Nehéz az egyetemisták élete. Sokat kell tanulni, hogy legyen értelme az eltöltött éveknek, de emellett buliznának is, hogy ne fáradjanak bele a világ pörgésébe. A bulizáshoz viszont pénz kell. Mit tehet egy fiatal lány, ha a szülei nem segítik anyagilag, mégis finanszírozná a saját kis életét, méghozzá gyorsan? Ne gondoljatok semmi rosszra, a bébiszitterkedés lett volna a válasz.
Így van ezzel Ana is (Ona Casamiquela), aki egy véletlennek és exdrogellátójának, illetve exbarátjának, Alexnek (Jesús Caba) köszönhetően felhív egy telefonszámot, ahol egy kedves hölgy találkára invitálja, hogy elbeszélgessenek a munkáról. Gyerekekre vigyázni nem nehéz, vallja Ana, ám barátnője, Úrsula (akiről kiderül, titkon Alex szeretője; habár ezt nem lenne fontos megjegyezni, mert a film cselekményét nem befolyásolja, én mégis morci lettem miatta) próbálja meggyőzni ennek az ellenkezőjéről. A lány természetesen nem hallgat a szép szóra, és elmegy Diamantina (Luisa Gavasa) lakására, ahol a különc, fényét vesztett zongorista hölgyemény várja. A hölgy már önmagában is ijesztő, hát még a babák iránti beteges vonzalma, a címben szereplő Elisa meg már csak hab a tortán.
Elisa ugyanis nem a bűbájos, ám visszahúzódó kislány, hanem egy felnőtt nő, aki sosem mozdul ki a lakásból, aki habos-babos ruhában játszadozik a babáival, aki új babát nézett ki magának: Anát. A játszma pedig elkezdődik, anya és lánya elkábítja, majd kikötözi a bébiszittert, ám hiba csúszik a játékba, és egy baleset folytán Diamantina meghal, amitől Elisa megmaradt gyógyszerei elgurulnak.
Eközben Alex észheztérését is láthatjuk, kiadja Úrsula útját, aki emiatt úgy dönt, mégis jó barátnője lesz Anának, és elmegy megkeresni őt. A fiú viszont nagyon aggódik, hiába kéri a rendőrök segítségét, ahogy az lenni szokott, semmit nem tesznek, ő viszont szembeúszik az árral, és minden erejét, tudását, Ana megtalálására fordítja. Hogy ez még időben történik-e, a film végén kiderül.
A filmet inkább thrillernek reklámozták, viszont sok gore-t kapunk, idegileg is ad az embernek, és annak ellenére, hogy maguk a szereplők és a rendező sem ismert, kellemes, élvezhető picivel több, mint egy órára lehet számítani. Talán egy kicsit elnyújthatták volna, kevesebbet kellett volna Alex szenvedésével foglalkozni, és nagyobb hangsúlyt fektetni a Diamantina körül felbukkanó kérdések megválaszolására. Az anya-lánya kapcsolatot is jobban ki kellett volna dolgozni, mert egyrészt tényleg élveztem a filmet, másrészt érdekes kérdés, hogy az anya miatt lett a lány őrült, vagy pont fordítva, a nő alkalmazkodott a helyzethez furcsa módon.
Fernandez munkáit figyelni fogom a jövőben, mert nehéz szakmát választott, de érdemes folytatnia.
Imádom a posztereket, süt belőle az őrület, előre tudni lehet, hogy valami nagyra kell számítani. Mondtam már, érdemes a spanyoloknak több figyelmet szentelni, mert ritkán lesz ütős filmjük, de az tényleg nagy BUMM. A kamera sokszor mutat olyat, amit nem akarunk látni (szimplán mert kit érdekel kategória), és sajnos nagyon sokszor pont a lényeget nem látjuk. Értem, nem a vérengzésről akart szólni, de simán megkaphatta volna a 9 pontot, így viszont:
Értékelés: 8/10
Soha nem tudnék olyan munkát vállalni, ahol gyerekekre kell vigyázni, talán a sok hasonló film, talán a saját gyerekeim miatt, de óva intek mindenkit. Soha, de soha ne menjetek bébiszitternek!
És hogy legyen egy kis kultúra is, hallgassátok meg Beethoven Für Elise című remekművének feldolgozását!