Sadako 3D (2012)

Rendezte: Tsutomu Hanabusa

1945. augusztus 6-án egy az USA egy atombombát dobott le Hiroshima városára, ahol közel 140 ezer ember lelte halálát. Ez a dátum a japán történelem legsötétebb napja, amit sokan - érthető módon - a mai napig nem bocsátottak meg.

Nagyjából egy ilyen bosszúszomjas lakos lehet Tsutomu Hanabusa is, aki a világra szabadította ezt a rémséget, remélve, hogy az amerikai nézők - a film szereplőihez hasonlóan - öngyilkosak lesznek a Sadako 3D megtekintése után.

Történetünk egy internetes videó körül forog, amin egy srác élő adásban öngyilkosságot követett el. Ezt követően pedig bárki, aki rákeres erre a felvételre, öngyilkosságot követ el. Ebben az ügyben kezd el nyomozni egy fiatal tanárnő, Akane, akinek egyik diákja szintén megölte magát, ám sokan állítják, hogy valójában az elátkozott videó végzett vele. A nyomozás közben kiderül, hogy a fiú, aki a videót készítette, fel akarja támasztani Sadakót, aki a videó megtekintői  között keresi a testet, amit megszállhat.

Ennyi a történet, amit a lehető legprimitívebb módon igyekeztek elmesélni, nehogy a fiatalabb generációnak problémát jelentsen a túl sok gondolkodásra késztetés.

Előbb kezdeném a pozitívumokkal. Az operatőri munka szép, és a vágás is kellően profi.
Most, hogy ez megvolt, rá is térnék a negatívumokra, amelyek közül a legszembetűnőbb - mármint a történeten kívül - a színészi játék. Ilyen pancser brigádot összehozni már majdnem teljesítmény. „Kedvencem” egyértelműen a srác, aki a videót készítette. Az egy dolog, hogy egyértelműen csak a fiatal női nézők miatt szerepeltették, de a „színészi” alakítása új kapukat, új dimenziókat nyit meg a tehetségtelenségen belül. A többi szereplőt pedig egy zsák krumplival is helyettesíthették volna, különbséget nem vettünk volna észre, sőt…

A történettel különösebb gond nincs, azon kívül, hogy egy egysíkú slasher hangulatát kelti, ám ha figyelembe vesszük, hogy egy jelentősen nagy múltú horrorszériából táplálkozik, akkor a végeredmény rettenetes.
Az egész film inkább kelti egy beteges animerajongó zsebpénzből elkészített vizuális maszturbációját, aki még egy Kör-filmet sem látott, mint egy valóban hozzáértő stáb munkáját.

Ugyanis, akárhogy nézzük, ez nem A kör. Ha A kör lenne, akkor létezne egy átívelő szál a régi és az új film között. A készítők ezt azonban nem tartották fontosnak, ellenben hosszú, fekete hajú szellemekkel tele a padlás, szóval a Sadako 3D-t, ha nem egy ikonikus horrorkarakter nevét viselné, akkor el lehetne adni más címen is, csak ugye arra az emberek nem figyelnének fel.

A 3D pedig csak olaj a tűzre. Hihetetlen, hogy a legjobban várt jelenetet, vagyis a tévéből való kimászást még csak el sem sütötték. Ja, hogy kinyúl többször is a képernyőből? Akkor minden rendben. Nagy baj, hogy olyan sokszor ellövik ezt a poént, hogy a végén már semmi hatása nincs. Ennél talán csak a kútból kimászó békalányok a szánalmasabbak. Nem tudom, kinek az ötlete volt, de ha rajtam múlna, ez az alak már csikkeket szedne a Blaha Lujza téren. Rajtuk kívül csak Sadako néz ki ízléstelenebbül.

Mindenesetre szívemből szólok, ha azt mondom, hogy ezzel a filmmel Japán egy tömegpusztító fegyvert gyártott, ami súlyos szellemi, és testi fogyatékosságot is okozhat, ha nem tekerünk bele, vagy nem kapcsoljuk ki időben.

1/10

IMDb | mafab

Sadako 3D 2 (2013)

Rendezte: Tsutomu Hanabusa

Mint az sejthető, a folytatás szervesen kötődik előző filmünkhöz. Akane gyereket szült, ám már a nyitóképsorokban éreztetik velünk, hogy nem átlagos kisbaba. Ugrunk is öt évet, mikor is kiderül, hogy Akane meghalt, így a kislány, Nagi nevelése a barátjára, Takanorira, és annak húgára, Fukira hárul, ám Takanori észrevehetően tartózkodik lányától, Fuki pedig kételkedik anyai ösztöneiben, aminek legfőbb oka az anyja öngyilkossága, amit végig kellett néznie. Természetesen, mint a legtöbb hasonló traumát átélő gyermek, Fuki is saját magát okolja, amit társai igyekeznek minél jobban megváltoztatni.

Ám a dolgok egyre problémásabbá válnak, mikor Nagi egyik óvodás társa váratlanul meghal, amit a lány napokkal korábban rajzokkal illusztrált is.

Ezt követően pedig egyre több és több és több olyan helyen történik haláleset, ahol a lány felbukkan.
Igazából ennyi a történet. Ami tetszett, hogy itt valamennyire jobban összeállt az egész, ám sajnos még így sem mondanám jónak.

A trükkök semmit sem fejlődtek, valamint a 3D megint csak vásári látványosságként van jelen. Az egyetlen dolog, ami valóban tetszett, az az utalás a technikai eszközök elterjedtségére. Pontosabban a szomorú tény, hogy már egy ötéves kisgyerek is kaphat okostelefont, amelyek, mint tudjuk jól, egyáltalán nem veszélytelenek.

Ellenben ezen kívül semmit nem tud felmutatni. A történet ismételten monoton, továbbá a végén kapunk egy olyan zagyva fordulatot, ami teljes mértékben tönkreteszi az addig felépített történetet. A Poltergeistot megidéző beállításról pedig nem tudom eldönteni, hogy tisztelgés, vagy inkább koppintás. Minden esetre felvontam a szemöldökömet, mikor megláttam.

A színészi alakítás egyel jobb, bár jónak egyáltalán nem mondanám, továbbá ennek sincs túl sok köze A Kör univerzumához, viszont önmagában sem nevezhető maradandó filmnek.

A Sadako 3D című filmeket senkinek sem tudom ajánlani, még azoknak sem, akik kedvelik a japán horrorokat. Inkább üljetek ki a kertbe, és várjátok meg, míg a fák kicsíráznak. Higgyétek el, sokkal jobban jártok.

2/10

IMDb | mafab