Mindig nagyon várom az After Dark horrorgyűjteményét, melyben igazi gyöngyszemekre bukkanhat a horrorrajongó. Így találtam rá a 2011-es Seconds Apartra is, ami eredeti ötletével és az apró, de okos húzásaival különleges élményben részesített.

Az ikrekről köztudomású, hogy különös, rendkívül szoros kapcsolat van közöttük, főleg ha egypetéjűek. Filmünk főszereplői is egy egypetéjű fiúikerpár, Jonah és Seth (Gary és Edmund Entin), akik tényleg megszólalásig hasonlítanak egymásra, de rá is játszanak a génekre, mivel hajviseletük, ruházkodásuk ugyanaz. De nem csak külsőleg hasonlítanak, minden szokásuk, minden mozdulatuk tökéletes tükörképe a másiknak, egyedül az egyikük cukorbetegsége különbözeti meg őket egymástól. Katolikus, mélyen bigott iskolába járnak, ahol csak a felszín vallásos és erkölcsös, ha azt kicsit megkapargatjuk, drogos, piálós, bulizós fiatalokat láthatunk, akik sem magukat, sem a másikat nem tisztelik. Csakhogy furcsa öngyilkosságok veszik kezdetüket az iskolában, ezért egy detektív érkezik az iskolába. Lampkin nyomozó (Orlando Jones) maga is súlyos terhet cipel, feleségét elvesztette, a történések pedig valahogy különösképp felkeltik az érdeklődését, és úgy érzi, hogy feleségének szolgáltat igazságot, hogyha utánajár a dolgoknak. Furcsa nyomokban nincs hiány, de a legszembetűnőbb, hogy az ikrek minden esetnél ott voltak…

Már a kezdő képsorok megalapozzák a film végéig kitartó nyomasztó atmoszférát, melyet az ikrek teljesen szimmetrikus jelenetei tovább tetéznek. Az első perctől kezdve érezhető a baljós események láncolata, a fiúk rendkívül nyugtalanítóak, ez pedig a remek alakításuknak köszönhető. Látszódik a készítők odafigyelése és törődése, nem egy összecsapott munkát akartak letenni az asztalra, bár első nézésre nekem nem minden esett le. Ilyen például az ikrek kísérlete, ami átfűzi a cselekményt, de mikor megértettem, hogy mire is keresnek választ, ledöbbentem, mert óriási görbe tükröt tart a zseniális ötlet a horrorrajongók elé. Nem kimondottan a véres jelenetek vagy az ijesztgetés a hangsúlyos, hanem tényleg, abszolút a nyugtalanító érzés, a feszültség pedig egészen a végpontig kitart. Mindenkinek csak ajánlani tudom!

Szerintem: 8/10

IMDb | mafab