Uram, itt az idő.
Fújd le rólam a száraz port,
Törd szét láncaim!
Vigyél el az ördög házából!
Kísérj ki a sötétségből!
Vezess ki a vakságból!
Emelj fel a szomorúságból!
Ments meg kárhozottságomtól!
Kérlek, Uram!
* * *
Egy 25 éves ápolónő elvállal egy bentlakásos állást egy távoli, mocsaras környéken található, elszigetelten álló házban. A beteg egy idős férfi, aki sztrókot kapott, és azóta beszélni sem képes, orvosai szerint már csak egy hónapja van hátra. A férfi felesége eléggé hidegen fogadja a nőt, bár a birtok ügyeit intéző fiatal ügyvéd szerint ennek csupán az az oka, hogy nem képes elfogadni férje elvesztését.
A nő figyelmét a ház furcsaságai is azonnal felkeltik. Feltűnik neki, hogy egyetlen tükör sincs a falakon (az asszony szerint azért, mert az ő korukban igazán nincs rájuk szükség), ráadásul egyik nap rábukkan a padláson egy rejtett ajtóra. A ház összes többi ajtaját nyitó kulcs azonban ebbe a zárba nem passzol. Az asszony sem tud többet, mondván, azóta zárva van, amióta ők odaköltöztek. A nőnek azonban eszébe jut, hogy az idős férfi éppen a padláson kapott sztrókot, ráadásul a tekintete is arról árulkodik, hogy valami rémisztő dolog történt vele, és egy rejtett üzenetben segítséget is kér...
A film Dél-Louisianában játszódik, egy régi ültetvény helyszínén forgatták. Biztos vagyok benne, hogy a természetet kedvelőket ugyanúgy magával fogja ragadni az erdős-vizes környék, mint engem. De nem csak a külső, a belső környezet is csodálatos, a csaknem százéves ház is sokat hozzátesz a nyomasztó atmoszférához. A hangulatot tovább fokozza majd a helyet és főleg a házat belengő misztikum. A jól felépített történetből nem szeretnék többet elárulni, de annyit még elmondok, hogy a New Orleans-i eredetű népi mágia, a hoodoo kiemelt szerepet kap majd a filmben. Lehet némi párhuzamot vonni a helyszínnel e tekintetben, mert a táj szépsége mögött ott van a kívülálló számára megfoghatatlan ismeretlen (hiszen egy nehezen bejárható környékről van szó), akárcsak a hoodoo-ban, mely nagymértékben támaszkodik a természetes elemek, különösen a növények alkalmazására. Ez a kapocs is ad egy egyedi érzést a film közben.
A rejtélyekkel teli, izgalmas cselekmény egy pillanatra sem áll le, én végig körömrágva vártam, hogy a kezemben legyen a titkok kulcsa. Az igazság apránként fel fog tárulni előttünk, és utólag nézve is úgy gondolom, hogy váratlanul éri a nézőt (én mindössze egy árulkodó jelet találtam, de az szerencsére eléggé elveszik, így az élvezeti értéket semmiképpen nem csökkenti). A katarzis előtti szituációt külön szeretném megemlíteni, imádom az ilyen letaglózó megoldásokat. A már dicsért képi világhoz hasonlóan nagyszerű zenék is járnak, és a színészek is kiválóan teljesítenek. Közülük is kiemelném az idős férfit alakító John Hurtöt, aki az egész film során (szinte) egy szót se szól, de szavak nélkül is tökéletesen átérezzük szörnyű fájdalmát és rémületét.
Kategóriájában egyik kedvencem, igazán emlékezetes élményt nyújt. Mindenképpen látni kell!
8/10