A múltkori epizód óriási hatással volt rám. Nagyon tetszett és azt gondoltam, hogy a magasság, amit sikeresen elértek akkor az alkotók nem csak tartható lesz, de fokozható is. Nagyon vártam az új részt és reményekkel telve ültem le megtekinteni… Akkor még nem is sejtve, hogy mekkora csalódással leszek kénytelen szembenézni…

A történet felütése pedig egészen érdekesnek mondható. A disztópikus világ, amit megjelenít nagyon elképzelhetőnek tűnik. A világ a tökéletesség illúzióját kelti, modern lakóparkokkal, elektromos autókkal, hatalmas szélerőművekkel. A gond az, hogy valószínűleg az emberiség későn ébredt rá káros tevékenységeinek hatására. A sziget, ahol a szereplők élnek alapvetően mesterséges alapokra épült, partjait az óceán ostromolja hétről-hétre szűkítve az ott élők életterét. Az élelmiszer rendkívül romlandó, a szabad ég alatti termesztésre nincs lehetőség és illegális is. Bár a világ lakói egészségesnek tűnnek és a szabadban tartózkodásukat sem korlátozzák, és védőfelszerelés viselésére sincs szükségük az előző generációk okozta ökológiai katasztrófa hatással van rájuk is -  több utalást hallhatunk az utódnemzés nehézségeivel kapcsolatban.

Ebben a világban él Ed Morris (Steve Buscemi – Kutyaszorítóban /1992/, Desperado /1995/) és felesége Sally (Julia Davis – Igazából szerelem /2003/, Fantomszál /2017/). Ed egy kvantumtudatokat készítő és gondozó gyárban dolgozik. Ezek a KT-nek nevezett egységek töltik meg élettel és lélekkel azokat a szintetikusan létrehozott emberi lényeket, amiket valószínűleg az alantasabb munkák elvégzésére alkalmaznak – ez leginkább sejthető, tényként szinte semmit nem tudunk meg a szintetikusok hátteréről. Egy gyárlátogatás alkalmával Ed azonban találkozik Jill-lel (Sidse Babett Knudsen – Inferno /2016/, Westworld /2016-/), a szintetikus nővel, aki haldoklik, életben maradásához pedig egy KT beültetésére lenne szüksége. Kölcsönös vonzalom alakul ki közöttük. Jill pedig egy olyan ajánlatot tesz Ed-nek, ami lehetőséget teremt a férfinak, hogy örökre megváltoztassa az életét és valóra válthassa álmait.

Ez a történet így leírva még akár jól is hangozhat. Az igazi gond azonban az, hogy ez a történet nem az, amit ígér. Az első rész bemutatójában azt írtam, hogy Philip K. Dick írásai csak kiindulópontként szolgáltak az egyes epizódok elkészültéhez. Ez ebben az esetben inkább hátrányt jelentett. A film végén láthatjuk, hogy az írás alapját a Közvetlen értékesítés (Sales Pitch) című, 1953-ban készült novella képezte. Ezzel a legnagyobb probléma az, hogy ezzel az erővel akár a Piroska és a farkas is képezhette volna az epizód alapját, mivel a novellának körülbelül annyi köze van hozzá, mint az említett klasszikus mesének.

Az eredeti mű szereplője szintén Ed Morris, aki – mint az az epizódban is említésre kerül – nyugalomra vágyik. Távol a fejlett civilizációtól, a reklámoktól, a robotoktól. Ez azonban nem sikerül neki egy önmagát árusító robotnak köszönhetően, aki rámenősségével – a beépített programjának engedelmeskedve – addig nem tágít mellőle, amíg meg nem vásárolják. Ezzel a történet végén halálba hajszolva Ed-et, úgy hogy életének utolsó pillanataiban is a robot önreklámját kénytelen hallgatni. Nyugalma csak múló varázs, a technika hajszolja és mindig utoléri. Nincs menekvés. Egyedül talán a halál szabadíthatja fel.

Az eredeti novella fenti bemutatásában is több lélek, több gondolat és mondanivaló van, mint az aktuális epizódban összesen. A megfilmesített történet valójában ív nélküli, szétforgácsolód lemez, egymás után illesztett képkockák fölösleges sorozata, ami minimális kohéziót tartalmaz. Olyan utazás, aminek sem valódi kezdete, sem úti célja nincs. Ennek okát pedig abban látom, hogy a rendező - Marc Munden, aki több sorozatban is bizonyított már (például: Utópia /2013-2014/, A hiúság vására /1998/) – el szerette volna készíteni a saját Szárnyas Fejvadászát. Hiszen az alap itt is, ott is a sci-fi író munkássága. Mi baj lehet? Hát lett. Ez nagyon mellé ment. A rosszul megírt forgatókönyvön sajnos még a nagyszerű színészgárda sem tudott igazán javítani. Hiába villant meg olyan érdekes és izgalmas témákat a film, mint a párkapcsolati válság, a romantikus elvágyódás, a természet bosszúja az azt meggyalázó emberiségen vagy akár a szintetikus létformák gondolatai és érzései, ezekkel nem tud és valószínűleg nem is akar igazán mélyen foglalkozni, mind megmarad elméleti szinten. Az üzenetek semmivé válnak. Csupán rongyos szalvétára felírt, tőmondatokban megfogalmazott feltevések, amiket egyenesen egy fekete lyuk közepébe dobtak bele…

Kétségkívül az eddigi legrosszabb epizódot láthatja az, aki rákényszeríti magát a megtekintésére. Én inkább az eredeti novella elolvasását javaslom. Mint azt az alábbi pontszám is jelzi a sorozat ezzel a résszel érte el a mélypontját. Remélem, innen már csak felfelé vezet az út. Másfél pont Steve Buscemi miatt, egy pont a többi színész miatt és hogy egyáltalán elkészült, fél pont pedig a sorozat intrójáért és még így is soknak érzem…

3/10