Nicolas Cage ismét megszokott karakterét játssza. Eddigi munkásságát figyelembe véve egyre gyakrabban osztják neki az aggódó, kétségbeesett apa szerepét. Az vitatható, hogy passzol-e hozzá, hiszen alakításai eléggé rapszodikusak. Vegyük példának a 2006-os The Wicker Man-feldolgozást, ami után színjátékát számos mém kifigurázta, de ellenérvnek ott van a 2009-es Képlet című film, ahol hitelesen hozta a tőle megszokott apakaraktert. A színész személyisge nagyon megosztó, mivel szinte annyi utálója akad, mint rajongója. Lássuk, vajon a Pay the Ghost Nic Cage filmes pályafutásának melyik oldalát erősíti majd.

A történet középpontjában egy idilli család áll, ahol természetesen Nicolas Cage a családfő, egy egyetemi professzor, Mike Lawford szerepében. Feleségét a The Walking Deadből elhíresült Sarah Wayne Callies játsza, Kristen személyében. Az idill akkor bomlik meg, amikor egy halloweeni rendezvényen gyerekük, Charlie (Jack Fulton) eltűnik. Édesapjával ketten mentek el erre az eseményre, és a fiúnak egyik pillanatról a másikra nyoma veszik, feltételezhetően valaki vagy valami elrabolta. Kristen a tragédiát úgy dolgozza fel, hogy férjét hibáztatja, mondván, miért nem tudott egyetlen gyermekükre jobban vigyázni. A történtek után Mike idejének nagy részét a fia utáni kutakodás tölti ki, nyomozása alatt számba veszi egy paranormális esemény bekövetkeztének lehetőségét is. Ezt a természetfeletti vonalat követve arra a következtetésre jut, hogy valamilyen nem ebből a világból való teremtmény rabolhatta el gyermekét.

Sajnálatos módon a Pay the Ghost is csak azokat a kötelező köröket futja meg, amik a hasonló típusú filmekre jellemzőek. Először természetesen nem hisz senki a természetfeletti teóriában, csak a közvetlenül érintett személyek veszik számításba ennek lehetőségét, így csak magukra számíthatnak, mástól maximum pszichiátriára való beutalót kapnának. Ennek ellenére a film pozitívumaként szolgál, hogy képes fenntartani végig a néző figyelmét, megfelelő tempóban adagolja a rejtély megoldásához kapcsolódó eseményeket. A színészi alakításokkal sincs különösebb probléma, Nic Cage most is jól játssza a kétségbeesett, mindenre elszánt apuka szerepét, és Sarah Wayne Callies is hitelesen alakítja a férjében csalódott, depressziós anyukát. A végkifejlet korrekt magyarázatot ad az eddig történtekre, és a befejezés is kielégítő.

A film legnagyobb hibája az átlagosság. Nem egy rossz alkotásról van szó, de nincs benne semmi olyan plusz, ami kiemelné a középszerűség kategóriájából. Ez a megállapítás jellemző a megírt karakterekre, a CGI használatára, a dialógusokra. Mindezek ellenére egyszeri megtekintésre bátran ajánlom a természetfeletti jelenségekkel foglalkozó alkotások kedvelőinek, vagy elfogult Nicolas Cage-rajongóknak.

Értékelésem: 6/10

IMDb | mafab