A majmok bolygója széria alapjait Pierre Boulle 1963-ban megjelent regénye szolgáltatja, melyből ’68-ban készült el a filmváltozat. Ez mára már egy nagybetűs sci-fi klasszikusként van elkönyvelve, amely számos folytatást megélt. 2001-ben még Tim Burton is készített egy remake-t, mely elég erősen megosztotta a rajongókat. Ezt követően sokáig csend honolt az emberiséget leigázó majmok háza táján, hogy aztán 2011-ben elinduljon újra a széria.

Ebben az időben már elég jól mentek az előzményfilmek, így nem kell meglepődnünk azon, hogy a magyar keresztségben Lázadás alcímet kapó epizód a kezdetekhez vezeti vissza nézőit. A történet középpontjában egy tudós áll, aki azon dolgozik egy gyógyszervállalat berkein belül, hogy ráleljen az Alzheimer - kór ellenszerére. A különböző vakcinákat csimpánzokon tesztelik, ám egy üzemi baleset során az állatokat a pénzéhes igazgató megöleti. Hősünk azonban megment egy újszülött egyedet, mely sokkal intelligensebb, mint fajtársai. Ő Caesar, a majmok jövőbeli vezetője, de nagy út áll még előtte, hogy betöltse ezt a pozíciót.

A Lázadás alaptörténete különösebben nem mondható eredetinek, hiszen rengeteg más film is előszeretettel előtte már korábban a „kétségbeesett tudós veszélyes teremtményt hoz létre” sablont. Ezt viszont nagyon ügyesen viszi végig, komolyabb logikai bukfencek nélkül. Arról nem is beszélve, hogy rengeteg erős drámai momentumot vonultat fel a cselekmény, így sokkal könnyebb azonosulni és izgulni bizonyos karakterekért.

A tempó kellően feszes iramot diktál, mindig történik valami érdekes, így nehéz unatkozni a játékidő alatt. Bár, azt érdemes leszögezni, ez nem egy agyatlan látványfilm, tényleges akció leginkább csak a fináléban látható. Ez pedig egy dicséretes dolog a készítők részéről, hogy a sztorit és a szereplőket hozták előtérbe, nem a minél több zúzást és robbanást.
Persze, akiket ez hoz lázba, megnyugodhatnak, hiszen az utolsó 15-20 perc egy nagyon intenzív és izgalmas csatajelenetet szállít le, ahol kellő súllyal bírnak a látottak.

Amire még érdemes kitérni, az a színészi játék. Az emberi karakterek ugyan elég kétdimenziósak, de az impozáns nevek (élükön James Franco-val) képesek arra, hogy élettel töltsék meg figuráikat. Kisebb szerepekben feltűnik például John Lithgow, Brian Cox, David Oyelowo és Tom Felton, akik egytől-egyig hozzák azt, amit elvár tőlük a néző.

De az igazi bravúr az, amit a motion capture technikával megvalósított majmok nyújtanak. Egyrészt elképesztően részletesen vannak kidolgozva, másrészt ők simán az élő-lélegző partnereik fölé nőnek karakterábrázolás terén. Ez annak tekintetében nem is csoda, hogy a Weta trükk-stúdió dolgozott az effekteken és Caesar-t az az Andy Serkis alakítja, aki Peter Jackson King Kong-filmjében is eljátszotta már a Koponya-sziget királyát. A Lázadás zenei téren is igencsak impozáns. Patrick Doyle nagyszerű tételeket komponált, melyek között találkozhatunk szívbemarkoló és akciódús részekkel egyaránt.

Mindent összevetve, A majmok bolygója - Lázadás egy nagyszerű film, amely a lélegzetelállító látvány mellett kellően kidolgozott történettel és jól megírt karakterekkel rendelkezik. Arról már nem is beszélve, hogy úton-útfélen remek utalásokat ejt el az eredeti klasszikus irányába. Ha minden nyári popcorn-mozi megütné ezt a színvonalat, Hollywoodot biztos kevesebb kritika érné.
**
Értékelés: 8/10**

IMDb | mafab