- Szerző: Levente
- Regény
- 2018.02.13. 18:00:54
- #stephen king#wraith#horror#nos4a2#sorozatgyilkos#nosferatu#charlie manx#az#karácsonyország#joe hill#természetfeletti
Előző
[Sorozatok]
The X-Files / X-Akták 11x05
Hogyha az ókori, görög mondavilág szerint gondolkodnánk, Stephen Kingnek rettegnie kellene, hogy fia(i), Joe Hill, letaszítja a trónról. King a horror titánja, ontja magából az elképesztő stílusú, fantáziadús műveket, és fiai révén tovább örökíti a tehetségét. Joe Hill harmadik regénye méltó apjához, sőt, a trónfosztás közelébe emeli. Vegyíti könyvében az AZ hangulatvilágát a régi vámpírfilmekével, rengeteget merít más klasszikusokból, de egy olyan saját, belső képzeletvilággá építi ki mindezt, ami igazi kreativitásról árulkodik.
Már a legelején tisztáznám az egyik kedvenc részletem a könyvből, ami nem más, mint a cím. Képtelen voltam rájönni, hogy mi a jelentősége a NOS4A2-nak, azon kívül, hogy egy rendszám, majd később megvilágosodtam, hogy egy zseniális szójáték, ami Nosferatut jelent, az első horrorfilm, a német Nosferatu alapján.
A cselekmény igazából nincsen túlbonyolítva és könnyen összefoglalható, mégis – szintén papához híven – Joe Hill sem képes gondolatait 800 oldalnál kevesebbe sűríteni. Bár az elején megrémített a hossz, végül egy percre sem találtam unalmasnak, sőt, mondhatni pörgős volt az ízig, vérig horrormese.
Vic különleges képességgel van megáldva, gyerekkorában felfedezett egy titkos utat, a Rövidebb Utat, melyen biciklijével áthajtva ott termett, ahová csak szeretett volna menni. Többnyire elveszett tárgyak nyomára akart bukkanni, de minden egyes kiruccanásnak volt ára. Amiért a legdrágábban kellett megfizetnie az Charlie Manx nyomára bukkanás volt. A férfi ugyanolyan képességgel rendelkezik, mint Vic, csak ő nem biciklivel, hanem egy veterán Rolls-Royce-szal tudja megnyitni a kaput, a saját maga által kigondolt világba. Egy olyan helyre, amit Karácsonyországnak nevezett el, ahová gyerekeket visz, akik örökké gyermekek maradnak, minden nap Karácsony van és soha többé nem kell boldogtalannak lenniük. Természetesen az már mellékes, hogy mindehhez Manx kiszívja az életerejüket, szüleiket pedig felkoncolja és karácsonyfadíszt készít belőlük. Vic az egyetlen, aki meg tudja állítani ezt a szörnyeteget, mielőtt a saját gyerekével kell megfizetnie gondolatvilágának árát.
Sokáig nem tudtam, hogy a regény egy klasszikus sorozatgyilkos thriller lesz, vagy természetfeletti horror, Hill pedig remekül játszadozik az olvasóval, nem ad minden mankót rögtön a kézbe, hadd higgyük, hogy a hősnő nincs az épelméjűség magaslatán. A természetfeletti, vagy inkább fantáziavilág ilyen szintű realitásba ágyazása rizikós húzás, és újra csak az AZ-t tudom említeni, ahol tökéletesen sikerül a két világ összeillesztése, de a NOS4A2-nál, főleg a vége felé több megválaszolatlan kérdés is felmerült bennem, melyek szerintem kiküszöbölhetőek lettek volna kicsit kevesebb csavarral.
Ellenben a könyv atmoszférája lenyűgöző és azonnal magába szívja az olvasót. Mintha a Jancsi és Juliska téli kiadása lenne egy önjelölt Mikulással, aki gyerekeket gyűjt. Charlie Manx vérfagyasztó és ha egyszer film vagy sorozat készül a történetből, biztos, hogy horrorikonná fog válni, még úgyis, hogy nem eredeti. Olyan, mintha az igazi Nosferatut keresztezték volna Pennywise-zal, ahogyan a saját maga által kitalált világ is a cirkuszi vurstli és vámpírdimenzió között helyezkedik el. Mégis abszolút egyedinek hat és a rengeteg utalás inkább a horror műfajában való ismeretséget és jártasságot hivatott igazolni.
Természetesen nem Manx a főhős, hanem Vic, akinek egész életét végigkísérhetjük és izgulhatjuk. Ő is igazi hősnő, aki nem fél bepiszkítani a kezét és a sok nyomorúság ellenére végtelenül önzetlen és jószívű.
Hogy a mesei jelleget tovább erősítsék, a regényt átszövik Gabriel Rodríguez hátborzongató illusztrációi, melyekért külön megéri elolvasni a könyvet, amit mindenkinek lelkesen tudok ajánlani!
9.5/10