Egy békésnek hitt kisvárosban brutális sorozatgyilkos szedi áldozatait. A nyomozók próbálnak az eszelős nyomára bukkanni, de munkájuk sokáig eredménytelenül marad. Parker nyomozó fogadott fia egy napon szörnyű rémálomból ébred. Álmában látja családja lemészárlását, ami hamarosan be is következik. Jonathan elmondja apjának, hogy pontosan tudja, ki a sorozatgyilkos, és hol lakik. Rajtaütésük azonban kudarccal zárul, melynek Jonathan barátnője issza meg a levét. Végül elfogják Horace Pinkert, itt azonban nem ér véget a rémálom, sőt csak most kezdődik. Horace ugyanis halála előtt fekete mágiához folyamodik, így a lelkét sikeresen megmenti. Nem élteti semmi más tovább, csak a bosszú. Jonathan pedig innentől kezdve nincsen biztonságban. Horace Pinker bosszút esküdött ellenne, és mindent elkövet annak érdekében, hogy meggyilkolja azt az embert, aki a villamosszékbe juttatta.

Igazán kellemes csalódás volt a Sokkoló. Komolyan meglepődtem rajta, milyen jól sikerült. A történet igazán fordulatos, jól váltakozik benne a slasher- és a természetfeletti jelleg. A gyilkos kellőképpen őrült és megszállott, az üldözéses jelenetek pedig nagyon izgalmasak. Nagyon nyugtalanító, hogy sosem tudhatjuk, pontosan kit vagy mit fog megszállni legközelebb Horace. A gyilkosságok is brutálisak a filmben, és kapunk bőven belőlük, itt nincsen lazsálás. Beindul a cselekmény az első öt percben, és onnantól kezdve nincsen megállás.

Hiába a feszített tempó, ennek a filmnek is megvannak a maga hiányosságai. Először is kezdjük ott, hogy a fenébe szerzett fekete gyertyákat és sátáni könyvet a halálsoron?! Most tényleg nem akarok szőrözni, de ez azért enyhe túlzás, mint ahogyan az is, hogy tévé van a rabok cellájában, aminek a kábeleit kedvükre magukra aggathatják… A másik, amivel bajok vannak, az a fránya idő. Vannak filmek, amelyeken nem fognak az idő vaskerekei, de sajnos a Sokkoló nem tartozik közéjük. Sokszor kifejezetten furcsán hatnak egyes jelenetek, bár ez tényleg a korszakbeli eltérés miatt van. A harmadik nagy problémám pedig a Jonathant játszó sráccal van. Pusztán annyi bajom van vele, hogy nem ért a szakmájához. Ripacskodik, a szája pedig állandóan nyitva van, mint Bellának az Alkonyat-filmekben. Borzalmasan idegesítő, amit színészkedés címszó alatt produkál, és ezért nem tudtam neki rendesen szurkolni, ami egy ilyen filmben ugye nem ártana. Mindez azért is hatalmas gond, mert a gyilkost játszó Mitch Pileggi veszett jót alakít. Igazán szórakoztató jelenség, kicsit emlékeztet a karaktere Freddyre.

Szóval, a Sokkoló igazán eredeti módon igyekszik vegyíteni egymással a különböző műfajokat. A történet fordulatos, a tempó feszes, a gyilkosságok jól kivitelezettek, és Cravennek sikerült egy kis társadalomkritikával is megspékelnie a filmjét, ami még szórakoztatóbbá tette a végeredményt. Jó szívvel tudom ajánlani mindenkinek, és tényleg hunyjatok szemet a fentebb kiemelt korszakbeli eltérésre vonatkozó megjegyzésem felett, hiszen erről nem igazán a készítők tehetnek. :-)

Pontszámom: 6.5/10

IMDb | mafab