző, kötetben található novellák részletes ismertetésébe, hiszen azzal csak elvenném a lényeget, vagy lelőném az egyes történetek poénját. Azt se nagyon szeretném, ha valaki az általam leírtak alapján szemezgetné ki, hogy neki, melyik a kedvére való írás. Szerintem egy novelláskötet attól olyan izgalmas, hogy nem tudhatjuk, melyik történet pontosan, miről fog szólni. Ez a felfedezés majd az olvasás közben derül ki. Ebben a kötetben pedig tényleg teljesen másmilyen, roppant változatos sztorikat olvashatunk el.
Az igazat megvallva én sem ismertem mindenkit, akinek az írása megjelent a könyvben. Valakiről még egyáltalán nem is hallottam, éppen ezért nagyon jó volt, hogy minden sztori előtt olvasható volt egy rövid leírás a szerzőről és az írása keletkezéséről. Nemcsak kiváló történeteket kaptam így, hanem szélesebb körű ismeretet is kedvenc műfajom kortárs szerzőivel kapcsolatban. Ahogy pedig szépen egyessével rájuk kerestem világossá vált, hogy van, akinek itthon tényleg csak elvétve lehet megtalálni egy-egy írását, remélem a jövőben ez is változni fog majd.
A kötet, ahogy mondtam nagyon sokszínűre sikeredett, tényleg mindent összeszedtek benne, ami miatt annyira szeretjük a horrort. Nyilván az írások nem egy színvonalon mozognak, vannak jók, meglepőek és persze akadnak kevésbé jól sikerült novellák is, viszont legalább megismerhettem a szerzőjüket. Vérben, elvont dolgokban, creepy faktorban, sci-fiben nincsen hiány és sikerült a már ismert íróknak is egy teljesen más arcát megmutatni. George R.R. Martin a Trónok harcával robbant be a köztudatba és hát regényfolyama bővelkedik horrorelemekben rendesen, de A Körteforma Ember merőben más, mint amit tőle megszokhattunk és itt jön csak ki igazán, mennyire szereti a zsánert az író. Stephen King Csattogó fogsor című írása is igazi sziporka, bár nyilván azért őt eléggé ismerjük már ahhoz, hogy tudjuk, mire képes és mennyi mindenben bővelkedik a munkássága. Ha ki kellene emelnem, hogy nekem, melyik írás tetszett a legjobban, akkor Kathe Koja: Szörnyszülöttek és Clive Barker: Jacqueline Ess akarata és végső akarata című novelláit emelném ki. Hozzám ezek áltak a legközelebb, bár tényleg mindegyik írásban találtam valami olyat, ami tetszett.
Összességében a Sötétség egy hiánypótló darab, a horror és a creepy szerelmeseinek kötelező beszereznie, mert ez a kötet tényleg nekünk szól. Minden igényt kiszolgál, olyan szerzőkkel ismertet meg minket, akikkel eddig nem sűrűn találkozhattunk és az ismertebb íróknak is új oldalát mutatja be. Azonban fontos kiemelni, hogy ez egy merőben modern gyűjtemény, modern témákkal, modern megfogalmazásban. Mindenképpen olvassátok el az összes történetet, ismerkedjetek meg a műfaj sokszínűségével és képviselőivel, hogy aztán megtaláljátok a saját kedvenceiteket.