Fiatal nő éjszakás biztonsági őrként kezd el dolgozni egy hatalmas, elhagyatott épületben. Eleinte eseménytelenül telnek az órák, mindössze egy döglött patkány borzolja a kedélyeket. Aztán egyszer csak egy arcot pillant meg az egyik üvegajtón. A gyógyszereket szedő nőt frusztrálja a dolog, de végül "megnyugtatja" magát, hogy mindez csupán az ő elméjének szüleménye. Később észrevesz egy bekamerázatlan pontot az épület tervrajzán. Évek óta ott dolgozó társa azzal hessegeti el a dolgot, hogy a pinceszint azon szakaszára már nem jutott pénz. A nő egy zárt ajtót talál ott, amiről a férfi ugyancsak nem tud semmit, mondván, ő azt az utasítást kapta, hogy ne menjen be. A nő azonban visszamegy, és a korábban beengedett, elég rosszarcú koldustól lenyúlt kalapáccsal letöri a lakatot. A bent látottak hatására egyre biztosabbá válik, hogy a korábban hallott hangok már nem tekinthetők a gyógyszerek mellékhatásának...

Mint látható, elég sablonos a kiindulópont, és sajnos nem csak az alapfelállás, de az egész film is. Az "üres épület nem is olyan üres" koncepciót hallva minden bizonnyal mindenkinek van elképzelése, hogy mire lehet számítani, és gyakorlatilag az összes klisét megkapjuk, ami csak létezik. Sem a helyszínben, sem a cselekményben, sem az ijesztegetésekben nincs semmi egyedi, a sokat látott jump scare-ek és a sötétben való zseblámpás mászkálás sem fog maradandó élményt adni. Ha már itt tartunk, másfél millió dollárból szerintem jobb színezést meg fényképezést kellett volna prezentálni, mint azt az élettelen végeredményt, amit látunk. És elég sokat látjuk, mert nagyon lassan halad a cselekmény. Még talán a színészek mutatják a legtöbbet, szerintem mindegyik főszereplő megfelelően teljesített, a Wayward Pinesban és a Home Invasionben is látott Jason Patric helyenként egészen szórakoztató volt. A végén kapunk egy nagy csavart is, ami ugyan érdekesnek érdekes, és a feje tetejére állítja az egészet, de a rutinos rókák azt sem fogják tátott szájjal fogadni.

A sablon sablonjának sablonja. Aki az ilyen jellegű sztorik rajongója, egy próbát nyugodtan tehet vele, mert gyakorlatilag nem tudok olyan aspektust mondani, ami konkrétan rossz lenne (engem nem zavar, ha lassan csordogál a történet). Vagyis amit látunk, az igenis nézhető. De csak egyszer. Utána már nem valószínű, hogy még egyszer elővennénk.

5/10

IMDb | mafab