Mikor az aktuális rész elején megpillantottam, hogy ismét egy Michael Cudlitz rendezte részhez lesz szerencsénk, előre félni kezdtem. Az évad negyedik, leggyengébb epizódját szintén az egykori Abraham vezényelte le, lévén a Kirkman-Adlard páros nem szívesen bíz akciókkal és zombikkal teli részeket kezdő filmesekre (ők maradjanak csak szépen a drámai, beszélgetésekkel teli vonalon), ám kellemes meglepetés ért: bár most sem kapunk nagyszabású akciókat, zombiból is csak egyetlen egy darab bukkan fel, ráadásul még Negan sem képviselteti magát egy pillanatra sem, mégis elégedetten kelte fel a karosszékből. Cudlitz annyira feszesre vette ezt a látomásokkal teli és meghökkentő fordulatokkal operáló epizódot, egy álleejtő végkifejlettel megtetézve, amiért igazán hálásak lehetünk neki. Az előző évad hetedik részénél örvendeztem, hogy az újonnan érkezett Angel Kang showrunner szépen megreformálta a sorozatot a drasztikus húzásaival (nem a félévadzáróra hagyta a nagy durranásokat, hanem egy epizóddal előbbre helyezte), így reménykedtem. hogy hátha most is ezt a formulát használják. Ezúttal nem jött be, de mégsem lehetünk csalódottak. De mi is történt? A Spoiler gomb mögött elmesélem.

{spoiler} Carol és Daryl az elfogott suttogót próbálják szóra bírni, ám a férfi nem áll kötélnek. Lydia elmeséli Carolnak, mivel anyja annyira a befolyása alatt tartja az embereit, akik szinte istenként tekintenek a nőre, hogy az egyetlen mód a vallatásra, ha olyan dolgokat ajánlanak fel, amit Alfa csapatában sosem kaphatna meg. Carol így megpróbálkozik előhozni a cuki oldalát, és jófajta házikoszttal vendégeli meg a tömlöcben senyvedő férfit, ám nem ér el áttörést, a férfi hű marad az Alfának tett ígéretéhez. Kiderül azonban (amit mi persze már részekkel ezelőtt megtudtunk), hogy Alfa rengeteg dolgot hazudik vagy hallgat el a követői elől. A Suttogók abban a tudatban élnek, hogy Alfa feláldozta a saját lányát, Lydiát a közösségük összetartása érdekében. Carolnak ez ismét egy új ötletet ad, szembesíteni szeretné az elfogott suttogót a nagyon is élő Lydiával, azonban mire sor kerülne az eseményre, a férfi rosszul lesz és meghal. A halál oka meglepő módon Siddiq látomásainak hátrányából származik, ugyanis a doki a folytonos látomásai közben összekeveri a gyógynövényeket, és a mit sem sejtő Dante jóhiszeműen egy mérgező növénnyel látja el a suttogó sebeit, aki a gyógyulás helyett kínok között távozik a másvilágra. Siddiq látomásai egyre többet és durvábban törnek felszínre, csupán az egykori társai lefejezéseit és Alfáék arcait látja maga előtt, így egy mámoros pillanatban a folyóvízbe veti magát, hogy véget vessen hallucinációinak. Az utána ugró Rosita menti ki a dokit, és a társa halálaiért magát okoló férfi hirtelen rádöbben a csoportot tizedelő mérgezés forrására: baktériumok fertőzték meg az ivóvizet (ami ugye a Gamma által felkoncolt zombiból származik), így Siddiq elzárja a kolónia vízművének csapját a további fertőzések megakadályozása végett. A teljesen kimerült dokit este meglátogatja orvosbarátja, Dante, aki először jópofizik a férfinak, majd egy bizonyos hangot kiadva rádöbbenti Siddiq-ert, ki is ő valójában: Dante egy a Suttogók közül, aki sikeresen beépült a közösségbe, jelen volt Enid és D.J. kivégzésénél is, hovatovább ő fogta le Siddiqet, aki kénytelen volt végignézni társai meggyilkolását, miközben Dante azt a bizonyos hangot suttogta a fülébe. A hirtelen ráeszmélő Siddiq azonban nem tud mit tenni, dulakodás közben Dante megfojtja a férfit, aki így magával viszi a sírba Dante titkát.

Gamma és Aaron beszélgetés közben kicsit megnyílnak egymásnak, azonban visszatérve Alfa emlékezteti Gammát, hogy miért is találkozik a férfival, így a legközelebbi alkalommal Gamma taktikát vált és erőszakkal próbálja rávenni Aaront, hogy minél több dolgot áruljon el a közösségükről. Az nem éppen ideális idillbe Carolék zavarnak bele, Lydiát meglátva Gamma lesokkolódik és zaklatottan kereket old. Lydia ráeszmélvén, hogy Carol kihasználta őt, fellázad egykori szerelme nevelője ellen, és szintén lelép a csoporttól. {/spoiler}

Sokáig úgy tűnt, hogy ismét egy töltelékepizódhoz lesz szerencsénk, Siddiq állandó látomásai már nem első alkalommal kerültek bemutatásra, kissé unalmasként hatva, ám az utolsó jelenetet látva fejet hajtunk emellett a rendkívül precízen felvezett fináléért. Azonban hiába történt ennyi esemény, látszólag ugyanott tartunk, ahol eddig: Dante titkának kiderültével nem vagyunk előrébb, az egyetlen, aki elmesélhette volna a többieknek az árulást, halott. Carolék sem kerültek közelebb Alfáék táborának hollétéhez, Alfáék sem tudtak meg semmit a közösségről, Lydia szökésével pedig Darylék számára elveszett a Suttogók ellen aduász. Az egyetlen ember, aki bekavarhat, az maga Gamma, aki miután szembesült Alfa hazugságával a lányáról, biztosan kérdőre vonja majd a vezetőjüket. (Akik esetleg nem bírnak várni vasárnapig, azok számára a youtube-on elérhető a félévadzáró első három perce, ami erősen spoileres tartalom, de mindenképp megéri megnézni).

Ahogy Cudlitz eddigi rendezései, a Láss! alcímű epizód sem a zombihentelésről és látványos akcióorgiákról szól, sokkal nagyobb hangsúlyt kapnak az emberi kapcsolatok, a drámai történetvezetések. Nem vitték túlzásba ezúttal sem a horrorfaktorokat, élőholtból csupán egy tűnik fel, őt sem sokáig élvezhetjük, ám kárpótol minket a suttogó kegyetlenül véresre sikeredett vallatása.  Elégedettek lehetünk, a hét végi félévadzáró (magyar premier persze hétfő este) remek felvezetést kapott.

9/10.