What We Became

- ÁLLJ! Carl!

Kiált Rick, miközben fia nagy mosollyal az arcán rohan a házuk kertjében. Az apa elkapja Carl vállát, pont mielőtt egy autó nyikorgó kerekekkel hajt el a járda szélén. A gyermek bocsánatot kér, és ijedten öleli meg apukáját, aki bekíséri őt a házba. Lori kérdezi meg a konyhából kisétálva:

*- Rick, drágám, mi a baj?

• Majdnem elütötték… majdnem elvesztettük. Carl majdnem meghalt, Lori.
• Jól van, Rick. Nem esett baja.
• Nem tudtam őt megvédeni…
• Gyere ide.*

A szép feleség lassan közel hajol aggódó férjéhez és megcsókolja. Lori bőre lassan sötétedni kezd, és rothadásfoltok jelennek meg rajta.

- Persze, hogy nem tudtad megvédeni Carlt! Senkit sem tudsz megvédeni! Csak nézz rám! – mondja rekedt hangon a rothadó bőrű nő, majd beleharap Rick nyakába.
- Igen, ezt érdemlem! – szól Rick, miközben az élőhalott Lori kiharap egy darabot a nyakából. – Ez az, amit érdemlek. Helyes… Megérdemlem – mondja könnyek között, míg a belei cafatjait zabálja a felesége.

Rick izzadva, zihálva riad fel a sátrában. Halkan kimászik a sátorból, hogy Carl fel ne ébredjen, majd a teherautó felé megy. Abraham őrködik a motorháztetőn ülve. Rick felajánlja, hogy leváltja az őrködésben, mert nem tud aludni, amit a bajszos katona örömmel elfogad. Ahogy Abraham bebújik a sátrába, Rick benyúl a táskájába, és felveszi a telefon kagylóját.

- Itt vagy? – kérdezi halkan.
- Persze, hogy itt vagyok – jön a válasz Loritól.
*- Volt egy álmom.

• Mesélj róla!
• Még korábban játszódott. Carl és én otthon voltunk. Te… halott voltál és elkezdtél enni engem.
• Még mindig magadat hibáztatod, el kell engedned a bűntudatod. Veszélyben voltunk, körbevettek. Nem tehettél semmit. Tudom, hogy megpróbáltál megvédeni. Ami történt, az nem a te hibád.
• Hoztam egy rossz döntést, és nem hallgattam az emberekre, amikor kellett volna. Te és Judy… miattam haltatok meg.*

Rick megkérdezi, hogy most merre vannak. Lori azt válaszolja, hogy biztonságos és szép helyen. Minden barátjuk ott van velük. Egy tökéletes helyen vannak, ami jobb, mint a valóság. Rick nem válaszol semmit, csak lecsukja a szemét.

- Persze - folytatja Lori *-, ezeket csak azért mondom, hogy jobban érezd magad. Hiszen nem is létezem, emlékszel?

• Lori… Megőrültem?
• Igen.
• Lori! – szólal meg pár néma pillanat múlva. – Azt hiszem, az lesz a legjobb, ha ezt abbahagynom.*

Ekkor Glenn jelenik meg, a szemét dörzsölve, hogy őrködjön. Rick meglepetten, megdermedve, a fülén a telefonkagylóval mondja, hogy most ő váltja Abrahamet, és nyugodtan feküdjön vissza aludni. Glenn ásítva visszafordul, megköszöni a felajánlást, és befekszik a sátorba Maggie mellé. Meglepődik, hogy férje visszamegy a sátorba, Glenn pedig, miután elmeséli, hogy Rick őrködik, rákérdez, hogy miért nem alszik Maggie.

*- Azt hittem, hogy tudok majd aludni, ha elhagyom a házunkat. De nem…

• Sajnálom. Tehetek érted valamit? Hozzak valamit a kocsikból?
• Nem... csak ölelj át!*

Másnap reggel Glenn sétál oda Rickhez, hogy megköszönje az esti szívességet. Mosolyogva megemlíti, hogy a tegnap este nagyon kómás volt, és azt hitte, hogy Rick épp telefonált, amikor beszélgettek. Rick zavartan nevet egyet, de Carl mérgesen néz apjára.

Miután mindenki összepakolt és indulásra kész, Rick épp a kocsija felé viszi a sátrát. Abraham szólítja meg, hogy nyugodtan felpakolhatja a sátrat a teherautóra, de Rick visszautasítja.

*- Ugye nem azt tervezed, hogy elhagysz bennünket? Mert az egy dolog, ha elhúzol, és az megint más, hogy ellopod az egyik sátrunkat.

• Kopj le, Abraham! Nem megyünk sehová, de ha mégis úgy lenne, akkor ugyanannyi jogunk lenne megtartani a sátrat, mint bárki másnak.
• Jól van, örülök, hogy tisztáztuk. Öt perc múlva indulunk.*

Egy város üzletéből sétálnak ki a csapat tagjai, miközben Abraham az utcát megtisztítva fedezi őket. Ahogy épp cipőket, ruhákat és fenőköveket pakolnak, egy kéz megragadja Rosita bokáját. Rick rögtön fegyvert ránt, de Eugene leállítja, és odasiet Rositához. Leszedi a bokájáról az élőhalott kezét, és megnyugtatja.

- Nyugalom, nem vagy veszélyben. Nézd, alig van ereje felemeli a kezét. Fel-alá sétáltunk az utcán, és nem jött utánunk. Miért? Miért ilyen gyenge? Nézd csak meg, mozogni sem bír. Elképesztő. Mintha tudná, hogy meg akar harapni, de mégsem képes rá. Kiéhezhetett? Meg tudják emészteni a húst? De az hogy lehet?

Eszmefuttatását egy kisebb csapat élőhalott szakítja félbe, ami miatt Abraham mindenkit a teherautóra tessékel, majd elhajtanak a helyszínről.

Este a csapat tábortűz mellett beszélget. Eugene a napközben látottakat veti papírra, Rick pedig a korábbi tapasztalatait meséli el neki. Glenn megkéri a többieket, hogy figyeljenek Sophiára, ő elindul, hogy megkeresesse Maggie-t, aki könnyít magán az erdőben. Szólítgatja először suttogva, majd szép lassan emeli a hangját, és kezd kétségbe esni, amikor nem jön semmi válasz.

A táborban egyszer csak Glenn segélykérését hallják. Odasietnek, és látják, hogy Glenn Maggie testét tartja. Abraham rohan oda, hogy elvágja a kötelet, ami után Maggie egy tompa puffanással érkezik a földre. Glenn zokogva öleli át a testet.

*- Uramisten, nem lélegzik! Mit tegyünk?

• Tudod, mit kell tenned –* szól Abraham*. – Hamarosan ő is egy lesz közülük.*

Glenn kétségbeesetten próbálja újraéleszteni Maggie-t, de Abraham megragadja a ruháját, és felrántja őt.

*- Ez mindnyájunkat veszélybe sodor! Tudjuk, hogy mit kell tennünk. Ez nem érzelmekről, hanem a józan észről szól!

• Az istenit, ember –* szól közbe Rick –, adj a srácnak egy kis időt!

Abraham betölti a puskáját, és rátartja Maggie fejére, amire Glenn egy balegyenessel reagál. De Abraham szinte meg sem érzi az ütést, és egy gyomrossal válaszol, amitől Glenn a földre rogy.

*- A fenébe, emberek! Mi van veletek? Melyik részért nem értitek? Ez a lány meghalt, meg kell tennünk! Le kell, hogy lőjem.

• Ha meghúzod a ravaszt, én is meghúzom –* mondja Rick, miközben Abraham fejéhez tartja a pisztolyt*. – Hagyd békén a lányt!
• Egy elég aggasztó szokást vélek felfedezni veletek kapcsolatban. Ti mindenkire fegyvert tartotok, akivel nem egyezik a véleményetek? Nem értelek titeket. Nem veszitek észre, hogy milyen komoly a helyzet?
• Mi van, ha nem halt meg?
• Akkor csak képzelődtem? Ha jól láttam, a csaj egy kötélen lógott a fáról, és most nem lélegzik. Mégis mit hagytam ki?*

Maggie egyszer csak felhördül, és a torkához kap. Abraham ijedten emeli fel fegyverét, de Glenn gyorsan átöleli szerelmét.

- Ne! Életben van… Életben van! – kiáltja a ledermedt Abrahamnek.

A táborba visszaérve Dale és Andrea beszélgetnek a történetről. Dale örül, hogy Maggie csak szimplán elájult, és az élete helyett csak a hangját vesztette el egy időre. Andrea Glenn helyett inkább Sophiát félti, hiszen meghalt a családja és Maggie-t szólítja anyukájának, mintha nem is emlékezne Carolra. Ha Maggie meghalna, akkor az a lány végleg összeomlana.

*- Eszedbe jut néha, hogy mi történne Bennel és Billyvel, ha mi nem lennénk?

• Mindennap. Minden áldott nap. Ez az egyik dolog, ami hajt…*

Abraham megy oda Rickhez, hogy átvegye az őrködést. Megmentett ma egy embert, így megérdemli a pihenést. Amikor Rick elindul, Abraham megragadja a karját.

*- Várj egy percet! Akár jó okból, akár nem, ha ismét pisztolyt tartasz a fejemhez, megöllek. Megértetted?

• Barom. Legközelebb, ha arra kényszerítesz, hogy pisztolyt tartsak a fejedhez, nem fogok hezitálni, kiloccsantom az agyadat.*

Reggel, amikor mindenki felkelt, Michonne sétál oda Rickhez. Elmondja neki, hogy örül, hogy ismét úgy viselkedett, mint régen. Ő volt az, aki kiállt Maggie mellett, és egy helyes döntést hozott. Bízott az ösztöneiben, és ezzel megmentette Maggie életét. Rick megköszöni, de hozzáteszi, hogy ennél több kell, hogy elfelejtse a bűntudatot, majd elmegy az erdő szélére. Miközben könnyít magán, a fák közül egy élőhalott jelenik meg, és rátámad. Igyekszik távol tartani magától, de nincs nála fegyver, amivel megölhetné. Látja, hogy Abraham célba vette a járkálót, de nem lő. Pár pillanat múlva az élőhalott feje szétloccsan, Rick pedig elesik. Abraham odasétál hozzá.

- Óvatosabbnak kellene lenned. Veszélyes ez a környék – szól közömbös hangon, majd hátat fordít, és elmegy.

Ahogy Rick visszasétál a többiekhez, Carl aggódva kérdezi, hogy mi történt. Rick lenyugtatja fiát, hogy nincs miért aggódnia, ám pont azt csinálta, amitől mindenkit óva intett: figyelmetlen volt, ami majdnem végzett vele. Abraham mentette meg az életét. Ez Rositában felvetette a kérdést, hogy merre van most Abraham, így elindul megkeresni. A teherautó mögött talál rá, miközben remegve, izzadva a puskáját kémleli.

- Segítened kell… - szólal meg Abraham. *– Még…Senki sem beszélt úgy velem, mint ő. Senki sem fenyegetett még meg. Nem bírom irányítani magam. Szétvet a harag! Láttam, ahogy lehagyja a tábort. Láttam, hogy egyedül van és követtem. Nem vagyok benne biztos, hogy ráirányítottam a puskát, mielőtt megtámadták, de lehetséges, hogy úgy történt… Kérlek, Rosita, segíts! Ne hagyd, hogy ismét öljek.

• Az nem a te hibád volt – nyugtatja őt Rosita. - Ott voltam, azok az emberek nem hagytak más választást. Ne hagyd, hogy a fejedbe szálljon! Te irányítasz!
• Néha nem úgy érzem. Amióta elvesztettem Betht és a gyerekeket, egyszerűen beleőrültem. Egyedül nem tudok megbirkózni vele.
• Én itt vagyok neked. – Megcsókolja Abrahamet, majd mosollyal az arcán folytatja: – Gyerünk, kemény legény! Nem szeretnénk, ha azt hinnék, valami baj van. Menjünk.*

Ahogy a csapat tovább utazik, hamarosan egy roncsautó állja útjukat. Rövidesen megbeszélik a tervet: Abraham a teherautóval letolja az útról a kocsit, Rick közben figyeli, hogy ne akadjanak össze a járművek alkatrészei. Eközben Michonne fedezi őket a járkálók ellen, Glenn és Maggie pedig előrevágtatnak a lovakkal, hogy felmérjék a terepet.

- Oké, megvan – szól Rick, amikor letolták a kocsit. – Abraham, átnézted a kocsit üzema… - szavát félbevágja, hogy Abraham szó nélkül elhajt mellette a teherautóval*. – Ja… Majd utolérünk –* motyogja mérgesen. – Barom.

Ahogy Rick lassan utoléri a teherautót, meg is állnak; Glenn és Maggie egy kereszteződésnél várja őket. Amíg tanakodnak, a kis pihenő pont jó alkalom a csapatnak, hogy a közeli benzinkutat átnézzék. Ételt, gyógyszert és Abraham nagy bosszúságára szivart sem találtak. Eugene eközben átnézi a térképet, és arra a következtetésre jut, hogy tovább kell haladniuk kelet felé, nem kell északra, az autópályára felmenni. Rick azonban ragaszkodik az északi irányhoz.

*- Észak felé van egy város, én ott laktam. Nagyjából négy óra alatt ott leszünk, nincs messze.

• Elnézést, de mi a fasz van?* – kérdezi Abraham *– Honvágyad van, vagy mi?
• Van ott pár ember, akiket meg szeretnék nézni, jól vannak-e. Ezen kívül van egy zárt rendőrőrs, amihez van kulcsom…
• Hallgatlak.*

Az út oda-vissza két napig tart, így a többiek a benzinkút mögött vernek sátrat. A rendőrőrsön található fegyverekért és készletekért mindenki beleegyezik a tervbe, és Abraham és Rick el is kezdenek pakolni az útra. Rick ragaszkodik, hogy Carl is velük tartson, ami ellen Abrahamnek nincs kifogása. Miközben pakolnak, Carl kijelenti, hogy nem kedveli Abrahamet, Rick egyetért vele, de együtt kell dolgozniuk, a csapat érdekében. Michonne felajánlja, hogy velük tart, de Rick lebeszéli: nagyobb szükség van rá a csapat mellett. Rövidesen el is indulnak, és Carl több pisiszünete után végül sötétedéskor letáboroznak. Miközben a kocsi platóján Rick és Carl alszik, három idegen jelenik meg, és az egyikük fegyvert fog a tetőn ülő Abraham fejéhez.

- Ne mozdulj! Ezt jól elcsesztétek. Ez a mi utunk, most pedig fizethetnetek kell! Srácok – szól a másik két tagnak a fegyveres –, ébresszétek fel a másik kettőt!

Az egyikük megragadja Carlt, és a hajánál húzva rángatja ki a platóból, amire Rick hirtelen felriad, de a torkához szorítanak egy kést. Abraham nyugodt hangon közli az idegenekkel, hogy mindegyiküket ki fogja végezni. Rick gyorsan hátrafejel, ami miatt elejti a kését a támadója. Ökölharcba keveredik Rick, de mivel csak a bal kezét tudja használni, alulmarad.

- Ezért megfizetsz! – szól a támadó. – Rángasd le a gyerek nadrágját! – utasítja társát*. - Most elszórakozunk egy kicsit a kölköddel, te pedig végig fogod nézni!*

Carlt leteperi a földre a harmadik tag, és elkezdi lehúzni róla a nadrágot. Rick igyekszik felkelni a földről, hogy odasiessen segíteni, de gyomron rúgják. Hirtelen felugrik, de a támadója megragadja, és lefogja a karjait. Ekkor Rick mélyen beleharap a támadó torkába és kitép belőle egy darabot. Erre mindkét támadó felfigyel, ami pont elég időt ad Abrahamnek, hogy egyikük fejét szétlője. A harmadik támadó riadtan felkapja Carlt, Rick pedig a húscafrangot kiköpve a földön fekvő késért nyúl. Az idegen, látva a vérszomjas Ricket, elejti a kést, és elengedni Carlt. Könyörögve menekül, de Rick utánaszalad, késsel a késben, majd mikor utoléri, több késszúrással kivégzi. Abraham eközben Carlt öleli magához, hogy eltakarja az arcát, de ő végignézi apja tettét.

Másnap Abraham és Rick a hullákkal körülvett autó mellett ül, miközben Carl az ölében alszik.

- Ebből nem fogsz könnyen visszatérni – szólítja meg Abraham Ricket*. – Amikor széttépsz egy embert… miután a belsőségeit a kezedben tartod... nem fogsz ugyanaz a kedves apuci lenni. SOHA nem leszel ugyanaz, azok után, amit tettél.

• De színlelheted –* válaszol Rick. *– Már úgy érzem, hogy régóta azt teszem. Tettem dolgokat… Az a helyzet, hogy nem ez az első, hogy megkérdőjelezem az emberségem. Valószínűleg nem is az utolsó. A fiam az egyetlen, amim van, és bármit megteszek azért, hogy megvédjem. Néha megijeszt ez a tény, de ettől még nem lesz kevésbé igaz.
• Úgy érzem –* mondja Abraham könnyek között *–, ideje, hogy meséljek a családomról…
• Nem kell, ha nem akarod.
• Amikor mindez elkezdődött, egy túlélőcsapatban voltunk. Együtt összefogtunk, barátok, szomszédok… Megerőszakolták a feleségemet és a lányomat.*

Elmondja, hogy a feleségétől elváltak, de közel laktak egymáshoz. Amikor kitört a baj, akkor bezárkóztak egy kis üzletbe az ismerőseikkel. Egy nap fegyvereket keresett a város egy másik részén, míg a családja ott maradt az üzletben.

*- Nem is vettem észre, hogy mennyire megváltoztak az emberek. Egyik pillanatról a másikra a kedves, régi ismerősökből vadállatok váltak, mintha csak egy kapcsolót állítottak volna át. Aznap néhány vadállat ottmaradt az üzletben. A fiam megpróbált ellenállni, de lefogták, és végignézették vele. Százával mászkálnak kinn a húsevő élőhalottak… nem gondoltam, hogy valami rosszabbal zártam össze a családomat. Amikor megtudtam, mi történt… én… tettem dolgokat. Hat embert puszta kézzel téptem darabokra. Az egyik gyerek beleit szó szerint kitéptem. Korábban a füvet nyírta a kertünkben… most pedig…

• Azt tetted, amit tenned kellett.
• Nem! Azt tettem, amit akartam tenni! A családom látta. Látták, amit tettem. Másnap, amikor felkeltem, elmentek. Elhagytak, mert féltek mellettem. Ugyanolyan szörnynek láttak, mint akiket megöltem. Igazuk volt. Utánuk mentem, majdnem egy napig tartott, de amikor rájuk találtam, már késő volt. A feleségemet és a fiamat élve felfalták, de a kislányom… átváltozott. Rám támadt. Láttam az arcát… úgy nézett, mint aki emlékszik mindenre, ami addig a pontig vele történt. És mindenért engem hibáztatott. Le kellett lőnöm. Arcon kellett lőnöm a saját kislányomat.*

Pár hónappal a történet után már Rositával és Eugene-nel volt egy csapatban. Páran lopni akartak tőlük, de Abraham megölte őket, és azon a ponton vette észre, hogy mennyire könnyedén tette meg. Rick megemlíti, ahogy ő végzett Dexterrel és azt, hogy a családja védelme érdekében Martinezt is megölte.

*- Mondtad, hogy az emberek egyik pillanatról a másikra emberből szörnnyé váltak. Szerintem ez nem feltétlenül rossz dolog. Te és én… a mi kapcsolóink átkattantak és bármire képesek vagyunk azért, hogy segítsünk magunkon és másokon a túlélésben. Azok az emberek, akikben nincs ilyen kapcsoló… azok a botladozó hullák, akik meg akarnak minket enni most. Azt tettük, amit tennünk kellett. Teljesen mindegy, hogy tudunk-e ezzel a tudattal élni, ha egyszer ÉLÜNK. Ha Carl tudná, hogy miket tettem…

• Nyakon lőttem egy embert –* szólal meg Carl*. – Nem szerettem, ahogy anyuval bánt, de többnyire kedves volt. Aztán egyszer csak megőrült és meg akarta ölni aput… szóval lelőttem. Láttam, ahogy elvérzik. Ijedtnek tűnt, de nem annyira, mint én. Néha elgondolkodom ezen, és örülök, hogy megtettem. Bárcsak lelőhettem volna azt az embert, aki megölte anyut és a húgomat. Tegnap este... –* fordul oda apjához – láttam, mit tettél azzal az emberrel. Nem ijesztett meg, akartam, hogy megtedd, és segíteni akartam benne. Néha a saját gondolataimtól ijedek meg inkább… és attól, hogy megutálsz értük.

Rick sírva átöleli Carlt, Abraham pedig némán elfordul tőlük.

A benzinkút mellett Dale próbál kikecmeregni a sátorból, de csak Andrea segítségével sikerül. Bejelenti, hogy elege van a folytonos táborozásból, és egyre jobban szeretne elmenni egy nyugodtabb helyre. Korábban már beszélgettek Andreával erről, de most a nő nem ért vele egyet, mert Rick mellett jobbnak látja esélyeiket. Beszélgetésüket Eugene zavarja meg. Szerinte ez a kis kitérő hátráltatja őket, mert nincs elég élelmük, így meg kell kezdeni gondosan adagolni a rendelkezésre álló ételt. Dale addig elviszi a teherautót, hogy keressen egy biztonságos helyet.

Rick, Carl és Abraham hamarosan megérkeznek a céljukhoz. Ahogy a környéken sétálgatnak, Carl felismeri a házukat, de nem akar bemenni. Ricket egyszer csak egy lapát üti fejbe, és elesik. Ahogy megfordul, látja, hogy most nem Duane ütötte le, hanem Morgan.

A felfordulásra Abraham a fegyveréhez nyúl, de Rick lecsitítja. Rákérdez, hogy mi történt, de Morgan nem válaszol, csak csöndben kinyitja a mellettük álló ház bejárati ajtaját. Duane élőhalott teste leláncolva áll a folyosón, Morgan elmondja, hogy már három hónapja tartja őt ott. Rick lenéz a padlóra, és csontokat lát. Morgan négy embert és pár kutyát adott oda fiának ételként.

- Az emberek készleteket kutatva jöttek ide – mondja Morgan *- Öltek volna azért, hogy megszerezzék. Lehetett volna önvédelem is. Nem tudtam, mi mást tehettem volna…

• Morgan, de hiszen tudod, hogy az már nem a fiad! A fiad meghalt! Az ott már csak a teste, a fiadból nem maradt meg semmi más.
• Rick én… én nem vagyok képes rá. Uramisten… Mit tettem?
• Gyere velünk! Hadd vigyelek el! Hagyd őt itt! –* Rick átnyújt Morgannek egy pisztolyt.*
• Nem tudom, hogy képes vagyok-e rá.*

Ahogy otthagyja Morgant a fiával, kinn Abraham és Carl várja őket. Rick azt mondja, hogy egy kis időt kér még, majd egy pisztolylövés hallatszik.

- *Apa, szerinted…

• Nem tudom, fiam.
• Azok után, amit tett –* szól Abraham *–, tényleg azt akarod, hogy ez az őrült velünk jöjjön?
• Igen –* mondja Rick, miközben Morgan egy füstölgő pisztollyal, lehajtott fejjel jön ki a házból. – Velünk jön. Ő sem különb, mint te vagy én.

Morgan odasétál Carlhoz, megöleli őt, mondván, nagyon örül neki, hogy megismerheti. Carl és Abraham furcsán néz az új csapattagra, de Rick kiáll a barátja mellett. Morgan megköszöni, amit érte tesznek, és ahogy beszáll a kocsiba, Rick azt mondja Morgannek, hogy helyesen cselekedett. Ahogy elhajtanak, azt már nem látják, hogy az élőhalott Duane kisétál az udvarra maga után húzva a láncot, amit Morgan ellőtt. Út közben Morgan egy darabig nem szólal meg, csak az ablakon kinézve mereng. Megemlíti, hogy örül, hogy Rick megtalálta a családját, majd Carl közli vele, hogy az anyja meghalt a kishúgával együtt. Ezt hallva Morgan továbbra is csak bámul ki az ablakon, amíg meg nem érkeznek a rendőrőrsre. Ahogy bemennek, látják, hogy minden érintetlen maradt, a kerítésen a lakat még az, amit Rick tett rá.

- Minden itt van – mondja Morgan – Egy éve nem volt itt senki… egy év. Csak egy éve voltunk itt? Olyan sok minden történt… Olyan sok! – Beleüti a fejét a falba*. – Olyan sok! Olyan sok! –* A homloka véres foltot hagy a falon, majd abbahagyja, miután Rick rákiált*. – Oh. Sajnálom. Észre se vettem…*

Mindent bepakolnak a kocsiba, amit találnak; fegyvereket, ruhákat, lőszereket. Megtöltenek két táskát, és elindulnak. Út közben Morgan végig Carlt bámulja, ami miatt a fiú rákiált. Még mielőtt befejezné a mondatát, Rick lecsitítja a fiát. Az esti pihenő során Abraham és Carl beszélik Ricknek, hogy egyikük sem tud aludni Morgan jelenléte miatt. Rick továbbra is kiáll a régi ismerős mellett, aki háttal a többieknek, de nyitott szemmel fekszik. Másnap reggel, ahogy az úton haladnak, egyre több élőhalott lepi el az utat, majd amikor felérnek egy dombtetőre, egy horda látványa fogadja őket.

Hajts! Amilyen gyorsan csak tudsz! – kiáltja Abraham. – Teljesen eltorlaszolják az utat!

Ahogy Rick behajt az élőhalott tömegbe, egyre több test takarja el az utat, és egyre több testrész akad a kerekek alá. Ahogy a kocsi nehézkesen halad előre, egyszer csak egy másik autónak csapódik, amitől Abraham kirepül a platóból. Rick a kocsiban Morgan segítségével a kirúgja a szélvédőt, és kimásznak a motorháztetőre.

- Úristen, mind meghalunk! – ordítja Morgan kétségbeesetten.*

• Kussolj, Morgan, és kövess minket! Gyorsan le kell ugranunk közéjük, amíg még nem veszik körbe sokan a kocsit. Átverekedjük magunkat rajtuk!*

Egy járkálót lelő, majd belöki a tömegbe, egy szabad utat kialakítva. Ahogy átrohannak az élőhalottak tömegén, Morgan lemarad. Abraham menti meg az egyik járkálótól, amikor a tömegbe lő. Felkapja Carlt a vállára, és rohanni kezd.

- Erre fordulnak. Felfigyeltek a lövésre. Egyenesen felénk jönnek! – kiáltja Rick.*

• Mit fogunk tenni?
• Szerinted mégis mit? Futunk! –* mondja Abraham Morgannek.

Ahogy rohannak, Rick egyszer csak megáll, és eszébe jut, hogy nem követhetik az út irányát, hiszen akkor pont a benzinkúthoz vezetik a tömeget. Carl vesz észre a távolban egy házat, ami segíthet kicselezni a hordát. Ha hátul kilopakodnak, azzal átverhetik az élőholtakat. A ház ajtaja zárva van, így Abraham berúgja. Ahogy beérnek, egy szekrényt tolnak az ajtó elé, és Rick áll elő az ötlettel, hogy valami elektromos eszközt kell keresniük, ami hangot adva ott tartja a járkálókat. Morgan azonnal rohan az emeletre, Carl pedig a konyhában kezd keresgélni. Az emeleten a gyerekszobában egy játékvasutat és egy beszélő babát talál Morgan, majd felnéz, és látja, hogy egy átfúrt agyú kisfiú fekszik az ágyon. Gyorsan kimegy, de a szomszéd szoba látványától ledermed. Egy női alak hever a földön, a fél feje hiányzik, mellette a földön egy fúró és egy doboz pirula. A hintaszékben egy fejetlen test ül, ölében egy puskával, mögötte a falra véres agydarabok száradtak. Ahogy Morgan lesétál az emeletről, elmondja, mit látott, de Abraham félbeszakítja, mert a tömeg már az eltorlaszolt ajtónál gyűlik. Betörik az ablakot, ami miatt Morgan gyorsan beindítja a kisvasutat, valamint Carl is az ő általa talált elektromos mixert, és ott hagyják a földön, és a hátsó ajtó felé mennek.

Ben egy kibelezett macska tetemét piszkálja, amikor Billy odamegy hozzá kérdezősködni. Ben mérgesen hátrafordul.

- Nehogy elmondd Dale-nek!

A hátuk mögött a távolban Andrea és Dale beszélgetnek arról, hogy menyire biztonságos az a ház, amit találtak. Dale szerint maradniuk kellene. Ugyan Abraham mondta, hogy veszélyes egyhelyben maradni, de ő a lába miatt nem igazán tud utazni. Nem akar elszakadni a csapattól, de ha nincs más választás, akkor ezt kell tenniük. Biztonságossá tudják tenni a házat, és a gyerekeknek is jó itt lenni, hiszen a telken élő cicákkal játszanak, amióta megérkeztek.

A benzinkútnál Glenn és Maggie figyelik az utakat Rickék megérkezése érdekében.

*- Maggie, mikor fogunk beszélni a történtekről?

• Nem kell beszélnünk róla* – fordul el Maggie.*
• De igenis kell! Meg akartad ölni magad, ezt nem lehet csak úgy félvállról venni!
• Elég! Kérlek, ne emeld fel a hangod! Ismerlek, és te nem vagy ilyen, nem kell, hogy veszekedjünk. Jól vagyok, nem kell aggódnod miattam. Egy sötét helyen voltam –* folytatja. – Le voltam sújtva a családom miatt, de azután a gyermekünkre gondoltam. Nem tarthat soká, hogy teherbe essek, és ez a gondolat új reményt adott. Amikor a kötélen lógtam, rájöttem valamire. Az apám tévedett, nincs semmi fény az alagút végén, csak szimplán mély sötétség. Ezt tudva, akármennyire is nehéz az élet, nem akarom feladni. Nagyon sajnálom, amit tettem. Te jobbá teszed ezt az életet, Glenn. Szeretlek.

A meghitt pillanatot megzavarja, hogy Rick és a többiek rohanvást érkeznek meg. Rick levegőt kapkodva mondja el, hogy azonnal tovább kell menniük. Maggie megemlíti a farmot, amit Dale-ék találtak, de Rick gyorsan lebeszélni az ottmaradást. Azonnal indulniuk kell, szólni kell a többieknek, és el kell hagyniuk a környéket. A nagy fejetlenségben Glenn kérdez rá, hogy mire az a nagy sietség, és mégis ki az új jövevény, de hamarosan meglátja az úton jövő hordát. Gyorsan lóra pattan Maggie-vel, a másik lóra pedig Rick és Carlt ül fel. Ahogy odaérnek a farmra, Dale bejelenti, hogy maradni akarnak Andreával.

*- Nem maradhatsz!

• Mégis miért nem? –* kérdi mérgesen Dale.
  - Azért, mert nem lehet. Egy nagyjából kétezer császkálóból álló horda tart egyenesen errefelé. Megpróbáltuk lerázni őket, de nem sikerült, a kocsi összetört és gyalog kellett idejönnünk, de utolértek. Mennünk kell!

Eugene a „horda” szó hallatán odasiet, és elmondja Dale-nek, hogy valóban nem tanácsos ott maradni. Egy ekkora sereg pillanatok alatt darabokra szedhet egy házat is. Rövidesen Abraham, Morgan és Michonne is megérkezik a teherautóhoz, így készen állnak az indulásra. Miután mindenki bepakolt, Dale egyedül ül a ház verandáján.

- Kész vagyunk az indulásra – szól neki Andrea.
- Én biztosan nem… - mondja a mogorva öreg. *– Az egész az ő hibája. Ha nem vezette volna ide a holtakat, akkor most nem kellene fejvesztve menekülnünk. Ezenkívül valami őrültet is hozott… Csak gondolj bele, hogy mennyiszer sodort már veszélybe minket Rick. Ez a hely tökéletes. Nagy, csendes és sík tereppel van körbevéve. Könnyedén itt maradhatnánk és boldogan élhetnénk. De Ricknek ezt is el kellett rontania…

• Dale, mennünk kell… kérlek.
• Rendben. Már várom a következő alkalmat, amikor mindünket veszélybe sodor –* mondja Dale, majd felkel a székéből, és elindul a teherautó felé.

Ezzel ér véget a tizedik fejezet.

Több dolog miatt is érdekes ez a kötet, de továbbra is a karakterekkel viszi a pálmát a képregény. Jobban megismerjük Abraham karakterét és a múltját, újra látjuk Morgant, aki családját elvesztve kissé megőrült. Carl folyamatosan fejlődik, és egyre érdekesebbé válik a képregény folyamán. Elég sok dolgot megélt már tízévesen, ami kőkeménnyé változtatta. A középpontban természetesen ismét Rick áll, és a nyakharapós pillanata az egyik kedvencem. Rick és Abraham között eleinte nagy ellenségesség alakult ki, de szorult helyzetben nagyszerűen össze tudtak dolgozni, és mindkettőjük egyéni tragédiája az, ami során egyfajta szimpátia fejlődik közöttük. Az izgalom is helyén van, hiszen most először látunk egy hordát, és azt leszűrhettük az olvasottakból, hogy elég nagy galibát tud okozni az embereknek. Kérdések is felvetődnek a kötet során, például hogy a kis Ben milyen kis szadistává vált. Először csak azt látjuk, hogy egy döglött macskát piszkál, majd kicsivel később kiderült, hogy a macska még élt, amikor megérkeztek a telekre. Az ikrek keveset szerepelnek, de az ilyen pillanatok elég jelentősek. Ami nem tetszett a kötetben, az Dale személyisége. Értem, hogy a kora és a lába miatt le akar telepedni, de a folytonos morgása nagyon idegesítő volt. Főleg annak tekintetében, hogy az előző kötetben még nem így viselkedett. A gyors változások terén Maggie is tündököl. Tudom, hogy több nap telik el a kötetben, de én sajnáltam, hogy a kötet végére „felépül” az öngyilkosságból. Ezeken kívül ismét egy jól összerakott kötetet olvashattunk.

8/10

Borítóképek:

Különbségek a sorozattal szemben:

Az első említésre méltó dolog Eugene karaktere. A sorozatban Josh McDermitt ugyan nagyszerű munkát végez, de nem azt a személyiséget alakítja, mint aki a képregényben olvasható. A képregényben egy kíváncsi, a tudomány érdekében cselekedni kész ember. Nem fél az élőhalottaktól, inkább kíváncsi rájuk. A sorozatban egy karót nyelt, cicerói körmondatokba bújtatott tudományos szakzsargont ropogtató, gyáva embert láthatunk.

A sorozatban Maggie nem akar öngyilkos lenni, illetve az Abrahammel szembeni fő konfliktus nem Rick, hanem Glenn által alakul ki. Miután találkoztak, Glenn el akar menni, hogy megkeresse Maggie-t, a börtönben történtek után, de Abraham nem engedi. Egy rövid verekedés után a konfliktus meg is oldódik. (4x11)

A Rickéket ért éjszakai támadás nagyjából hasonló módon megy végbe, azzal a különbséggel, hogy nem Abraham, hanem Daryl és Michonne van jelen. A támadók nem idegenek, hanem egy motoros banda, akik Daryl nyomában vannak. (4x16)

Már a korábbi kötetek ismertetőjében is írtunk Morganről, miszerint feltűnik a sorozatban. A képregénnyel ellentétben nem tart Rickékkel, hanem marad a kisvárosban, ahol elvesztette családját. A Carllal való találkozása sem egy ölelésben tornyosul, hanem abban, hogy helyesli, hogy Carl önvédelemből meglőtte őt. A sorozatban is kissé megőrült, de nem volt annyira elveszett, mint a képregényben. A veszteség megedzette őt, és egy leleményes túlélővé faragta őt. (3x12)

A következő kötetben egy új túlélőcsoportot ismerhetünk meg, akik titokban vadásznak Rickékre.