A trilógia befejező része 2004-ben látott napvilágot, Ernie Barbarash rendezésében, célja pedig, hogy bemutassa az előző két epizód történéseinek előzményét, valamint némiképp betekintést nyújtson az események hátterébe.

A célkitűzés bár jó, a megvalósítás közel sem sorolható ebbe a kategóriába. Ezúttal nem a megszokott „hat ember egy szobában”- forgatókönyvet követi a film, hanem a történet középpontjában a Kocka technikai részlegén dolgozó két ember áll. Ugyanis megtudjuk, hogy a szerkezetet külön személyzet irányítja. Az "alkalmazottak" egy hierarchikus rendszerben találhatók, mindenkinek saját, szigorúan behatárolt munkaköre van. Teljesen elzárva a társadalomtól, szinte hasonló terrorban tartva, mint a kockába behelyezett emberek. Mint megtudjuk, a kezdetben négy főből álló technikusi gárdából csak ketten, Dodd és Wynn maradtak. Egyikük megelégeli az embertelen munkát, ami gyakorlatilag az életükért küzdő emberek megfigyeléséből, illetve hátráltatásából áll, és felveszi a harcot az őt szinte rabszolgaként tartó hatalommal.

A Kocka harmadik része abba a „nem kellett volna”-kategóriába sorolható. A kezdeti, zseniális első rész után következett egy vitatható minőségű, de élvezhető második rész, majd a mélyrepülést a befejező rész zárta. Úgy érzem, szinte felesleges is belekezdeni a történet logikai buktatóinak, illetve értelmetlen irrealitásainak felsorolásába. A két technikus fájó naivitása hirtelen átcsap egyfajta megvilágosodásba, a gépezetet felsőbb szinteken működtetők megjelenítése olyan, mintha egy paródiából léptek volna elő, és még folytatni lehetne nagyon sokáig..
Mindent összevetve a Kocka 3 az egyszer nézhető kategóriába esik, de többre ne számítson senki, összehasonlítani az első résszel teljesen értelmetlen, de még a második rész közelébe is csak jóindulattal kerül.

Értékelés: 3.5/10

IMDb | mafab