Többször megírtam már, mennyire zseniális a pár éve köztudatba robbant Netflix, a szolgáltató pedig már tényleg ott tart, hogy komoly kihívója a gyöngyvászonnak. Természetesen a szolgáltatónál is belefuthatunk vállalhatatlan alkotásokba, de az idei Super Bowl után egyértelművé vált, hogy a Netflixnél igazi zsenik dolgoznak, akik képesek várat építeni bármiből. Filmtörténeti PR húzás volt, hogy az alapjáraton is okosan építgetett Clover-verse legújabb fejezetének előzetese után rögtön elérhetővé tették a kész filmet, tehát szinte nulla marketing nélkül érték el, hogy mindenki a filmmel foglalkozzon, a sportesemény után pedig fel sem kellett kelniük a nézőknek a székükből. Ha mindez nem lett volna elég, a kész mű megtekintése után nyilvánvalóvá vált, hogy sikerült presztízzsé avanzsálniuk egy olyan alkotást, ami, ha a régi módszerekkel, direkt DVD-n jelent volna meg, egyértelmű bukást és minőségbeli bizonyítványt jelentetett volna.

Előreszaladok kicsit, és már az elején leszögezem, hogy a The Cloverfield Paradox nem jó film, viszont hitelesíti a saját multiverzumát az alapötlettel. A 2008-as Cloverfield az egyik legjobb found footage, ami valaha készült és tudtunkon kívül beindított egy univerzumot. A Clover-verse felépítéséről viszont példát vehetne minden más, közös világban gondolkodó franchise, hiszen csak annyira függnek össze a részek, hogy tudjuk, bizony egy világban játszódnak, de minden egyes rész saját műfajjal, megközelítéssel és „világgal” bír. A The Cloverfield Paradox jelenleg a kiindulópontnak számít, magyarázatot ad a 2008-as filmre és a 2016-os 10 Cloverfield Lane-re, úgy, hogy az idén érkező negyedik felvonás, az Overlord ismét új lappal kezdhet. Apró érdekesség, hogy az Overlordban Magyar Éva színésznő is szerepelni fog, a történet pedig a II. világháborúban játszódik, ahol a szövetséges csapatok rájönnek, hogy a nácik természetfeletti erőket használnak ellenük.

2028-ban járunk, az olajkészletek kiapadtak, a Földet folyamatos háború sújtja a megmaradt energiaforrásokért. A Cloverfield űrhajó nemes célja nem más, mint megoldani a bolygó energiaproblémáját. A tudósok kísérlete rendkívül rizikós és hamarosan be is következik a legrosszabb forgatókönyv: egy alternatív dimenzióban találják magukat, miközben a Földre igazi pusztulást zúdítanak.

Eredetileg a 10 Cloverfield Lane sem képezte volna a franchise részét, ahogyan a Paradox sem, ami még God Particle névre hallgatott és egy szimpla űrhorror volt, ahol tudósok véletlenül eltüntették a Földet. A Clover-verse-be ágyazással viszont választ adtak a 2008 óta levegőben lógó kérdésre. Mi is történt a Földdel, hogy Godzilla asztaltársasága randalírozik rajta?

Az alapötlet egyáltalán nem eredeti, de nem is agyonhasznált és rendkívül érdekes, megannyi ziccerrel. Már Stephen King is hasonló koncepcióval építette fel A ködöt és a Sötét anyag regény is az alternatív dimenziók kérdéskörével foglalkozott. Annak ellenére, hogy a téma mennyire izgalmas, még egyszer sem találkoztam olyan művel, ahol ne tolták volna túl a szekeret. A The Cloverfield Paradox sem elégszik meg azzal, hogy morális kérdéseket feszegető thriller legyen. A rendkívül unalmas játékidő alatt csupán egyszer kétszer sikerül kapargatni az erkölcsi kérdések felszínét. Vajon, ha lehetőségünk nyílna belépni egy olyan valóságba, ahol önmagunk él, még mielőtt megléptünk volna olyan döntéseket, melyek tragédiákat szültek, mit tennénk? Ha a kezünkben lenne egy világ emberiségének sorsa, hogyan döntenénk; kijavítanánk jövendőbeli hibáinkat, vagy újraélnénk, hogy megmeneküljön az emberiség? Úgy gondolom már ebből a két kérdésből rendkívül izgalmas és címéhez méltóan ellentmondásos kamarathriller készülhetett volna. Ezzel szemben a készítők inkább egy végtelenül klisés űr/túlélőhorror mellett döntöttek.

Bár az alapötlet valóban hitelesíti, hogy minden egyes film külön utat járhat be, más és más műfaj keretein belül, hiszen multiverzummá lépett elő, a Paradox arcpirítóan lopja össze minden más ötletét. Teljesen olyan az egész film hangulata és képi világa, mintha rajongók összevagdosták volna az első Alien-t, a 2001: Űrodüsszeiát, a Prometheust, az Életet, A ködöt és a Godzillát. Konkrét jelenetek lettek átemelve az említett címekből, de nem tisztelgés szintjén. Szinte vártam, mikor kezdi el vérfagyasztó énekét a hajó mesterséges intelligenciája.

A színészek nem igazán tudnak kibontakozni, pontosan tudjuk kinek mi lesz a sorsa. Egyedül Gugu Mbatha-Raw tud valamennyire érvényesülni, illetve Elizabeth Debicki, akinek a megjelenése miatt az első percben lehet sejteni, hogy kicsoda valójában. Hozzá köthető az egyik kérdés is, ami igazán megérdemelte volna a kibontást. A halálozások véresek, de szinte mind nevetséges és hiteltelen, abszolút ZS-kategóriás sci-fi horrorokat idézve.

A harmadik film sajnos felejtető alkotás lett, ami megágyazott a folytatásoknak, megválaszolta a fő kérdéseket és szerencsére nem rombolta le az egész világot. A spoiler gomb alatt pedig megtaláljátok az összes easter egget, ami elhelyezi a Paradoxot a Clover-verseben.

{spoiler}

Clover

A legszembetűnőbb utalás. A 2008-as első részben, a városban grasszáló szörnyet Clovernek nevezték el, J.J. Abrams pedig megerősítette, hogy a szörny kvázi újszülött, tehát a Paradox végén felbukkanó orbitális teremtmény a kifejlődött Clover lehet. Ha a két lény ugyan az, felvet egy kisebb logikai hibát a két film között. A Paradox 2028-ban játszódik, a Cloverfield pedig valószínűleg 2008-ban, tehát húsz évnek kellett eltelnie, mégis az úrhajó legénysége hasította fel a dimenziókat, amivel megkeverték az időt is. Még ellentmondóbb, hogy látjuk a 2008-as filmhez méretarányos szörny sziluettjét is, csak éppen más szemszögből. Elképzelhető, hogy a két kaiju nem ugyan az, csak egy fajhoz tartoznak.

18:20

Szorosan kapcsolódik az előző ponthoz. Ha a Paradoxot és a Cloverfieldet egyszerre indítjuk el 18:20 perctől, láthatjuk, hogy a legénység által gerjesztett robbanás, rengés ugyan akkor következett be a Földön (1) is, tehát akkor nyíltak meg a dimenziók és özönlöttek a bolygóra a kaiju szörnyek.

Slusho!

A fiktív márka ismerős lehet a rajongók számára, hisz a 2008-as film főszereplője, Rob a cégnél szeretne dolgozni. A márka J.J. Abrams Alias című sorozatában is feltűnik.

Kelvin gáz

J.J. Abrams nagyapjának neve Kelvin, és minden filmben feltűnik, amihez Abramsnek valamilyen köze van. A Cloverfield Paradox nyitójelenetében Ava és férje a Kelvin benzinkútnál állnak, ahogyan a 10 Cloverfield Lane-ben Michelle is Kelvin gázzal tankol fel.

Stambler család

A 10 Cloverfield Lane főhősét Howard Stamblernek hívják, aki félelmetesen megszállott a saját elméletével. A The Cloverfield Paradoxban is találkozunk egy Stamblerrel, aki a film első negyedórájában, szintén a saját teóriájával elspoilerezi az egész multiverzumot. Még nem tudjuk, hogy milyen rokoni kapcsolat köti össze a két férfit, de kétségtelenül nem a véletlen műve, hogy egyezik a vezetéknevük.

Suzanne Cryer - óvóhely

Egy konkrét szereplő, akinek a feltűnése kicsit behatárolja, hogy melyik Földhöz tartoznak az eddigi filmek. A Paradox elején feltűnő, Mark Stamblert interjúztató riporternő feltűnik a 10 Cloverfield Lane-ben is. Ő kér segítséget Michelle-től, hogy engedje be az óvóhelyre. Tehát a Cloverfield és a 10 Cloverfield Lane a Föld 1-en játszódnak, melyre a Paradox legénysége zúdítja a szörnyeket, ők maguk pedig a Föld 2 dimenziójába is belépnek, ahol még nem tudjuk milyen károkat okoztak. A Paradoxban, Ava férje megment egy kislányt és egy steril óvóhelyre viszi, ami nagyon hasonlít Howard Stambler menedékére. Lehetséges, hogy ez a szál még a 10 Cloverfield Lane eseményei előtt játszódik.

Ha kronologikus sorrendbe kellene tenni a három film cselekményét, körülbelül így nézne ki:

2028: The Cloverfield Paradox (Föld 1) – Cloverfield (Föld 1) – The Cloverfield Paradox (Föld 2) – Cloverfield (Föld 1) – 10 Cloverfield Lane (Föld 1)

{/spoiler}

5/10

IMDb l mafab