Ismét kaptunk egy vendégcikket, szerzője Belial, akinek ezúton is nagyon köszönjük az írást! Egyúttal biztatunk is mindenkit, hogy küldjön hasonlóan nagyszerű ismertetőket, vagy akár állandó tagként csatlakozzon csapatunkhoz!

A nyolcvanas évek második felében a voodoo-témájú horrorfilmek virágkorukat élték, ekkoriban készült A kígyó és a szivárvány, az Angyalszív vagy A fekete mágia, hogy csak az ismertebbeket említsük, s ezeknek persze rengeteg másodvonalbeli követőjük is akadt. Ilyen az itthon szinte ismeretlen A csók is, amely a már ismert voodoo-elemek mellett - furcsa amulettek, sötét szertartások és persze az elmaradhatatlan voodoo-babák - az akkoriban népszerű testrabló horrorokból is merít (egy évvel korábban mutatták be a témát újra divatba hozó A rejtőzködőt), de az is nyilvánvaló, hogy az Omen-trilógia is erősen hatott az alkotókra.

A film elején a fiatal testvérpár, Felice és Hilary Afrikában, egy belga-kongói vasútállomáson vesznek búcsút egymástól, mivel Felice nagynénjével együtt elutazik az országból. Az éjszakai vonatút során a lány arra ébred, hogy a nagynéni láthatóan rosszul van: öklendezik, és hamar kiderül, hogy nem csak a kocsi rázkódásától kavarodott fel a gyomra: a keze akár egy aszalódó holttesté, szájából pedig vér folyik, és egy titokzatos élősködő készül elhagyni a testét. Mielőtt Felice bármit is léphetne, a nő nyakon ragadja, és megcsókolja. A vonatról már csak egyedül a lány száll le, nagynénje összeaszalódott holttestére a kalauz talál rá. Az afrikai nyitójeleneteknél érdekes megfigyelni, hogy a miliő, a szereplők ruhái és a helyiek külseje alapján mintha a régmúltban, a gyarmati időkben járnánk, pedig valójában ezek a jelenetsorok 1963-ban játszódnak. Ettől azonban még egzotikusabbnak, a film fő helyszínéül szolgáló nyolcvanas évekbeli amerikai kertvárostól távolibbnak érezzük a múltbéli jeleneteket.

25 évet ugrunk az időben. Hilary épp kerti partit tart családjával és barátaival, amikor rejtélyes telefonhívást kap testvérétől, Felice-től, aki csak annyit mond neki: "itt az idő." Ettől Hilary olyan ideges lesz, hogy azonnal elmegy fegyvert venni a helyi vadászboltba, de még a kirakat nézegetése közben halálra gázolja egy kisteherautó. Férje, Jack és tizenéves lánya, Amy nem sokáig maradnak magukra, hamarosan felbukkan ugyanis a sosem látott nagynéni, Felice, akiről gyorsan kiderül, hogy menő fotómodell. Először a temetőben futnak össze vele, de az első perctől lelkes Jack unszolására hamar be is költözik hozzájuk. Innentől megsokasodnak a furcsa események a család életében.

{spoiler}Először is, Amy legjobb barátnőjét szinte bedarálja a pláza mozgólépcsője, nem sokkal azután, hogy felajánlotta a lánynak, költözzön hozzá, ha idegesíti az új lakótárs. Felice bőröndjét átkutatva Amy rábukkan a mozgólépcsős balesetben megsérült barátnője napszemüvegére néhány furcsa, afrikai voodoo-kellék társaságában, sőt még egy ronda, ősi szobrocskát is talál a táskában. Az apját pedig otthon, éjjel megtámadja, és csúnyán összekarmolja egy ijesztő, a konyhakredencből előugró rémmacska. Felice segít ellátni a sebeket, közben kikezd a férfivel, és erről egy véletlen elszólás miatt Amy is tudomást szerez, úgyhogy ultimátumot ad az apjának: küldje el a nagynénit a háztól.

Amy barátja segíteni akar a Felice-t övező rejtély feltárásában, ezért szaglászni kezd a nő után annak új szálláshelyén, és így meglátja, amint az épp valami sötét szertartást végez, úgyhogy gyorsan le is lép, de a fülbevalója kiesik a szobában. Vesztére, mert Felice-nek ez a személyes tárgy elég ahhoz, hogy a rémmacskája segítségével üldözőbe vegye a fiút. Közben a nő testének egyre több pontján mutatkoznak az oszlás jelei, ezért üldözőbe veszi unokahúgát, hogy egy olyan csókkal adja át neki a benne rejtőző lényt, amilyet még ő kapott nagynénjétől 25 éve az afrikai vonatúton. Az üldözés a családi házban ér véget, és a végkifejlet az eddigiekből sejthető módon kellőképp véres és akciódús: előkerül egyebek mellett egy kerti olló és egy gázpalack is az egyre zombiszerűbb, de a végsőkig energikus Felice ellen folytatott, kissé túl hosszan elnyújtott harcban. {/spoiler}

A film erőssége a jól felépített sztori, amely ügyesen használja fel a voodoo-s és testrablós horrorokból ismert kliséket. Egyedül a rémmacska figurája lóg ki ebből, amit érezhetően az Omen-trilógia hatására írtak bele a történetbe (az Omenben találkozhattunk a gonoszt segítő állatokkal: újra meg újra felbukkanó hollóval és kutyával), viszont élő állat helyett egy ijesztőnek szánt bábut készítettek, ami mindig ugyanúgy vicsorog. Szintén az Omenből átemelt ötlet, hogy

{spoiler}Felice sötét titkára egy vérmintaelemzés során derül fény (a laborvizsgálat alapján egy régóta halott ember vére folyik az ereiben).{/spoiler}

A történetben számomra külön pozitívum, hogy a testrabló lény eredetéről nem tudunk meg többet, megkímélik a nézőket a szájbarágós magyarázatoktól, így titokzatosabb és egyben félelmetesebb az afrikai eredetű kis parazita.

A szereplőket jól válogatták össze, Felice-t a B mozikban akkoriban gyakran feltűnő, lengyel származású Joanna Pacula játssza, akinek jeges tekintetén túl az akcentusa is észrevétlenül furcsává, idegenné teszi a karaktert. Az Amyt megszemélyesítő Meredith Salenger is tökéletes (őt a kilencvenes években olyan horrorokban láthattuk még viszont, mint az Elátkozottak faluja vagy A szörny). Az apuka, Jack figurája velük szemben inkább csak üres kelléknek bizonyul, a film első felében nem mutatja jelét a felesége halála miatt érzett gyásznak, legtöbbször csak bárgyún vigyorog, és még akkor is kifejezetten gyengének mutatkozik, amikor ő maga is rájön, hogy Felice valójában egyáltalán nem egy kedves, rég nem látott rokon.

Összességében A csók kiváló szórakozást jelent egy szombat délutánra, történetvezetése mai szemmel is lendületes, arról nem is beszélve, hogy manapság nem készítenek ilyen témájú filmeket, úgyhogy aki ritkán néz nyolcvanas évekbeli horrorokat, annak kifejezetten üdítő lesz mind a sztori, mind a hangulat.

Értékelés: 8/10

IMDb | mafab