1993. Ekkor indult útjára Fox és Dana történetét bemutató sorozat. És most, huszonöt évvel később elérkeztünk a végéhez. Egy negyed évszázad. Hatalmas idő, volt alkalmunk megismerni kedvenc ügynökeinket, drukkolni a sikereiknél, és búslakodni esetleges kudarcaiknál. És most - ha hinni lehet az internetes forrásoknak - itt a vége. Gillian Anderson ugyanis elhagyja a sorozatot, az alkotók szerint pedig így már nem lesz több folytatás. Nyilván lehetséges, hogy további tárgyalásokra kerül sor és kedvező megállapodás is születhet, de valószínűleg jó ideig nem láthatunk további részleteket az F.B.I. titkos ügyeiből.

Az utolsó epizód megtekintése előtt azon gondolkodtam, hogy vajon milyen lezárást kap majd a sorozat. Monumentális lezárást vártam, olyat, amire még sokáig emlékezni fogok. Hiszen nem csak a "My Struggle-ciklust" kellett lezárni, hanem az elmúlt huszonöt évet is. Mit kaptam? Mit kaptak a rajongók? A válasz sajnos nem egyértelmű. A monumentális finálé elmaradt. Scully, Mulder és fiuk, William története lezárult, a Cigarettás terve - a gyilkos vírussal - nem valósult meg. A világ megmenekült, de nagy árat fizettek érte szereplőink. Keserédes lezárást kaptunk, olyat, amire már utalás történt a filmben többször is és ennek köszönhetően tudhatjuk, hogy ügynökeink élete végérvényesen összefonódik. Ezért lehet édes a búcsú, de a keserű mellékíz megmarad.

A ciklus többi részéhez hasonlóan, most is egy kulcsszereplő visszaemlékezéseibe nyertünk bepillantást az első képsorokon. Ezúttal William történetét ismerhetjük meg. A klasszikus mondat most is változott, a The truth is out there helyett a Salvator Mundi olvasható. A Világ Megváltója. Ezzel utalva Krisztus egy bizonyos jellegzetes ábrázolására és Leonardo da Vinci 1500-ban készült festményére is. A vallási párhuzam az epizódban látottak alapján teljesen indokolt. William az emberek megmentése érdekében vállalt áldozataként egyfajta Krisztussá válik. A két ellentétes hatalom - a Cigarettás által képviselt erők és a Szindikátus - által üldözött fiú kálváriáját láthatjuk, aki végül mindenki elől, még Scully-ék elől is menekülni kényszerül. Utóbbiak elől viszont azért, hogy megvédje őket üldözőitől és saját magától is. Bár ügynökeink - Skinner hathatós segítségével - mindent megtesznek, hogy megmentsék az életét, mégis a halált választja, így mentve meg mindenkit. Halála azonban csak látszat, általa keltett illúzió. A tökéletes menekülés a számára.

A múltkori epizóddal kapcsolatban írtam, hogy visszavettek a tempóból a készítők. Akkor még azt reméltem, hogy ezzel a céljuk a tökéletes lezárás megalkotása lesz. Tévedtem. A legfőbb probléma szerintem az volt, hogy nem szántak több időt a lezárásra. Egy standard, közel háromnegyed órás résszel zárták le az évadot, így pedig elhamarkodott, kapkodós lett a végeredmény. Kicsit hosszabb játékidővel más lehetett volna. William képességei sem kerültek előtérbe, pedig ez a vonal akár egy különálló epizódot is megért volna. Scully, Mulder és fiuk kapcsolata is két érintőleges, pár perces találkozásban valósult meg. Nem sikerült szépen lekerekíteni a lezárást. Sajnos így marad a hiányérzet, amit nem csak az adott epizód miatt érezhetünk, hanem amiatt is, hogy így búcsúzhattunk el kedvenceinktől.

Megtekintését ajánlom, de csak azért mert ez a lezárás. Én még biztosan elő fogom venni a sorozatot és a tizenegy évad részei közt sokkal jobb részeket is fogok találni, viszont a legutolsó epizód záró képsorai és mondatai el fognak kísérni a múltba révedésem minden pillanatában.

6/10