Hideg préda 1-2

A slasher műfaj, főleg a 80-as években virágzott, elsőként a Texasi láncfűrészes mészárlás, majd a Péntek 13. és így sorban. Ideje volt, hogy Európa is megkapja a maszkos, szerszámos mészároló gépét. Advent második vasárnapjának alkalmából két téli remeket hoztam el Nektek Norvégiából.

A Hideg préda (Fritt vilt - 2006) egy norvég horror franchise, mely a nagy elődökből építkezik, mégsem vált egy B - kategóriás mezei horrorrá. Mint minden slasher, ez a film is öt fiatal, egyetemistára fókuszál, akik elmennek a szünidőre kikapcsolódni. Esetünkben is megvan a jól bevált felállás; a veterán szerelmespár Jannicke és Eirik, a friss turbékolók, Mikal és Ingunn, illetve a kötelező egyedülálló Humor Herold Morten Tobias. Kis csapatunk a hegyekbe indul síelni, de egy baleset miatt bekényszerülnek egy elhagyatott szállodába. A kötelező lerészegedés és bulikázás után persze szembesülnek a gyilkossal. Egy óriási, eszkimó ruhába öltözött férfi tör rájuk, egy csákánnyal. Olyan, mintha Kurt Russell jött volna át a Dologból.

A film közhelyekből építkezik, nagyon érződik rajta Bőrpofa és a Ragyogás hatása – érdekesség: a szálló neve a Ragyogás címe volt norvégul- mégsem csúszik bele a latyakba. Végig izgalmas tud maradni, az operatőri munka kifogástalan, kapunk bőven az arcunkba gore-t. Nincsenek irracionális emberi reakciók, senki nem fut fel egyedül az emeletre a gyilkoshoz, nem kérdezősködnek a sötétben, hogy van-e ott valaki. A télies, hideg képvilág gyönyörű, bár ezt nem lehetett nehéz elérni a norvég hegyekben. A klausztrofób hatás szintén működik, nem futhatnak ki hőseink a fagyba, de bent sem maradhatnak a szálloda falai között. Könnyen lehet azonosulni a karakterekkel, kevés olyan horror van, ahol ne lenne legalább egy irritáló szereplő, itt viszont mindenki megszerethető és izgulhatunk értük. Talán éppen a realisztikussága emeli ki a többi slasher közül. Hiteles alakítások, a gyilkos nincs túlbonyolítva, nem egy maszkos Michael Myers, hihető, hogy lehet, van egy elmebeteg remete a szállodában, semmi földöntúli.

Számomra úgy tűnik, előzetesekből és marketing anyagokból ítélve, hogy a norvégok egy Péntek 13-hoz hasonló franchise-t szerettek volna készíteni. 2008-ban bemutatták a Hideg préda 2-t.

A folytatás csak pár órával az előzmények után játszódik, abban a faluban, ahova a fiatalok eredetileg indultak. A rendőrség bejelentést kap egy elhagyott, hólepte autóról, s mikor kiérnek, a helyszínre megtalálják a túlélőket, akiket rögtön a helyi kórházba szállítanak. A kihallgatások után a hegyekben megtalálják az áldozatok maradványait, és azokat is a faluba szállítják. Csákányos gyilkosunk ebben a részben megkapja a halhatatlanság hatalmát, amit minden hozzáhasonló horror figura megkapott, kezdve Bőrpofán át Freddy-ig. De még így is valóságos, földhöz ragadt marad, őt a hó nevelte. A gyengébb, de még élvezhető második részben felgöngyölődik előttünk több évtized eltűnési esete, több információval szolgál a gyilkosról és több, új karakterért izgulhatunk. Az első rész klausztrofób, hóba zárt hangulata sajnos a folytatásból már kiveszett. A Halloween 2. részéből építkezik, a cselekmény főként a kórház falai között zajlik.

Létezik egy harmadik rész is, egy előzményfilm, de ott már teljesen szakítottak a téli tájjal, így nem tartozik a mai alkalomhoz. Remélem felkeltette az érdeklődéseteket a két film, és ha még nem láttátok, megnézitek.

A slasher műfaj főleg a '80-as években virágzott, elsőként a Texasi láncfűrészes mészárlás, majd a Péntek 13. és így sorban. Ideje volt, hogy Európa is megkapja a maszkos, szerszámos mészárológépét.

Advent második vasárnapjának alkalmából két téli remeket hoztam el Nektek Norvégiából.

A Hideg préda (Fritt vilt - 2006) egy norvég horrorfranchise, mely a nagy elődökből építkezik, mégsem vált egy B kategóriás mezei horrorrá. Mint minden slasher, ez a film is öt fiatal egyetemistára fókuszál, akik elmennek a szünidőre kikapcsolódni. Esetünkben is megvan a jól bevált felállás: a veterán szerelmespár Jannicke és Eirik, a friss turbékolók, Mikal és Ingunn, illetve a kötelező egyedülálló Humor Herold, Morten Tobias. Kis csapatunk a hegyekbe indul síelni, de egy baleset miatt bekényszerülnek egy elhagyatott szállodába. A kötelező lerészegedés és bulikázás után persze szembesülnek a gyilkossal. Egy óriási, eszkimóruhába öltözött férfi tör rájuk egy csákánnyal. Olyan, mintha Kurt Russell jött volna át A dologból.

A film közhelyekből építkezik, nagyon érződik rajta Bőrpofa és a Ragyogás hatása - érdekesség: a szálló neve a Ragyogás címe volt norvégul -, mégsem csúszik bele a latyakba. Végig izgalmas tud maradni, az operatőri munka kifogástalan, kapunk bőven az arcunkba gore-t. Nincsenek irracionális emberi reakciók, senki nem fut fel egyedül az emeletre a gyilkoshoz, nem kérdezősködnek a sötétben, hogy van-e ott valaki. A télies, hideg képvilág gyönyörű, bár ezt nem lehetett nehéz elérni a norvég hegyekben, a film egyes részein már-már fekete-fehérré válik a képi világ. A klausztrofób hatás szintén működik, nem futhatnak ki hőseink a fagyba, de bent sem maradhatnak a szálloda falai között. Könnyen lehet azonosulni a karakterekkel, kevés olyan horror van, ahol ne lenne legalább egy irritáló szereplő, itt viszont mindenki megszerethető és izgulhatunk értük. Talán éppen a realisztikussága emeli ki a többi slasher közül. Hiteles alakítások, a gyilkos nincs túlbonyolítva, nem egy maszkos Michael Myers, hihető, hogy lehet, van egy elmebeteg remete a szállodában, semmi földöntúli.

Számomra úgy tűnik, előzetesekből és marketinganyagokból ítélve, hogy a norvégok egy Péntek 13.-hoz hasonló franchise-t szerettek volna készíteni. 2008-ban bemutatták a Hideg préda 2-t. A folytatás csak pár órával az előzmények után játszódik, abban a faluban, ahova a fiatalok eredetileg indultak. A rendőrség bejelentést kap egy elhagyott, hólepte autóról, s mikor kiérnek a helyszínre, megtalálják a túlélőket, akiket rögtön a helyi kórházba szállítanak. A kihallgatások után a hegyekben megtalálják az áldozatok maradványait és azokat is a faluba szállítják. Csákányos gyilkosunk ebben a részben megkapja a halhatatlanság hatalmát, amit minden, hozzá hasonló horrorfigura megkapott, kezdve Bőrpofán át Freddyig. De még így is valóságos, földhözragadt marad, őt a hó nevelte. A gyengébb, de még élvezhető második részben felgöngyölődnek előttünk több évtized eltűnési esetei, több információval szolgál a gyilkosról és több új karakterért izgulhatunk. Az első rész bezártságérzete, hóba zárt hangulata sajnos a folytatásból már kiveszett. A Halloween 2. részéből építkezik, a cselekmény főként a kórház falai között zajlik. Létezik egy harmadik rész is, egy előzményfilm, de ott már teljesen szakítottak a téli tájjal, így nem tartozik a mai alkalomhoz.

Remélem felkeltette az érdeklődéseteket a két film, és ha még nem láttátok, megnézitek.

Hideg préda: 8/10 IMDb | mafab
Hideg préda 2: 7/10 IMDb | mafab