TFK újra itt.

Vaják: A Farkas rémálma című animációs film a Netflix kínálatában mutatkozott be, és nem kisebb dologra vállalkozott, minthogy egyfajta előzménytörténetként funkcionáljon a sorozatból, könyvekből, illetve a játékokból is már jól ismert Vaják történetekhez. Az animációs film alkotói ismerősek lehetnek az élőszereplős sorozatból, hiszen ebben az esetben is Lauren S. Hissrich showrunner producerként, illetve Beau DeMayo forgatókönyvíróként működött közre a produkciónál. A rendezői székben ezúttal Kwang-Il Han foglalt helyet.

A film látványvilága pazar, a történet feszes, a cselekmény izgalmas, de valami mégis hiányzik... Az Andrzej Sapkowski által teremtett világ olyan grandiózus és magával ragadó a maga különleges történelmével, megszámlálhatatlanul sok szörnyetegével, és elképesztően színes karaktereivel, hogy azt feldolgozni szinte lehetetlen. Az élőszereplős sorozat csúnyán el is vérzett a próbálkozás közben, ezzel szemben a játékok – bár elég szabadon kezelték a könyvek cselekményét – képesek voltak egy egészen más, magasabb minőségben a közönség elé tárni a Sapkowskí által lejegyzett történeteket. A CD Projekt RED lengyel játékfejlesztő cég által 2015-ben piacra dobott The Witcher 3: Wild Hunt pedig egészen elképesztőre sikerült. Aki érdeklődik a történet iránt az semmiképp ne hagyja ki a játékot, hiszen elfogultság nélkül állíthatom, hogy minden forintját megéri.

A jól, és kevésbé jól sikerült adaptációk közé tehát becsatlakozott idén A farkas rémálma is, elhelyezkedését tekintve képzeletbeli mércénken mondjuk egy igencsak erős, közepes teljesítménnyel. Azt mindenképp érdemes tudni, hogy a Ríviai Geraltot a középpontba helyező novellák és játékok is elég szűkszavúan fogalmaznak arról, hogy mi is okozta tulajdonképpen a világban uralkodó egyensúly felbomlását, mi az ami miatt nem lehet már többé vajákokat teremteni, és hogy miért is lettek a szörnyvadász zsoldosok szinte minden teremtett lény és ember gyűlöletének tárgyai. Az anime remekül gyúrja egybe az elszórt információ morzsákat, így annak is informatív és érdekes lehet aki egyébként nem olvasta Sapkowski köteteit.

Központi karakterünk Vesemir, Geralt mestere, és egyben az utolsó életben maradt tagja a vajákok régi nemzedékének. A történet bemutatja nekünk a fiatal fiút, aki szegény szolgaként tengeti mindennapjait, egészen addig, míg meg nem ismerkedik egy titokzatos vajákkal, aki tanoncául fogadja a tántoríthatatlan fiút. A történet során betekintést nyerhetünk a vajákká válás kegyetlen folyamatába, a rájuk háruló munka borzalmaiba, és persze abba is, hogy milyen közvélekedés kíséri őket útjuk során. A gyerekek kiképzése, a kegyetlen próbák eddig még soha nem látott részletességgel jelennek meg a néző előtt, néha ténylegesen szívszaggató tragédiákat bemutatva. A film 18+ – os besorolást kapott, ami nagyon is indokolt, hiszen a készítők sem a gyomrunkat, sem pedig a lelkünket nem kímélik a különböző csatajelenetek bemutatásánál. A belek kiontása, a fejek porba hullása, és egyéb szervek, vagy éppen testrészek csonkolása nem meglepő módon kitüntetett helyet kaptak, különös tekintettel az utolsó nagy csatajelenetre, amihez képest a Trónok harca végső ütközete csupán egy könnyed kis matiné. Azt azért mindenképp érdemes leszögeznünk, hogy a különböző animációs technikák használata hatalmas teret ad az alkotók fantáziavilágának kiteljesítésére, amit szerencsére ebben az esetben szinte maradéktalanul ki is használtak a készítők.

Vesemir, egy nagyon is kedvelhető, minden jópofa léhaságával együtt egy igazi – szinte makulátlan – hős típusú karakter. Ugyan az ő esetében is találkozunk a múlt homályába vesző, erősen megkérdőjelezhető indítékú tettekkel, de ezek közel sem adnak elengedő mélységet a karakternek. Ha csupán a személyiségfejlődést nézzük, akkor szereplőink egyáltalán nem brillíroznak. A külsőségek ne tévesszenek meg minket, hiszen a vajákok, varázslók és a különféle pokolbéli teremtmények világában az idő nem biztos, hogy a testen hagyott nyomok alapján mérhető. A fiatalos külső sokszor már vénséges vén bensőt takar, ennek fényében viszont még hangsúlyosabbnak kellene lennie a személyiség különféle aspektusainak. A Vaják: A farkas rémálma éppen azért nem sikerült kiemelkedőre, mert a készítők túl sokat akartak markolni, miközben ehhez a játékidő igencsak csekélynek bizonyult. Az indokolatlan mennyiségű információ túlzsúfolása miatt a karakterek kidolgozása, árnyalása nagyrészt elsikkad. Fájó pont ez, hiszen mind Vesemir, mind pedig Tetra varázslónő esetében olyan kiváló alapanyag állt rendelkezésre amit nagy kár volt veszni hagyni.

A Vaják: A farkas rémálma jól illeszkedik a Vaják univerzumba, és remekül kiegészíti a hiányos előzménytörténetet. Rajongóknak kötelező darab, illetve azoknak a nézőknek is akik szeretik a mozgalmas, pörgős harcjelenetekkel tarkított, sokszor kegyetlenül nyers amiméket.

IMDb | mafab