Azért vannak pillanatok, amikor nem túl hálás dolog kritikákat írni. Pedig alapjáraton imádom ezt csinálni, hiszen jó dolog elmerülni a creepy világában, beletemetkezni a filmekbe, utánuk járni, várni őket, hogy aztán írjunk róluk az oldalra. Nos, ez azonban azzal jár, hogy sokszor olyan alkotásokat is meg kell néznünk, amitől azért nem várhatunk túl sokat, de hát írni meg kell róluk. A Boldog halálnapot! kellemes csalódás volt 2017-ben. Nem váltotta meg ugyan a világot, de érdekes volt a koncepció, jó volt a karakterábrázolás és tényleg szórakoztató volt a film. Persze, hogy kellett folytatni a sztorit! Amikor kijöttek erről a hírek már akkor is lehetett sejteni, hogy pusztán anyagi lehúzás áll a háttérben, tehát nem véletlen, hogy eddig halogattam a film megtekintését. Hát jobb lett volna, ha az idők végezetéig halogatom...
A történet nagyjából annyi, hogy Tree egy hiba folytán ismét az időhurokban találja magát. A különbség annyi, hogy most már tudja, mi vár rá és azt is, hogy a megoldás a tudós haverjai kezében van. A kérdés már csak az, hogy sikerül-e nekik megoldani a problémát és Tree pedig el tudja-e dönteni, hol is van az igazi helye?
Nem titkoltan a Vissza a jövőbe volt ezúttal a kiindulópont, éppen ezért ezt a megközelítést használták fel az alkotók. A horror teljesen háttérbe szorult, előkerült a sci-fi vonal, na meg persze a dráma és az a fránya romantika is. Sokaknak lehet, hogy mindez egy jó egyveleget ad ki, sőt az ilyen időgépes-időhurkos sztorikat kedvelők még örülnek is annak, hogy most ez a vonal van a középpontban, azonban az örömükbe hamar üröm vegyül, mert a megvalósítás végtelenül buta és egyszerű. A filmre pedig talán ez a két jelző illik a leginkább. Lehet itt magyarázni, hogy majd most kiteljesedik a sztori és kapunk magyarázatot az első részben történtekre, csakhogy ez nem igaz. Semmi motivációja nem volt az alkotóknak csak a fránya pénz, ezért nem is nagyon szenteltek túl sok energiát a filmjüknek.
Mint mondtam én bírtam az első részt, mert volt benne eredetiség és Tree karaktere pedig elvitte a hátán a filmet. A gyilkosságok-üldözések is szépen össze voltak rakva, mellette pedig jól tudott működni a humor is. Nem paródiát csináltak, hanem egy jó horrorvígjátékot, amit tényleg lehetett élvezni. Most azonban el akartak menni komolyabb irányba úgy, hogy közben viccesek maradnak. Ez pedig baromira nem jött be. Ha komolyra veszik a dolgokat, akkor nem pont egy ilyen környezetbe kellett volna tenniük a sztorit. Én egy percig nem vitatom el, hogy volt némi mondanivaló a történetben, csak éppen ez nem passzolt a film stílusához. Súlytalan lett az egész. Nyilván Tree karakterfejlődése egy fontos szempont, hiszen ez már az első részben is erőteljesen meghatározta az egész kimenetelét, de ott ez fel volt építve. Itt meg csak sodródtunk, miközben a készítők hol poénkodtak, hol szíveket akartak facsarni. És nem, nem a jó értelemben facsartak.
A maszkos gyilkost persze azért bele kellett szuszakolni a sztoriba, de már hétmérföldről lehetett tudni, hogy kit rejt a maszk és nem is nagyon érdekelt senkit amúgy ez a szál. Még a készítőket sem, mert csak kötelező elemként használták fel. Bőven ki is hagyhatták volna amúgy a dolgot, hiszen horrort a film nyomokban se nagyon tartalmazott.
Az igazat megvallva tökéletesen felesleges ez a folytatás. Pedig azt nem vitatom el, hogy jól indult a dolog. A kezdés hibátlan volt, mint ahogyan Jessica Rothe is. Tree igazán jó karakter, a színésznő pedig nagyon jól hozza ezt a figurát, tehát miatta nem fulladt teljes érdektelenségbe az egész film. Mindemellett pedig a humorral sem volt semmi baj. Tök jól működött, persze megint azért, mert Rothe kisasszony nagyszerű komika. A többi szereplő nem igazán volt érdekes, hozták a szokásos sablonokat, Carter teljesen béna, de Ryan-ben már volt potenciál. Kár, hogy nem kezdtek vele semmit. Mint ahogyan a műfajból adódó szabadsággal sem és talán ez a legnagyobb hiba. Mert ha már nekimegyek a horror világának, akkor abba sok minden belefér ám. Főleg ha az a cím, hogy Boldog halálnapot. Akkor lehetne ám itt gyilkolászni, kreatívkodni. Lehetne... ha nem az lett volna a cél, hogy minél többen jegyet váltsanak a filmre, ami ugye akkor a jövedelmezőbb, ha lejjebb megy a korhatár besorolás.
Nem lépek időhurokba, tehát nem ismételgetem magam, így végezetül csak annyit mondok, hogy éppen meg lehet nézni a Boldog halálnapot! folytatását, néhol lehet rajta szórakozni (leginkább Tree miatt), de az egész nagyon vérszegény, súlytalan és buta. Horrornak egyáltalán nem lehet mondani, vígjátéknak elmegy, sci-finek nagyon gyenge, drámának még gyengébb. Inkább nézzétek meg az első részt megint, azzal jobban jártok.
Pontszámom: 4,5/10.