Az Event Horizon (Halálhajó) a sci-fi műfaj egyik, a közönséget és a kritikusokat leginkább megosztó darabja az utóbbi pár évtizedet tekintve. A film rendezője nem más, mint Paul W.S. Anderson, aki leginkább a Mortal Kombat-film, valamint a Resident Evil-franchise megalkotásáért felel. Aki látta a fent említett műveket, tisztában lehet azzal, hogy egyik sem a mélyenszántó gondolatokról és a szövevényes cselekményről híres. Önmagában ez még nem is lenne akkora probléma, hiszen úgy gondolom, bármilyen műfajban lehet szórakoztató filmet létrehozni anélkül, hogy non-stop agyalásra késztetné a nézőt, vagy bármilyen különösebb érzelmekre alapozna.


A film alaptörténete a következő: 2047-ben járunk, egy űrhajó legénysége pedig azt a feladatot kapja, hogy eredjen a nyomába egy több éve rejtélyes körülmények közt eltűnt hajónak, ami az Event Horizon nevet viseli. Az akció indítékát egy-egy elkapott jelfoszlány adja, amelyet a keresett jármű fedélzetéről sikerült fogni. A főszereplők már itt szembesülnek azzal, hogy nem minden lehet rendben a hajó sorsát illetően, mivel az elfogott szignál meglehetősen zavaros, később pedig egyetlen latin mondatot sikerül kihámozni belőle. Emellett tudvalevő, hogy az Event Horizon célja egy titkos kísérlet végrehajtása volt, amely a tér-idő szerkezetének manipulálásával volt kapcsolatos. Összegezve tehát, minden adott arra, hogy kellemetlen meglepetések várják a mentőhajó legénységét. Meglepetésekben márpedig nem is lesz hiány, hiszen amint az űrhajó eléri a Neptunuszt - ahol rátalálnak a közben bolygókörüli pályára állt Event Horizonra -, bizarrabbnál bizarrabb nyomokat találnak, a nyomok pedig valami még sötétebb, ijesztőbb dologhoz vezetnek.

A film megnézése közben világossá válik, hogy a rendező egyfajta mixet akart létrehozni, főként a Solarist és az Alient keresztezve, kiegészítve néhány, egyéb helyről elcsent gondolattal. Ez a sajátos egyveleg véleményem szerint egészen jóra sikeredett. Az Event Horizon egyik legnagyobb erőssége a film első felében lezajló fokozatos hangulatkeltés. A másik kiemelendő pozitívum az igényes CGI, ami, tekintve az 1997-es gyártási évet, még inkább felértékelődik. Bár a film cselekménye több ponton is logikai bökkenőkkel tarkított, a színészi alakítás pedig helyenként finoman szólva kifogásolható, különösebb panaszra nem lehet okunk.

Összességében az Event Horizon egy szórakoztató film, remek alapötletekkel, a maga korában egyedülálló megvalósításokkal, ami még tizennyolc évvel az elkészítése után is képes kikapcsolódást nyújtani a néző számára.

Értékelés: 7/10

IMDb | mafab