Hipnózis. "A szó görög eredetű, a hypnos (alvás) szóból származik. A hipnózis a legintenzívebb szuggesztiós eljárás, egy olyan, különleges, fiziológiai sajátságokkal együtt járó pszichológiai állapot, amely felületesen hasonlít az alvásra, és a személynek a tudatos állapotától eltérő tudatszintje jelöli. Ezen állapotot felfokozott érzékenység és befolyásolhatóság jellemzi, amely során az illető belsőleg tapasztalt érzékeléseknek ugyanakkora jelentőséget tulajdonít, mint általában a külső valóságnak." Nem is lehet jobb alapanyag egy horrofilmhez, nem igaz? Elvégre az az állapot, hogy ott is vagy meg nem is, tudod is, hogy mi történik, meg nem is és mindezt egy másik ember befolyása miatt, kifejezetten félelmetes. Mégis elég keveset foglalkoznak vele (a Tűnj el! baromi jól használta) és ha igen, akkor nem a legjobb a megvalósítás. Mindesetre engem nagyon érdekelt Matt Angel és Suzanne Coote Netflixen debütáló filmje. Lássuk beváltotta-e a reményeimet.

Jenn nincs élete legjobb szakaszában. Két munka között van éppen, a magánélete is romokban hever és egy hatalmas traumát igyekszik feldolgozni. Elég kevés sikerrel. Barátnője ekkor mutatja be neki Dr. Collin Meade-t, aki terapeuta és talán segíteni tud a nőnek. Meade a hipnózist javasolja, Jenn pedig vonakodva bár, de belemegy Kezdetben úgy tűnik, javul Jenn helyzete, a kezelés sikeres, ám aztán jön egy telefonhívás, kimarad az idő, furcsa álmokat lát a nő és nem tudja, mi történik. Az egésznek pedig a doktorhoz van köze, így Jenn nekilát, hogy kiderítse, mi folyik itt.

Nagyon kellemes meglepetés volt a Hypnotic. Nem mondom, hogy hipnotizáltak, de az biztos, hogy jól szórakoztam. A hipnózist nagyon érdekesen és jól használták, csak azt sajnáltam, hogy nem mélyedtünk el benne még jobban. A kezdő jelenetért viszont külön pacsi. Így kell felkelteni a néző figyelmét. Amit aztán sikerül fenntartani még annak ellenére is, hogy elég kiszámítható a sztori alakulása. A rejtély és a nyomozás viszont nagyon jó dinamikát kölcsönöz a filmnek, és amikor a hipnózisra fókuszálnak, akkor baromi érdekes és feszült a cselekmény. A kiszolgáltatottság érzését sikerül megmutatni. A színek, a hangok használata pedig még inkább erősíti az élményt.

A színészek is nagyon jól teljesítenek: Kate Siegel és Jason O'Mara párosa jól műküdik együtt. A karaktereik is érdekesek, figyeltek arra, hogy megtöltsék tartalommal őket az írók. A mellékszereplők sem idegesítőek, a cselekmény jó ütemben halad. Nem fogunk rettegni vagy félni tőle, de az egyszer biztos, hogy tartogatnak hidegrázós pillanatokat. Amikor pedig tényleg arra figyelnek, hogy hipnózisban van a szereplő, na az tényleg félelmetes állapot. A főszereplő, vagyis a hősnő szerethető, Kate Siegel pedig jó érzékkel alakítja a karakterét.

A Hypnotic nem egy nagy fordulatokkal bíró film és nem is az a cél, hogy a frászt hozza rád. Jó érzékkel nyúltak a témához, csak ha ennyire nyilvánvaló, hova tartunk, akkor nem ártana bele némi plusz. Viszont pörgős a cselekmény, nem húzzák-nyúzzák a játékidőt, jók a karakterek és a szereplők. Ügyesen összerakott film, ami bőven megéri az időt és a figyelmet, csak ne számítsunk arra, hogy nagyon mélyre ható élményt adnak.

IMDb | mafab