2015. június 18-án került hazai bemutatásra az Insidious-saga harmadik része, mely magyar fordításban a Gonosz lélek alcímet kapta. Az Intercom jóvoltából két szerencsés olvasónk páros jegyeket nyerhetett, szerkesztőségünkből pedig Wooltur és Levente vehetett részt a premier előtti vetítésen. Lássuk, hogyan tetszett nekik az* első és a második** rész után az Insidious: Chapter 3.*
Az Insidious franchise szerintem igazán megosztó, vannak, akik odáig vannak érte, és vannak, akik szerint csak egy újabb tucathorror. Én inkább az előbbi táborhoz tartozom, mikor az első részt láttam, igen nagy hatással volt rám. Szerintem minimális pénzből egy igazán kreatív és eredeti horrorfilmet indított útjára James Wan, a paralízises alvás alapkoncepcióját összemosva különböző asztrális síkokkal. Nagy elvárásokkal ültem le a Gonosz lélek alcímet viselő Insidious: Chapter 3 elé, s bár nem Wan, hanem társa, az eddigi epizódok írója, Leigh Whannell rendezte, nem kellett csalódnom.
A történet szerint pár évvel a Lambert családdal történt események előtt vagyunk. Quinn Brenner (Stefanie Scott) apjával (Dermot Mulroney) és öccsével él egy háztartásban, édesanyját nemrég vesztette el. A gyász fázisain nem tud végighaladni, nem tudja elengedni szerettét, ezért megpróbál kapcsolatba lépni vele, a próbálkozás viszont sikertelen marad. Végső elkeseredésében felkeres egy látót, Elise Rainiert (Lin Shaye), hogy segítsen neki. A nő, mivel már visszavonult, kissé vonakodva, de megpróbál segíteni a lánynak, de a szeánsz során valami igazán gonosz entitást érez Quinn körül. A lány a sikertelen szellemidézése után magával hozott valamit, ami a lelkét akarja megkaparintani és veszélyesebbnek tűnik minden eddigi démonnál.
Meglepett, hogy előzményt kaptunk, mivel az első rész fő ellensége a Vörös Arcú Démon, míg a másodiké a Menyasszony Feketében, aki az előző felvonásban csak mellékszerepet kapott. A Vörös Arcú Démon eredettörténetét még nem kaptuk meg, a harmadik rész pedig inkább ezt indokolta volna, de majd talán egy esetleges folytatásban. Ezt az epizódot mind közül a legijesztőbbnek harangozták be, egy eddig teljesen ismeretlen, erős gonosszal, Az Emberrel, Aki Nem Tud Lélegezni. Wan kiszállása a projektből aggodalomra adhatott okot a rajongóknak, de úgy gondolom, Whannell nem okozott csalódást. Az előző két részben megszokott atmoszféra és ijesztgetési stílus és az idegtépő zene ugyanúgy megmaradt, talán egy kicsit sok jump scare-rel ötvözve. A készítők ezt a részt megpróbálták a már megismert szellemvadászcsapatra és Elise-re építeni, motivációjukat, múltjukat kibontani. Ez sikerült is, de sajnos pár megkezdett új fonal nyitva maradt, amit sajnáltam. Összességében szerintem egy igazán minőségi folytatást sikerült letenniük az asztalra, ami harmadik rész esetén igen ritka. Lin Shaye most is remekül hozza a szerepét, és az új karakterek is kedvelhetőek. Egyedül az új démont éreztem kissé kevésnek, de ennek ellenére igazán vérfagyasztó, és bizony vannak jelenetek, melyeknél a hátamon felállt a szőr. Mindenkinek ajánlani tudom a harmadik részt, a rajongók nem fognak csalódni!
Szerintem: 7/10
(Levente)
Nem vagyok elkötelezett rajongója az Insidous-filmeknek, de el kell ismernem, hogy az eddigi két rész elég jól sikerült. Mind történetben, mind hangulatban szépen odatették magukat. Kiváncsian vártam, vajon mit hoznak ki a harmadik részből, ami egy előzményfilm.
Történet terén ismét a megszokott formulához nyúltak a készítők, nem igazán próbáltak letérni a jól kitaposott ösvényről. Ismét egy, a halálból visszahozott ember van a központban, akit egy gonosz entitás próbál elkapni. Bevallom, mikor hallottam, hogy harmadjára is ugyanazt kapjuk, nem voltam valami lelkes. De azt kell mondanom, hogy így sokadjára is tud érdekes lenni ez az alapvetés. Persze azért már nincs meg az a fajta misztikum, ami az első filmet jellemezte, hiszen végül is ugyanazt követjük végig, csak más emberekkel, más helyszínen. De mégis képes megteremteni a saját rejtelmes hangulatát, így a film cseppet sem vesztett elődei igen parás jelleméből. Ez számomra pozitív csalódás volt, mert az ilyen filmszériák a harmadik részre már elvesztik varázsukat. De nem így az Insidious! Elég sok parás részt kapunk, amiket nagyon sok gatyába rottyantós jelenet tarkít. A készítők szerencsére jó ötletek terén még mindig szépen el voltak látva, mert több igen jól megvalósított, feszült részt láthattunk. Az új színészek is teljesen rendben voltak, semmi panasz nem érheti őket, ahogy a cselekményt sem. Szépen halad előre végig a film, sehol egy felesleges, erőltetett, időhúzó töltelékjelenet. Viszont volt egy-két olyan rész, ahol már addig húzták az ember agyát, hogy a végén, mikor tényleg történt valami, akkor az ember idegei már elpattantak a kínzó feszültségtől, és nem volt már hatással rá az, amit látott. A film végére azért sikerül elég szépen elcsavarniuk a sztorit a készítőknek úgy, hogy bár harmadjára is ugyanazt adták el, mégse tűnjön bőrlehúzásnak.
Volt egy fura dolog, amit muszáj megemlítenem. A filmben elhangzik egy mondat, mely erősen ellentétessé teszi az előző két részben látottakat a harmadik rész történetének egy bizonyos részével. Nem akarok spoilerezni, de mi ezt betudtuk a fordítás hibájának. Mert kizárt, hogy egy ilyen brutális logikai bakit benne hagyjanak a készítők a filmben.
Összességében azt kell mondanom, hogy az Insidious 3. része hozta az elvártakat. Egy izgalmas, parás filmet kaptunk. S bár kicsit rókabőrszaga érződik a dolognak, de a tartalom elnyomja ezt a kellemetlen illatot. A filmet pedig mindenkinek bátran javaslom.
Értékelés: 7.5/10
(Wooltur)