Néhanapján mindenki belefut egy-egy rossz filmbe, viszont akadnak durvább esetek is: a minap akkora tockost kaptam egy „horrorfilmtől”, hogy még most is remeg a fülem. A Hidrofóbia című borzalom egy suta, bicskanyitogató, ritka utálatos alkotás, amelyet most jól meg is alázok. Iszonyatosan bántott, szóval megérdemli.
Egy szörnyű baleset miatt Madison (Michelle Mylett) élete örökre megváltozott. Mivel tragédiája a vízhez köthető, egyre erősödő hidrofóbia lesz úrrá rajta, ráadásul egy titokzatos alak is kísérteni kezdi. Barátai egy idő után megunják szánalmas vergődését, úgy érzik, hogy ideje lenne közbeavatkozni. Szellemidézést szerveznek, hogy megszabadítsák a lányt démonaitól. A rögtönzött szeánsz azonban nem úgy sikerül, ahogy eltervezték, és problémás barátnőjükkel együtt ők is egy megfoghatatlan, sötét erő céltáblájára kerülnek…
A kanadai nemzet büszke lehet A kockára, ami egy zseniális film, és David Cronenberg munkássága előtt is tisztelettel adózhat, ám ez a film valami förtelmesre sikerült. A Hidrofóbia az előzetes információk alapján A kör és a Rémálom az Elm utcában habkönnyű ötvözetének tűnt, ami, valljuk be, egy igazán ütős alkotást feltételez, mégis pofáraesés lett belőle. Hogy miért? Mert a készítők nem írtak forgatókönyvet. Azt gondolták, elég, ha felskiccelnek valami konfliktust, aztán jó napot. Tévedtek.
Minden, ami a fent említett két klasszikusban megvan, az ebből a mozgóképből hiányzik: az izgalmas történetvezetés helyett egy nagy adag sületlenséget kapunk, elkapkodott jelenetekkel, logikátlanságokkal, rossz dialógusokkal, és még rosszabb színészekkel. A gonosz úgy néz ki, mint egy leszázalékolt Predator, a gyilkosságok pedig iszonyatosan gagyin vannak kivitelezve, szinte bohózatba illőek. Az operatőri munka még úgy-ahogy rendben van, de nem értem, miért ilyen sötét minden egyes jelenet, szinte már zavaró a szemnek. A film végén van egy „hatalmas” fordulat, ami körülbelül annyira érdekes, mint a sarki rugóscsapágybolt reklámanyaga. Hmm, bár jobban belegondolva az abban lévő csavar izgalmasabb…
A film persze próbál misztikusnak és ijesztőnek tűnni, de mindez csak erőtlen blöffölés: a hidrofóbiáról egy kiváló thrillert lehetett volna készíteni, hiszen a téma creepy, azonban az alkotógárda dilletantizmusa miatt csak egy átgondolatlan és gyenge alkotást kaptunk.
Éppen eleget írtam már erről a szutyokról, úgyhogy most letészem a lantot. Megtekintését semmilyen korosztálynak nem ajánlom!
Nesze semmi, fogd meg jól: 2/10