John Carpenter méltán a horrorklasszikusok atyja, olyan mesterműveket tett le az asztalra, mint a Halloween vagy a A dolog. Az 1980-as A köd (The Fog) című alkotását jó ideje terveztem megnézni, de valahogy mindig elfelejtődött. Nem is gondoltam volna, hogy ennyire élvezni fogom.
Antonio Bay egy tengerparti kisváros, világítótoronnyal és összetartó közösséggel, melynek minden tagja betölt bizonyos feladatokat, ezért köztiszteletnek örvend. Ilyen például a torony tulajdonosnője, Stevie (Adrienne Barbeau), aki a helyi rádióért is felel, szórakoztatva ezzel a városka lakóit, éjszakánként pedig virraszt és segít a halászoknak. Antono Bay 100. évfordulójára készül, Kathy Williams (Janet Leigh) asszisztensével megpróbálja a legtöbbet kihozni az ünnepségből. Beszéddel is készül, csakhogy senki sem sejti, hogy a város alapítóinak átka érkezik meg a rejtélyes köddel együtt, amiben mozog valami…
Mindenekelőtt leszögezném, hogy ezt a filmet mindenki magyar szinkronnal nézze, mert egyszerűen zseniális beszólások vannak benne, a világítótorony tulajdonosának pedig Bencze Ilona kölcsönzi a hangját, az ő hangjánál pedig kevés szórakoztatóbb van. A köd egyik legnagyobb erőssége, hogy már az első perctől kezdve rendkívül jó az atmoszférája, kissé nyomasztó, ami későbbiekben már vérfagyasztóvá válik, de ennek ellenére különleges, titokzatos és vonzó. Nagyon kevés horror van, amiben központi szerepet tölt be egy világítótorony, és nem is igazán tudnám leírni, miért is ragadott magával annyira. Talán annak a paradoxonnak köszönhetően, hogy egymagában áll egy sziklán, mindentől elzártan, mégis a tetejéről minden belátható.
A karakterek abszolút jól sikerültek, főként Stevie-é, akiért nagyon lehet izgulni, és Janet Leigh-t is jó viszontlátni egy horrorban, ráadásként pedig lánya, a sikolykirálynő Jamie Lee Curtis is tiszteletét teszi. Az ő karaktere emlékeztethet minket egy másik ikonikus női főszereplőre, Melanie Danielsre (Tippi Hedren), a Madarak klasszikusból. Mind a helyszín - Antonio Bay - utal a madarak támadásának helyszínére, Bodega Bayre, mind pedig az a motívum, hogy amint a fiatal nő a városkába érkezik, rejtélyes, természeti veszély üti fel a felét. A nagy kérdés mégis végig az volt bennem, hogy vajon élvezhető lesz-e egy kísértettörténet olyan kísértetekkel, amiket 36 éve mutattak be, de szerencsére Carpenter okos ember, és kiküszöbölte a technikai kivitelezést a köd rejtélyességével, sziluettekkel, így pedig abszolút kortalanná vált a film. A köd maga és ami benne jön rendkívül ijesztő, több jelenetnél is felszisszentem, a feszültséget pedig az utolsó percekig fokozzák. Összességében egy izgalmas, jól kivitelezett, remek hangulatú film A köd, amit csak ajánlani tudok!
Szerintem: 8/10