Annak ellenére, hogy a 2002-es Kabinláz megosztotta a közönséget, végül egész szép anyagi sikert könyvelhetett el és különböző fesztiválokon is bezsebelt néhány díjat. Ilyenkor nem is kérdés, hogy készül-e folytatás, jelen esetünkben azonban 7 évet kellett várni a második részre. Eli Roth sajnos kikerült a képből, az ő helyét a rendezői székben az a Ti West vette át, aki elődjéhez hasonlóan szintén nem egy tehetségtelen iparos. Így megvolt az esély arra, hogy a folytatás hozza majd az első rész minőségi szintjét, de a végeredmény sajnos nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.
A történet ott veszi fel a fonalat, ahol az előzmény véget ért. A húsevő vírus bekerült egy vidéki víztározóba, ahonnan folytatja az útját egy kisvárosba. A helyi középiskola diákjai épp a szalagavató bálra készülődnek, viszont a fertőzés elég rövidre zárja a bulit és a fiatalok hamar rádöbbennek, hogy nem a másnaposságtól kell a legjobban tartaniuk.
A sztori alapjáraton még nem is lenne rossz. Persze rendkívül egyszerű, de ügyesen vázol fel egy hasonló szituációt, mint az első rész, csak sokkal tágasabb helyszínen és több karakter segítségével. A baj ott van, hogy hamar kifullad a film és egyáltalán nem tudja visszaadni azt a hangulatot, mint Roth munkája.
Először is itt vannak a szereplők. A főhősök igazi jellegtelen figurák, akikben semmi érdekes nincs. A mellékszereplők között akad néhány érdekes karakter, de ők szimplán nem kapnak annyi teret, hogy kiteljesedjenek. Pedig az első részből megismert seriff-helyettes, Winston is feltűnik, de már nincs meg a figurában az a szeretnivaló idiótaság, ami az előzményben jellemezte. Ennek ellenére akad néhány megmosolyogtató megmozdulása, de ezek nem képesek megmenteni a produkciót.
Aztán itt a hangulat. Eleinte még érezni azt az abszurd atmoszférát, ami körüllengte az eredetit, de ez se tart ki sokáig. Néhány jó poént leszámítva a film leginkább az undorító és gyomorforgató képsorokkal próbál operálni, így vicces szituációkból és beszólásokból nagyon keveset kapunk és azok minősége se a legjobb.
Amire nem lehet panasz, az a látvány. Ömlik a vér literszámra és a kamera is többet mutat már a széthulló emberekből, mint az előző részben. De pont ezért veszítenek a brutális képsorok az erejükből. Azzal, hogy mindent látunk, már közel se olyan hatásosak a vérengzések, sőt, bizonyos esetekben még el is vannak túlozva. Persze egy ilyen típusú mozinál nem árt az, ha a készítők kerülik a finomkodást, de itt sikerült átlépni bizonyos határokat.
A film zenéjét se igazán tudom dicsérni. Nekem nagyon hiányoztak az első rész emlékezetes dallamai, melyek itt nagyon ritkán csendülnek fel. A Jeff Grace által szerzett új tételek semmi maradandót nem nyújtanak.
Összegezve a dolgokat, a Kabinláz 2 egy gyenge folytatás, ami semmilyen téren nem tudta megugrani az első rész által felállított lécet. Hiányzik belőle az abszurd humor, a rémálomszerű hangulat és az emlékezetes szereplőgárda. Ezek helyett kapunk erőltetett szituációkat, túlzásba vitt vérengzéseket és egy elképesztően gyors lezárást, amely szinte a semmiből jön.