Wes Craven rendezői stílusának nagy rajongójaként magas elvárásokat tűztem ki a film elé, annak ellenére, hogy itt csupán produceri tevékenységeket látott el. Utolsó filmjében, a Sikoly negyedik felvonásában idős kora ellenére zseniálisan ábrázolta a jelenlegi fiatalságot, és mutatta be a rájuk leginkább jellemző mai trendet. Az online média folyamatosan fejlődő világában már nem meglepő, hogy a fiatal generáció életük mindennapi történéseit feltöltik a közösségi médiafelületekre fénykép formájában. Ezt a tényt felhasználva forgatták le a The Girl in the Photographs című filmet, amiben bőven volt potenciál, de sajnálatos módon nagyobb volt a füstje, mint a lángja.

Egy Spearfish nevű kisváros ad otthont a film cselekményének, melynek nyitójelenetében két álarcot viselő férfi rabol el egy fiatal lányt, akit meggyilkolnak, de ami különösebb benne, hogy közben fényképeket is készítenek róla. A lány holttestéről készített fotót egy Colleen nevű fiatal lányhoz juttatják el, aki természetesen egyből jelenti az esetet. A helyi rendőrség nem igazán tud mit kezdeni, hiszen felvetődik bennük, hogy a kép csupán szerkesztett, és ha nincs valódi holttest, akkor nem érdemes foglalkozni az üggyel. Az esetre felfigyel egy híres fényképész, Peter Hemmings, aki művészi oldalról közelíti meg a dolgot, ezért ellátogat Spearfishbe. Amikor megtudja, hogy Colleen az, akinek a bizarr képeket szánják, egyből múzsaként tekint rá, és őt kívánja megszerezni következő fotósorozatának modelljeként.

A Sikoly-filmekkel ellentétben itt nem azon van a hangsúly, hogy ki felelős a gyilkosságokért, hanem a motiváción. Már a film első negyedében láthatjuk a gyilkosokat álarc nélkül, de az nem derül ki, hogy kik ők pontosan. Hogy a pozitívumokkal kezdjem, meg kell hagyni, a tetteseket alakító színészek arcberendezése tényleg ijesztő, mindketten jó választások voltak a szerepre. Peter Hemmings karakterét Kal Penn alakítja, aki leginkább vígjátékokairól híresült el, és itt is ő volt a film humorforrása, nagyon jól hozta az elvont művész figuráját.

Sajnálatos módon sokkal több negatívuma van a filmnek, mint pozitívuma. A legnagyobb hibának a hangulatot rónám fel, pontosabban annak hiányát. Olyan érzésem volt a film megtekintése közben, mintha csak egymás után rakosgatták volna a jeleneteket, mindenféle koherencia nélkül.

A másik olyan hiba, ami nagyon sokat elvett a mű élvezeti értékéből, hogy a finálé egy jelentős részét - ahol a Wes Craven-alkotásokra jellemzően megtudhatjuk a gyilkos motivációját - itt szinte teljesen kivágták. Nem igazán tudtam ezt mire vélni, de az utolsó képkockákban derült fény arra, hogy miért volt szükséges ez a feltűnő vágás. Ennek ellenére hatásos volt a végső jelenet, valamint a zenei aláfestés is illett hozzá, de véleményem szerint ez önmagában nagyon kevés.

Valószínű, hogy a nagy elvárások miatt volt számomra ekkora csalódás a film. Ugyanakkor egyszeri megtekintésre bátran merem ajánlani, hiszen voltak értékelhető pillanatai is a The Girl in the Photographsnak.

Értékelésem: 6/10

IMDb | mafab || magyar felirat