Megcsillant a fény az alagút végén, a legutóbbi rész lejtmenete után ismét felfelé ível a sorozat hullámvasútja. Kicsi előretekintést, kicsi múltba merengést, kicsit lassabb tempójú, de rendkívül feszült epizódot kaptunk, ami egy zseniális csavarral zárult le.
{spoiler}
Nick halála után Strand, Alicia és Luciana Al kamerája elé ülnek, elmondják a saját kis történetüket, melyek mind a Keselyűk látogatása és a Nick halála közötti időszakban játszódnak, és a portyázásaikhoz kapcsolódó eseményeket meséli el.
Strand és Cole egy növénytermesztőt keresnek fel élelem után kutatva, ahol némi zombis akciót követően Strand egy élelemmel teli autóhoz vezeti Colet, és felajánlja a férfinak, hogy közösen lépjenek le az arénából. Cole elutasítja, és visszatér Madisonékhoz. Strand kis hezitálás után meggondolja magát, és csatlakozik a többiekhez. A két férfi, bár látszólag nem jönnek ki jól egymással, megőrzik a titkukat Madison előtt.
Ezzel egyidőben Nick és Luciana egy könyvtárban kutatkodnak olvasnivaló után: a fiú egy minigyűjteményt szeretne létrehozni az arénában. Elképzelése szerint az ott élő embereknek kell egy okot adni, hogy ne veszítsék el a céljaikat, és legyen valami, ami összetartja őket a túlélésen kívül. Keresés közben rábukkannak egy térképre, amit kinyitva szikra gyúl az agyukban és rájönnek, hová lehetne továbbállni az aréna esetleges pusztulása után.
Alicianak és a semmiből felbukkant asszonynak, Naominak vidámparki kalandokban lesz része, mikor meglátogatnak egy óriáscsúszda tetején összeeszkábált búvóhelyet. Az élménypark szépségeit élvezni képtelen zombihordák legyűrése után, a lányok egy szép kis elsősegélykészletre bukkannak, és így tudjuk meg Naomi eredeti szakmáját is: ápolónőként dolgozott az apokalipszis előtt, azonban Strandhez hasonlóan ő is szeretne a saját útján továbbmenni, így egy frissen megtankolt kocsival fontolgatja elhagyni a fürdőhelyet. Alicia azonban meggyőzi, hogy a stadionban jó hasznát vennék a képességeinek, így a két nő végül együtt tér vissza Madisonékhoz.
Madison eközben sem vesztegeti az idejét, kimegy az aréna előtt strázsáló Melvinhez, ahol kis diskurálás után kiderül, hogy álláspontjaik továbbra sem közeledtek egymás felé, így a feltételeikhez ragaszkodó vezetők helyzete változatlan marad. Közben hazaérnek a portyázó emberek is, és Nick tervének előadása után mindannyian fellelkesülve tekintenek előre.
A történetek elmesélése után visszatérünk a jelenbe, ahol is hőseink megállnak egy elásott fegyverarzenálnál, és a gyilkolóeszközök kiásása után eltemetik Nicket, és búcsút vesznek tőle. Ekkor derül ki Nickék valódi célja, miszerint a megszerzett fegyverekkel meglátogassák a Keselyűket, amiben Altheáék éppen kapóra jöttek. A harcos zsurnaliszta benne is van a dologban és csatlakozik Strandékhez, azonban mikor John véletlenül felfedezi Naomi táskáját a furgonban, és benne a szerelme fegyverét, fény derül az igazságra: Naomi egyenlő Lauraval, akit John egész útja során keres. Mikor megtudja Aliciától, hogy a nő már meghalt, kovbojkalapos pisztolyforgatónk nem képes ezt elhinni, és Morgannal az oldalán felkerekedik, hogy megkeressék a nőt vagy a sírját.
{/spoiler}
Kérem szépen, visszatértünk a helyes útvonalra, a sorozat ismét visszanyerte dicső fényét. Tartalmilag egy erős, drámai részt kaptunk, amelyben mindegyik karakter megkapta a maga 10 percében, ami kijárt neki. Csak dicsérni tudom az alkotókat, hogy a legutóbbi töltelék epizód után nem hagytak cserben minket. Megoldották a vizualitást, jó arányban keverednek az idősíkok, a kamera, a múlt és a jelen képei remek tempóban váltják egymást. Vannak szép zombijaink földön, vízben egyaránt, némelyikük kaktuszt, másikuk mohatelepeket termeszt magán, a vízihullák kinézete tisztára mintha valamelyik Lovecraft novellából köszönne vissza.
Akcióból most kevesebbet kapunk a megszokottnál, de nincs okunk panaszra, mert kompenzálja azt a zseniális epizódvégi csavar. Karaktereink szintén hozzák a elvártat, Althea sem tolja túl most a fontoskodását, Morgant épp elég ideig láthatjuk, hogy ne legyen sok belőle, és Nicktől sem kellett még elbúcsúznunk. Kimondottan jó ötlet volt Kirkmanéktől, hogy ilyen megoldással tartsák fent a rajongók szimpátiáját, miután a The Walking Deadben Carl halála nem sikerült valami fényesre, és az utána következő részben is jócskán ignorálták a srácot, addig a FearTWD-ben dicsérendő ez a fajta húzás: bár tudjuk, hogy már nem sokáig lehet velünk szeretett Nickünk, azért még pár epizódban fog kellemes perceket okozni számunka. Kiemelendő az is, ahogyan a különböző történetszálak egybeértetik: ezekben közös motívumként tűnik fel az elvágyódás, az ismeretlen keresése, azonban az összetartás és a hűség győzedelmeskedik felettük. Közös nevezőként mindegyiküket Nick karaktere fogja össze, az ő cselekedetei révén válnak sorsfordítóvá tetteik, a fiú egyfajta kapocsként funkcionál köztük.
Reméljük, a múltkori epizód lejtmenete csupán botlás volt, és nem kapunk több hasonló részt. Folytatás a jövő héten, ezúttal John és Laura kapcsolatát ismerjük majd meg.
9/10.