Jeremy Slater munkássága hullámvölgyekkel jellemezhető, hisz ő követte el a Lazarus hatás, a Fantasztikus négyes és az idei Death Note forgatókönyveit, de neki köszönhetjük a rendkívül érdekes Ketrecben (Pet) horrort és ő tett végre pontot egy 44 éves klasszikusra. Az ördögűzőhöz hozzányúlni hazárdjáték volt és mindenki félt a végeredménytől, de óriási meglepetésre az elmúlt évek legjobb sorozatává nőtte ki magát, ahol kreativitással és okos forgatókönyvvel egy mára már unásig látott témába pumpált friss vért, valamint megmutatta, hogyan kell hozzányúlni egy kultikus alaphoz és zseniális folytatást köríteni hozzá. Az első évadban több mint négy évtized után újra találkozhattunk Reagan McNail-lel és végre magkapta a megérdemelt elszámolást, de Geena Davis hihetetlen alakítása mellett rendkívül sok komplex és okos karaktert ismerhettünk meg. Szerencsére a pozitív kritikai visszhangnak és rajongói követeléseknek hála második évadot is kap a sorozat, mely új vizekre evez.

Az előző évad végén a Rance családnak, Tomas atya (Alfonso Herrara) segítségével sikerült megbirkóznia az évtizedeken át bosszúra szomjazó Howdy kapitánnyal, aki még utoljára belerúgott egy aljasat Reaganbe. Tomas atya felfedezte magában az isteni adományt, hogy nem csak a szavakkal, kívülről tudja felvenni a harcot a démonokkal, hanem egy belső, közös dimenzióban is, csakhogy így saját, örökkévaló lelke is veszélybe kerülhet minden egyes alkalommal. Ahhoz, hogy valódi és jó ördögűző váljék, belőle hosszú utat kell megtennie mentorával, az egyház által kiátkozott, veterán Marcus atyával (Ben Daniels). Míg Tomas a maga harcát vívta, hogy a Rance család ne menjen tönkre a démonnak köszönhetően, Marcus még nagyobb összeesküvésre bukkant, amiben az egyház is kőkeményen benne van. Egy szekta különböző démonokat idéz meg, hogy a kiválasztott tagokba szálljanak, és lassan átvegyék a vezetői szerepeket a vallás, a politika és a gazdaság területein.

Az első részben in medias res szemtanúi lehetünk Marcusék legújabb szertartásába, ami szokás szerint nem megy zökkenőmentesen, Tomas pedig egyre közelebb kerül a démoni dimenzióhoz. Itt jegyezném meg, mennyire érződik, hogy az új évadnál nagyobb kasszából gazdálkodhattak a készítők, és itt is bizonyították kreativitásukat. A költségvetést nem ócska ijesztgetésekre, jump scare-ekre és CGI démonokra költötték (eddig, remélem nem is fogják) hanem az operatőri munkára és a közös dimenzió megjelenítésére. Abszolút nincs túleffektezve semmi, csupán érződik a túlvilági atmoszféra és sokkal nagyobb, mondhatni egzotikusabb helyszíneken tudtak forgatni.

A két pap még nem sejti, hogy ismét szembe fognak kerülni egy erős entitással, ami mellett pitiánernek tűnik a többi démon próbálkozása. Nagy örömömre pedig úgy tűnik ezúttal egy női démonnal kell majd felvenniük a hangot, és némi boszorkányságra is számíthatunk.

Nagyon vártam az új évad premierjét, mivel a központi helyszín és probléma egy erdő (gyönyörű horror mese erdő érzetét kelti, anélkül, hogy közhelyesen Tim Burton-szerű lenne) közepi árvaház falai között van. Érdekes, de még eddig senki nem nyúlt a magától értetődő horror helyszínhez, még az AHS sem, pedig ott várná először a néző. Új áldozataink tehát árvák, akiknek mind megvan a maguk problémája. Andy Kim (John Cho) otthont ad öt árvának, akiket a sajátjaként szeret és mindnek megvan a maga problémája. Verity (Briana Hildebrand) három hónap múlva felnőtt korú lesz és retteg attól, hogy az utcára kerül, kikerülve a védő rendszerből, éppen ezért szarkazmussal próbál védekezni. Shelby (Alex Barima) istenfélő, de hitét meg fogja kérdőjelezni, csak idő kérdése. Truck (Cyrus Arnold) úgy tűnik enyhén szellemi fogyatékos és alvajárással küzd. Grace (Amélie Eve) első ránézésre személyiségi zavarral és agorafóbiával küzd, boldogságát csak úgy tudja kifejezni, ha egy párnahuzatot vesz a fejére, amire mosolygó arc van festve. Az ő esetében alig várom, hogy egy a pszichológiai vonal ki legyen bontva, emellett utal az egyik kedvenc spanyol horroromra, Az árvaházra is. Az egész résznek nagyon spanyol horroros atmoszférája volt, aminek kimondottan örültem. Caleb (Hunter Dillon) vak és legnagyobb fájdalmára, apja nem akarja magához venni. Talán mert olyannyira másfélék és annyi problémájuk van, a gyerekek nagyon szeretik és támogatják egymást, ami a színészeknek hála át is jön, némi humor mellett. Régen szinte szitokszó volt a gyerekszínészet, de az elmúlt évtizedben mintha kétszer annyi tehetség lenne, mint régen, illetve sokkal jobb rendezők keze alá kerülnek. A Stranger Things, az AZ gyerek szereplőgárdája után, úgy tűnik Az ördögűző sorakoztatja fel a szerethető kedvenceket.

Persze egyetlen részbe nem lehet belesűríteni az alapszituációt, de remek felütés volt, hogy bepillantást nyerjünk Tomasék új aktáiba, kicsit megismerjük az új szereplőket és kellemesen elborzongjunk, mert bizony még mindig tudják hogyan hozzák jump scare-ek nélkül a frászt a nézőre. Nagyon jó évadnak nézünk elébe, ha így halad tovább a sorozat, azt pedig külön kiemelném még, hogy Ben Daniels milyen eszelősen jó színész, arcának minden egyes izmát felhasználja a játékához.