Rendezte: Jorge Dorado
Ha jellemezni tudnám a filmet, akkor azt mondanám, hogy ez a film az Eredet és a Gödör szerelemgyermeke.
Adott egy pszichiáter, akinek különleges módszere van a betegek gyógyítására: kutakodik az alany emlékeiben. Ez persze nem egy egyszerű feladat, ugyanis a film azzal kezdődik, hogy egy ilyen terápiánál a doki szívrohamot kap, ami miatt abba is hagyja a praktizálást.
Egy év múlva azonban a főnöke megkeresi, hogy egy meglehetősen pénzes család lányán segítsen, aki éhségsztrájkba kezdett. Feladata, hogy evésre bírja és hogy kiderítse, miért viselkedik furcsán. A kezelések folytán azonban egyre több furcsa dolgot tapasztal. Például hogy a házvezető nő leesik az emeletről, amit érdekes módon senki nem akar elmondani, hogyan történt. Persze mindenki azt gondolja, hogy a lány tette, de a fejében kutakodva semmi olyat nem talál, ami arra utalna. De szemmel láthatóan a lány is titkol valamit, mivel ahogy egyre többet mutat meg az emlékeiből, egyre inkább érződik, hogy az emlékei hamisak. Az események egészen visszavezetnek az internátusig, ahol több furcsaság is történt a lány körül. Míg az internátus tagjai a lányt okolják, addig a lány emlékeiben az egész úgy zajlik le, hogy ő az áldozat.
Nem egy egyszerű történet, és nagyon könnyen belegabalyodhat az ember, ha nem figyel. Nem hiába hoztam fel a Gödröt, ugyanis itt is többféleképpen láthatjuk a történéseket, de nem egyszerű eldönteni, hogy melyik az igaz. Vajon a lány ellen szövetkeztek össze, vagy esetleg ő képes nagyon manipulatív lenni?
A hangulata kellően sötét és melankolikus, a zene az olyan felemás, nem valami fülbemászó, de illik a cselekményhez. Technikai oldalról nem lehet belekötni. Az emlékképek és a valóság remekül meg vannak különböztetve, és szép beálításokkal operál maga a film. A színészek helytállnak, ám egyértelmű, hogy a két legerősebb az Mark Strong és Taissa Farmiga. Míg Strong nagyon jól hozza a lassan paranoiássá váló megszállottat, addig Farmiga kellően rejtélyes, és néha egészen para.
Persze vannak gondok is a filmmel, például a vége szerintem elég kapkodós lett, és a szálakat annyira csavarták-csűrték, hogy én valami egészen epikus befejezésre vártam, viszont pont hogy egy nagyon egyszerű csavart raktak be, ami tapasztalt nézőknek kissé keserű szájízt adhat. Vérre ne számítsatok, ez nem az a fajta film, viszont kellően feszes és fenntartja az érdeklődést. Nekem mindenesetre tetszett.
6/10