Ahogyan azt a múlt heti írásban ígértem, ezen a hétvégén ismertetem a Kocka következő részét, ami a Hiperkocka alcímet kapta.
Az előző rész nagy sikerén felbuzdulva, vagy inkább meglovagolva azt (tekintve, hogy 5 év telt el a két film bemutatása közt), elkészült a Kocka második része. A rendező ezúttal már nem Vicenzo Natali, hanem Andrzej Sekula volt, ami, akárhogyan nézzük, meg is látszik a film minőségén. A tematika hasonló, mint az előzményben, hat ember ébred fel egy számukra teljesen ismeretlen helyen, amiről hamar kiderül, hogy egyfajta csapdákkal teli útvesztő. Többet ezúttal sem tudnak, sem azt, hogy hol vannak, sem azt, hogy hogyan és miért kerültek oda. A hat karakter ebben az esetben: a pszichoterapeuta Kate; egy vak programozó lány, Sasha; egy magánnyomozó, Simon; egy játékfejlesztő, Max; egy ügyvéd, Julia, valamint egy idős hölgy, Mrs. Paley. A környezet ezúttal eltérő, az előző részben látott indusztriális- színes kockákat leváltják a fehér fényű, monoton, sivár szobák. Ennél persze több eltérés is van az előző kocka és e között, természetesen ezek a film közben derülnek ki fokozatosan.
Az elődhöz hasonlítva egyértelmű visszaesésről beszélhetünk, ám úgy gondolom nem szükséges leírni a filmet, csupán kár próbálkozni az első résszel egy szintre való emeléssel. Ennek miértjére pedig a legfőbb válasz abban rejlik, hogy egy meglévő zseniális ötlet továbbgondolásáról van szó, ami minimális mennyiségű eredetiséget tartalmaz. Jó pont, hogy továbbgondolták az eredeti koncepciót, beleszőve újításokat, de úgy érzem, ez egy idő után a kárára vált a történetnek, bár ezt mindenki döntse el maga.
{spoiler}Az első részben érthető logika és cél mentén gondolkodtak a kocka megalkotói, akik figyelték a bent lévő egyéneket. Ebben a verziójában viszont az útvesztőből való kijutás szinte lehetetlen, mivel a létrehozott tesseract tulajdonságai közé tartozik, hogy manipulálja a teret és az időt, így csak az tudott a végén kijutni, aki ismerte a működését, mivel beépített ember volt. A befejezésben látottak pedig végképp értelmetlenné teszik a dolgot, mivel lelövik az egyetlen embert, aki kijutott. Ez nagyon jól mutat, de mi az értelme? A bővített verzióban található magyarázat pedig szerintem sántít, mivel a kvantumteleportálással való kísérletezéshez nem feltétlenül kell bajlódni emberek elrablásával. Persze ez csak magánvélemény. {/spoiler}
A befejezés során ezúttal többet tudunk meg, mint az előző részben, létezik egy bővített verzió is ezzel kapcsolatban, ami némi magyarázatot ad az eseményekre. Mindenki döntse el azonban maga, hogy ezek a magyarázatok mennyire állják meg a helyüket.
Összegezve a Kocka 2 egy szórakoztató film, de nem több, mivel nélkülözi az előző részben meglévő egyedi vonásokat, elválasztva ezzel a maradandó alkotást a pusztán „néhányszor megnézhető” kategóriától.
Jövő héten ugyanebben az időpontban olvashattok a trilógia záróepizódjáról.
6/10