Mint azt megszokhattátok, időről időre bemutatjuk a CreepyShake szerkesztőségi tagjainak személyes kedvenceit. Most Lucifer's Angel, Beneg^ és Lewis favoritjait böngészhetitek át (többi szerzőnk listája itt meg itt meg itt)!

Lucifer's Angel:

Azt hittem, hogy a top 10 legrosszabb film után nem kapok nehezebb feladatot, de biztosan állíthatom, ez keményebb dió volt. Sokat sírunk, hogy kevés a jó horror, hogy manapság nem csinálnak creepy filmeket, de a lista írásakor rájöttem, hogy ez nem igaz. Túl sok a jó film, csak sajnos egy idő után minden ismétlésnek számít, mert mindent elkészítettek már, amit lehet. Próbáltam nem tipikusan régi vagy újabb filmeket csokorba szedni, de így sikerült. A vicces dolog, hogy bármikor össze tudok hozni páros listát régi, illetve új filmek felsorolásából, mert annyira egy kaptafára készültek.

Nagyon korán elkezdtem nézni a csúnya filmeket. Mivel régen nem volt külön meseadó, az egész család a tévé előtt gubbasztott, maximum eltakarták a szülők a gyerek szemét, mikor tudták, hogy olyan dolog következik, amit nem szabadna látnia. Kb. velem is ez volt a helyzet, persze nem az őseim kezdtek el horrorokat nézetni velem, hanem az unokatesóm. Úgy emlékszem, a Fészek című 1988-as műalkotás volt az első, amivel találkoztam, habár csak annyira emlékszem, hogy valami megevett egy kutyát. A következő viszont a Nyugodjak békében volt, meglepő módon ez is 88-as (bizony, akkor csodálatos dolgok történtek). Később bele is szerettem Treat Williamsbe, úgyhogy nem vagyok mai csirke. Utána hetekig csontváznak láttam magam a tükörben, úgyhogy le lettünk tiltva, és maradtak az Alien-filmek, kazetták - bizony, mert mi azon néztük. Emellett tönkretették a gyermeki lelkemet a Star Wars-filmekkel, a mai napig nem tudok rájuk nézni se. Ez kb. 4 éves koromban indult, úgyhogy azt hiszem, ide vezethető vissza a műfaj szeretete.

Aztán megtanultam olvasni, anyám pedig Galaktika-gyűjtő volt, abban sok King-történettel, a Cujo után pedig adott volt, hogy mindenen át kell rágnom magam, amit ő tett le az asztalra, a mai napig az egyik kedvencem. Mivel nem esett messze a fájától, Joe Hillt is szeretem, de javarészt láthatjátok az ízlésemet a könyvkritikák által. Sokszor leírtam már, szeretem, ha egy horror nem a folyamatos vérengzéstől lesz ijesztő, hanem attól, hogy elhitetik, hogy velem is megtörténhet. Talán ezért is lettem sorozatgyilkos-mániás. No nem azért, mert a jövőbeni terveim között hasonló életfilozófia bújik meg, hanem mert érdekel az emberi lélek, hogy mit miért tettek és próbálom nem csak azt nézni, hogy hány embert öltek meg, hanem megszállottan keresem a miérteket. Nehezebb egy válaszra kérdést találni, mint fordítva. A bohócoktól pedig örök életemre rettegni fogok, és nem hinném, hogy csak az Az miatt, egyszerűen gondoljatok csak Gacyre. Nem normális, ha felnőtt férfiak ilyenre mázolják magukat.

10. The Uninvited - Hívatlan vendég (2009) (kritikánk -- IMDb | mafab)

Nem a tipikusan "görcsölsz és félsz" alkotás, de szeretem a skizós dolgokat, főleg ha minden titokra a végén derül fény. Tökéletesen játszanak az idegekkel, a végére pedig már te sem tudod, mi igaz és mi nem.

9. Dead Silence - Halálos hallgatás (2007) (kritikánk -- IMDb | mafab)

Már attól is rosszul leszek, ha csak rá kell néznem egy ilyen babára... A film nagyon ütős.

8. The Conjuring - Démonok között (2013) (kritikánk -- IMDb | mafab)

Tudom, hogy a legtöbb „márpedigmegtörtént” film alapja nem igazi démoni-ördögi-sátáni megszállottság, de borzasztó belegondolni, hogy hány beteg embert kínoztak meg a jó nevében, csak azért, mert nem ismertek valamit, vagy féltek valamitől. A sötét erők viszont ijesztőek, mert attól, hogy még nem találkoztam a természetfelettivel, az nem jelenti azt, hogy nem bújik el semmi a sötétben.

7. The Shining - Ragyogás (1980) (IMDb | mafab)

Erről a filmről megoszlanak a vélemények… A '80-as változatot nagyon szeretem, King pedig alapból az isten, a kissráctól pedig a mai napig ráz a hideg. Kellögem - na ugye, mindenki érti.

6. The Birds - Madarak (1963) (kritikánk -- IMDb | mafab)

A rajongója vagyok Hitchcocknak, mert egyszerűen briliánsan fokozza a feszültséget, és olyan dologtól is rosszul leszek, amitől amúgy nem szokásom. Kötelező darab.

5. The Amityville Horror - A rettegés háza (2005) (kritikánk -- IMDb | mafab)

Ha apu bekattan, akkor kő kövön nem marad… Szerintem ilyen dolgok manapság is előfordulnak :-) Nálam akkor magas a parafaktor, ha bármelyik szereplővel tudok azonosulni (ettől ugye átérzem), vagy ha bármi miatt el tudom hinni, hogy az velem is megtörténhet. Ha emellett nemcsak szimpla vérengzésről van szó, hanem vannak rejtett utalások és meg kell érteni a filmet, akkor a tökéletes kategóriába kerül.

4. First Born - Elsőszülött (2007) (IMDb | mafab)

Rémisztő. A szülés utáni depresszió komoly dolog; amiken keresztülmegy a nő… Hát igen, amikor csak a végén jössz rá, hogy baj van, közben pedig végig hittél neki, ugye?

3. Honogurai mizu no soko kara - Sötét víz (2002) (IMDb | mafab)

Lenyűgözött, egyszerűen szép (horrorra szépet mondani, tudom), mégis hátborzongató az utolsó pillanatig.

2. The Visit (2015) (kritikánk -- IMDb | mafab)

Akkor is szeretem a nagyimat, akkor is. De ez a perszóna. Hetekig kísértett, komolyan.

1. It - Az (1990) (cikk -- IMDb | mafab)

Csak annyit mondok: bohóc! Gyilkos bohóc!!!

+1: Terminator 2: Judgment Day - Terminátor 2: Az ítélet napja (1991) (IMDb | mafab)

Amikor a kerítésbe kapaszkodik Sarah, és kigyullad minden! A cseppfolyós robot!! Már maga a gondolkodó robot is para!!!

Beneg^:

Ahogy több társam is, én is több éve figyelemmel követtem a weboldalt, mielőtt felvettek szerkesztőnek. 20 éves, kommunikáció és médiatudomány szakos hallgató vagyok, ebből kifolyólag az írás is nagyon közel áll hozzám. Azt nyilván mondanom sem kell, hogy a horrorfilmekkel ugyanígy vagyok. Egész fiatalon találkoztam már a műfajjal, de komolyabb érdeklődést 12 éves koromban kezdtem el mutatni, mikor megnéztem az első Supernatural-epizódot, amit jelenleg is hétről hétre nyomon követek, és mostanra már a pentagram-tetoválás is ott virít a mellkasomon.

Véleményem szerint a horror az a filmes kategória, amely a legerősebb hatást képes kiváltani a nézőből, ami lehet félelem, paranoia, feszültség, megbotránkozás, depresszió és sok esetben undor. Természetesen ezen műfaj célja is a szórakoztatás, azt pedig mindenkinek magának kell eldönteni, hogy az imént felsoroltak közül melyik az, amely megfelelően tálalva szórakoztatja. A most következő toplistámban olyan filmek fognak szerepelni, melyek nálam elérték a kívánt hatást, többszöri megtekintés után is ugyanolyan élvezetesek voltak. Ennek fényében is ajánlom megtekintésre az alábbi horrorgyöngyszemeket, melyeknél a szórakozás garantált:

10. Regression (2015) (kritikánk -- IMDb | mafab)

Mindig is érdekelt az okkultizmus, a deviáns szekták, ezért mikor megtudtam, hogy a 2015-ben debütált Regression is ezt a témakört boncolgatja, nagy elvárásokkal ültem le elé. Nem okozott csalódást - nyomasztó atmoszféra, baljós hangulat, olyan csavarral a végén, ami után az ember becsapva érzi magát.

9. The Wicker Man - A vesszőből font ember (1973) (IMDb | mafab)

A The Wicker Man középpontjában szintén egy vallási csoportosulás áll, akik elszigetelve élnek a külvilágtól. A filmvégi fordulat számomra olyan megbotránkoztató és hatásos volt, hogy rögtön az egyik kedvencemmé nőtte ki magát. Sajnos a feldolgozás közel sem sikerült ilyen jól, így aki kíváncsi a történetre, mindenképp az eredetivel próbálkozzon.

8. The Hills Have Eyes - Sziklák szeme (2006) (kritikánk -- IMDb | mafab)

A Sziklák szeme egyike azon filmes feldolgozásoknak, melyek hasonlóan jól sikerültek, mint az eredeti. A hangulata fogott meg leginkább, a helyszínválasztás tökéletes, a cselekmény izgalmas, bátran merem ajánlani a megtekintését.

7. The Texas Chainsaw Massacre - A texasi láncfűrészes (2003) (kritikánk -- IMDb | mafab)

Az egyik legjobban sikerült slasherfilm, ami megfelelő mennyiségben vegyíti a fentebb felsorolt hatáselemeket, tökéletes szórakozást nyújtva ezzel.

6. Shaun of the Dead - Haláli hullák hajnala (2004) (IMDb | mafab)

A toplistám egyetlen olyan alkotása, ahol a hangsúly inkább a poénokra helyeződik, hiszen egy horrorvígjátékról van szó, ami tökéletes paródiájaként szolgál a zombifilmeknek.

5. From Dusk Till Dawn - Alkonyattól pirkadatig (1996) (kritikánk -- IMDb | mafab)

Robert Rodriguez és Quentin Tarantino stílusának tökéletes elegye az Alkonyattól pirkadatig. Többszöri megtekintés után se válik unalmassá, így akinek még nem volt szerencséje látni a filmet, minél előbb tegyen vele egy próbát.

4. Deep Blue Sea - Háborgó mélység (1999) (IMDb | mafab)

Éppen hogy csak nem került fel a dobogóra a szerintem legzseniálisabb cápás film, ami olyan klausztrofób érzést váltott ki belőlem, hogy rágondolva is futkos a hátamon a hideg.

3. The Devil's Advocate - Az ördög ügyvédje (1997) (IMDb | mafab)

A dobogó harmadik helyén egy klasszikus áll, amit inkább a thriller kategóriájába sorolnék. Al Pacino játéka frenetikus, tökéletesen megállja a helyét a Sátán szerepében. A filmvégi fordulat epikusra sikerült, a lezárás után pedig csak pislogtam.

2. Saw - Fűrész (2004) (kritikánk -- IMDb | mafab)

A köztudatban általában az emberek egy kaptafa alá veszik az összes Fűrész-filmet, ami szerintem nagy hiba. Az első rész nem a kínzásokat helyezte középpontba, hanem a történetvezetést. A felsorolt alkotások közül a Fűrésznek van a legjobb egyedi filmzenéje, ami nagyon sokat hozzátesz a hangulathoz és még a filmvégi fordulathoz is.

1. Scream - Sikoly (1996) (kritikánk -- IMDb | mafab)

Nem kellett sokat gondolkodnom azon, hogy melyik film érdemli az első helyet. Wes Craven - isten nyugosztalja - olyan újítást hozott a Sikollyal, ami a horror kategóriáján belül maradva kifigurázza a tipikus slasherfilmes motívumokat, önkritikát gyakorol. Gondolom, minden horrorfilmrajongó találkozott már vele, de ha valamilyen oknál fogva eddig kimaradt életéből, azonnal szakítson rá időt, és nézze meg.

Lewis:

Már elég korán (11-12 éves koromban) megismerkedtem a horrorral, köszönhetően R. L. Stine Libabőr-sorozatának. Minden kötetet elolvastam a könyvsorozatból, kellemesen borzongató élmény volt. Ezután jöttek a filmek. A 2002-es A kör volt az első horrorfilm, amit láttam. A megtekintését követő napok elég nagy parában teltek, de nem bántam meg. Elindított azon az úton, amelyen most is vagyok:az igazi horrorgeekké válás útján.

Pályafutásom során rengeteg klassz filmet láttam. Alapvetően mindenevő vagyok, jöhet bármi: slasher, misztikus dolgok, trancsír, sőt még found footage is, bár szerelmem a kézikamerás alkotások iránt elmúlni látszik. (Na, vajon miért?)  Volt egy-két fejvakarós pillanatom a lista összeállítása közben. Melyik filmet tegyem be, melyik maradjon ki? Fáj a szívem a [REC] és Az ördögűző miatt, mindkettő remek film, de ebből az exkluzív 10-es körből most kimaradtak. Íme, így fest a toplistám:

10. Donnie Darko (2001) (kritkánk -- IMDb | mafab)

A mai napig nem értem néhány részletét, de pont emiatt köt le minden egyes megtekintéskor. A Gyllenhaal testvérek fantasztikus alakítást hoznak. Talán elég, ha annyit mondok: Mad World.

9. Evil Dead - Gonosz halott (2013) (kritikánk -- IMDb | mafab)

Az eredeti filmek sem rosszak, de a remake… Igazi agyatlan, vérben pancsoló „gore-óda”. Méltó újragondolása Sam Raimi filmjének, a suttyó Bruce Campbell nélkül is hibátlanul működik.

8. Slither - Féltél már nevetve? (2006) (kritikánk -- IMDb | mafab)

James Gunn egyik első rendezése. Egy nagyon okos (és vérbő) tiszteletadás a horrorfilmeknek.

7. Freddy vs. Jason (2003) (kritikánk -- IMDb | mafab)**
**

A trashfilmek etalonja. A hokibuzi és az álomrém összecsap, kő kövön (és fej a helyén) nem marad.

6. Lake Mungo (2008) (kritikánk -- IMDb | mafab)

Az első found footage a listámon. Hidegrázós atmoszférával rendelkező kísértettörténet, ócska jump scare-ek nélkül.

5. The Thing - A dolog (1982) (kritikánk -- IMDb | mafab)

Van valami az Antarktisz jegében. Nem tudni, hogy mi az, de már évezredek óta a sarkvidéken lehet. Klausztrofóbia és suspense, Ennio Moricone nagyszerű taktusaival. Hibátlan.

4. Scream - Sikoly (1996) (kritikánk -- IMDb | mafab)

Wes Craven metafilmje egyfelől egy kiválóan megrendezett slasher, másrészt kíméletlen műfajparódia, rengeteg horrorfilmes utalással. Kihagyhatatlan! (A folytatásokkal együtt.)

3. Nightmare on Elm Street - Rémálom az Elm utcában (1984) (kritikánk -- IMDb | mafab)**
**

A képlet egyszerű: ha elalszol, meghalsz. Freddy az álmaidban vár rád, és ha nem vagy elég ügyes, akkor véged. Kruegert az Elm utcai szülők elevenen elégették, most pedig az utódok tudatalattijában kísért. A folytatások minősége erősen ingadozó...

2. The Blair Witch Project - Ideglelés (1999) (kritikánk -- IMDb | mafab)

A skacok bemennek az erdőbe, és… És többet nem jönnek ki onnan. Szerencsére azért a kameráikat megtalálták, így mi is láthatjuk utolsó napjaikat. Mesteri atmoszférateremtés, még mesteribb marketingkampány – ezek tették a zsebpénzből összerakott Ideglelést felejthetetlen remekművé.

1. The Ring - A kör (2002) (kritikánk -- IMDb | mafab)

Az igazi, mélyről jövő félelem. Az all-time toplisták egyik állandó szereplője, nem véletlenül. A kör nem akar ijesztgetni, egyszerűen csak lassan behatol a bőröd alá. Ha hagyod, ha nem. A ’98-as eredeti is remek, de az amerikai feldolgozás az igazi. Jut eszembe, kikapcsoltad a tévét?