Vannak olyan alkotások, amelyek mélyek, filozofikusak, és olyan kérdéseket feszegetnek, amelyekre mi is keressük a válaszokat. Mi az élet értelme? Mi az emberiség célja a Földön? Az élet nagy kérdései, hm, igen... Nos, a Nyolc préda rohadtul nem ez a kategória, de ettől függetlenül egy meglehetősen szórakoztató darab.

Nyolc fiatal érkezik egy isten háta mögötti kanadai erdőbe, egy rehabilitációs program keretében. Mindegyikőjük elkövetett valamit: afroamerikai barátunk idősek pénzét lovasította meg, a félvér csaj bandatag volt, a gazdag, jóvágású ficsúr kiskorúakkal került intim kapcsolatba, a kékszemű fiú náci stb. Szar alakok, annyi szent, de most egy kis szemétszedés és erdőrendezés talán jobb belátásra bírja őket. Megtanulhatják a rendet, és hasznos tagjai lehetnek a társadalomnak. A csapat vezetője Bob, az erdész, aki mindent tud a környékről, vele járják be a területet. Nem is sejtik, hogy Maci Laci felébredt téli álmából, és vadászni indul...

A Nyolc préda tulajdonképpen egy slasher, csupán az zavarhat meg minket, hogy Jason Voorhees helyett egy nagy barnamedve tépi le a fiatalok fejét. Azért ne számítsunk nagy hentelésre: van egy-két szaftosabb jelenet, de nem maxolják ki a gore-t. Ez felháborodásra adhatna okot, hiszen ez mégiscsak egy trashfilm, de a "karakterek" legalább annyira mókásak, mint Medve Úr bélkitépései. Személyes kedvecem Bebe (Emily Foxler, aki a Coherence-ből lehet ismerős), aki annyira segghülye, hogy elképesztő, főleg miatta röhögtem könnyesre magam. A befejezésben egy csavart is kapunk, ami bevallom, engem meglepett. (Na jó, nem.) Zárásként álljon itt a film zenéje - hát nem imádnivaló?

6/10

IMDb | mafab**
**