Szemét dolog a középiskola, ha rossz oldalra kerülsz. Hogy miképp lesz valakiből bántalmazó, illetve bántalmazott diák, az számomra rejtély. Sosem álltam egyik oldalon sem; bár voltak konfliktusaim, de nem emlékszem, hogy nálunk ennyire klikkesedett volna a suli. Mindenhol vannak lúzerek, cicababák, menő srácok, de hogy ennyire feltűnő lenne... Nos, ez a mi országunk, a nagy USA valószínűleg más rendszer alapján működik.

Levente kolléga ajánlotta ezt a filmet, mert tudja, hogy szívügyem az iskolai csesztetés. Reménykedem, hogy véletlenül nyúlt bele, és nem látta még (mert amúgy nem kapott jó értékeléseket ez sem, de nyilvánvaló lesz, hogy miért), mert ha ennek az ellenkezője derül ki, az csúnya dolgot von maga után.

Egy kapucnis fiatal lány csak hamburgerért megy be egy falatozóba, de a rémült pillantások, a pincérnő arcán eluralkodó undor rosszat sejtet. Szerencsétlen nem bírja tovább, sírásban tör ki, és azt üvölti, ő nem akart ilyen lenni. Hogy már most felizgassák a fantáziánkat, ugrunk kicsit az időben, mégpedig a múltba, és egy középiskolai falai között találjuk magunkat.

Dane, az elnyomottak jövendőbeli vezére megörököl egy isten háta mögött eldugott házikót. Nem tudja tétlenül nézni, ahogy őt és barátait folyamatosan zaklatják a népszerű diákok. Ravit csupán bőrszíne miatt terrorizálja Bradley és Bernard. Emilyt azért nem kíméli a három grácia: Heather, Bridget és Kelli, mert goth, és egyáltalán nem menő. A többiekről konkrét, vérre menő dolog sajnos nem derül ki…

Kurtis, a feltörekvő színész az egyetlen, aki mindkét csoporttal megtalálja a közös hangot, és mivel reklámfelvételre készül, elhívja az elnyomottakat is a forgatásra, hogy csináljanak róla backstage videót (mert ugye a sztároknak van ilyen), de elköveti azt a hibát, hogy a menőket sem hagyja ki. Ravi és Dane rosszkor lesz rossz helyen, ahogy szokták mondani, és újra elszenvedik Bradley pofátlanságait, ám másnap Kurtis felelősségre vonja.

A számkivetettek - Emily, Jack, Ravi és Andy és Dane - úgy döntenek, hogy bosszút kell állniuk, kiválogatják azokat, akik valami bűnt követtek el ellenük. Minekután ők odafigyeltek az órákon, ismerik a kínzások tökéletes módjait, nem voltak restek utánajárni sem, a tökéletes terv elkészült. Így fergeteges jelmezes házibulit rendeznek nekik, a fent említett erdei házban. Szépen meg is érkeznek a meghívottak, a lányok természetesen kurvásak, mást nem is várhatunk, a pasik pedig… Nem tudom, hogy jellemezzem, ha egy agyatlan izompacsirta gladiátornak öltözik vagy tógát ölt. Az egyetlen, amit el akartak kerülni, hogy Kurtis is befusson a partyra, aztán bele is iszik az előre megmérgezett puncsba, és eszméletét veszti, mint a többiek.

A tinik egymáshoz láncolva ébrednek, sokuk arcán olyan értetlenség ül, hogy az már visszataszító, ezért Dane elmondja, miért is kaptak meghívót.

Szögezzük le: a kitaszítottak nem akarnak gyilkolni, csupán megmutatni és elmesélni a világnak, hogy vannak olyanok, mint ők, akiket ok nélkül bántanak, és van a másik csoport, akik büntetlenül megtehetik ezt, és tetejébe még élvezik is. Egészen addig, amíg nem ismertették meg velem a lúzereket, mellettük álltam, bekuporodtam a fotelbe, hogy igen, megérdemlik, adjatok nekik. De kiderül, hogy mindegyiküknek van valamilyen mentális problémája, gyűlölnek otthon lenni, szuicid hajlamú a vezérük, és emellett biztos vagyok benne, hogy pszichopata is.

{spoiler}Annak ellenére, hogy Kurtis segített nekik, nem engedik el, csak Ravi közbenjárásának köszönhető, hogy nem esik komoly, maradandó baja. Elengedi ugyanis, stikában, de ezt Dane megtorolja, és megöli Ravit. A többiek pedig egy kis hisztin kívül nem tesznek semmit, annak ellenére sem, hogy elvileg az egyik legjobb barátjukat gyilkolta le előttük. Kurtis menekülés közben rossz ajtón kopogtat, és szerencséje van, hogy az öreg veterán Parker nem öli meg, csak megkötözi, majd a fiú elbeszélése felkelti az érdeklődését, és a fiatalok felé indul, ahol zajlik a buli. Parker célba veszi az álarc mögött megbúvó „hármaskákat” is, akiknek az a feladatuk, hogy a kiengedett foglyokat elkapják az erdőben.

Lesz, akinek lemarják az arcát, hogy olyan csúnyává tegyék kívül, amilyen a lelke belül. A másikat teleszurkálják tűkkel, vagy éppen poénból ráveszik az áldozatokat, hogy egymás ujjait vagdossák le. A legdurvábbat talán Bradley kapja, aki hiába kér bocsánatot, búcsút inthet a karrierjének, az álmainak, ugyanis Dane megsérti a gerincvelőjét, és deréktól lefelé lebénítja.

Vicces, ha azt mondom, Kurtis (akinek nem adtam volna túl sok játékidőt,) lesz az egyik főszereplő, mert kiszabadul Parker fogságából, és a menő srácok megmentésére siet. A kérdés már csak az, ki éli túl az éjszakát?{/spoiler}

A színészek számomra ismeretlenek voltak, talán csak a Kurtist játszó Jascha Washingtont lehet pozitívan jellemezni, több filmben játszott, nem túl rosszul, de nem hinném, hogy valaha is Oscart nyer. Egyszerre szuperhős, vicces, az elesettek pártolója, de mégsem elnyomott, hanem elismert diák. Az Emilyt alakító színésznő, Lindsay Seidel ijesztő lány, és nem a jó értelemben véve, aki addig szimpatikus, amíg egy maszk van a fején. Jól áll neki a szerep, viaskodik önmagával, a társa ellen fordul, majd megadja magát. Trancsírozza a többieket, de mégis kedves, elbűvölő kisugárzása van.

Marc Donato talán kicsit ismertebb, de ő annyira ellenszenves az elejétől kezdve, hogy reménykedtem, fordul a kocka, és az ő arcától is el kell búcsúzni. A többiek említésre sem méltóak.

Persze a ribik olyanok, amilyeneknek lenniük kell, a sportos srácok is izomagyúak, a lúzereken látszik, hogy elveszettek, de valahogy mégsem áll össze az egész. Mindegyik szereplő jóval idősebb, ez sajnos látszik, de tehetségtelenek is, és ez már nagyobb baj. Mivel mindenkinek maszk van a fején, az elején nem érthető, hogy miért mutatja a kamera a bohócot az egyik pillanatban a házban, a másikban meg az erdőben, de gondolom ez egy hatalmas csavar akart lenni. A hanghatások és a zenék tökéletesen lettek összeválogatva, habár Jack pengetése annyira idegtépő volt, hogy fájt.

Fel akarták hívni valamire a figyelmet, ami érthető, ez talán sikerült is. De a film végére biztosra veszem, hogy mindenki a menőknek fog drukkolni, és nem azért, mert nem érdemlik meg a büntetést, hanem azért, mert az író Jason Kabolati és a rendező Joey Stewart elrontották az egészet. Annyira megérdemelné ez a téma, hogy leforgassanak egy szellemektől mentes (abból sok van, a mi tarsolyunkban is), igazi mészárolós filmet, ahol végig azt érzem, helyesen cselekednek. Amit talán van értelme megmutatni a fiataloknak is.

Szerintem: 6/10, és csak azért nem 5 pont, mert itt a „megtörtént eset alapján” szöveg tényleg igaz. 2009-ben Utah-ban két tizenéves valóban elrabolta néhány osztálytársát, és lassú kínzások után végeztek velük.

IMDb | mafab