A horrorrajongók számára a számítástechnika térhódításával újabb dimenziók nyíltak meg, hiszen valaha csupán a könyvek lapjain vagy a filmvásznakon élhettük át a borzongás mérhetetlen mélységeit. A ’80-as majd a ’90-es években azonban egyre több műfaji játék készült, olyan klasszikusok, mint az Infogrames gondozásában megjelent lovecrafti alapvetés, a ’92-es Alone in the Dark vagy a Konami ’86-os gótikus platformere, a Castlevania. Ezek a játékok mai szemmel nézve már megmosolyogtatóak – legalábbis technikai szinten mindenképp –, de azokban az időkben igazi kuriózumnak számítottak és hatásuk a mai napig érezhető a játékiparban.

Az „Alone”-hoz személyes élményeim sokasága köthető, talán ennek a játéknak köszönhetően találkoztam először Howard Phillips Lovecraft munkáságával, ennek hatására kezdtem el – akkor még borzalmasan amatőr szinten – angol szövegeket fordítani, a játékban található összes írásos anyagot lefordítottam, szóról-szóra. Ma is jól szoktam szórakozni, ha kezembe kerülnek azok az elsárgult papírlapok. Valamint ez a játék „inspirálta” életem egyik legszörnyűbb rémálmát is, amit egy hűvös nyári éjjelen élhettem át, és aminek sötét tengeréből csak nehézségek árán tudtam újra a realitás partjaira úszni. Talán ennek is köszönhető, hogy lovecraftiánus és horrorrajongó lettem és valószínűleg az is, hogy most ezeket a sorokat gépelem éppen nappalim sötét szegletében.

Az igazi áttörést kétségkívül az ezredforduló hozta meg, amikor a számítógépek és konzolok hardveres háttere már nagyobb alkotói szabadságot tudott adni a fejlesztőknek, álmaik és rémálmaik így szinte teljes pompájukban jelenhettek meg a televíziók és monitorok képernyőin. Ebben a listában szeretném bemutatni nektek személyes kedvenceimet azokból, a távoli, de mégis közelinek tűnő időkből.

5. Shadowman (1999)

Számomra hosszú ideig ez volt a horror játékok egyik legjobbja. Az azóta megszűnt Acclaim Entertainment fejlesztette és adta ki ezt a zseniális akció-kaland játékot. TPS nézetű, háromdimenziós alkotást tisztelhetünk a személyében, olyan sztorival megspékelve, ami véleményem szerint egy nagyfilmes feldolgozást is megérdemelne. Kalandos utazás ez az élők és a holtak világán át, átszőve baljós vudu praktikákkal, öt kegyetlen sorozatgyilkossal – akik karakterét olykor a való élet, olykor pedig a popkultúra ihlette. Karakterük emlékezetes és az ellenük folytatott harc örökre a játékossal marad, hiszen kevés játékban van lehetőségünk Hasfelmetsző Jack ellen küzdeni a londoni csatornarendszerben vagy éppen Clarice Starling borzalmas élményeit átélni egy emberi szörnyeteget, Avery Marx-ot üldözve, aki legalább annyira vonzódik az emberi bőrhöz, mint Buffalo Bill. A játék intrója pedig egyszerűen zseniális, a megkopott grafika ellenére is. Beethoven Holdfény szonátája, Jack monológja, a pokoli entitás, Légió, feltűnése olyan utánozhatatlan elegyet alkot, amit a mai napig szívesen nézek újra. Kötelező darab, nem is lehet kérdéses.

4. Manhunt (2003)

Torture porn, gore, splatter. Filmes fogalmak, amelyek mindegyike illik erre a vérgőzös ámokfutásra. Ez az a harmadik személyű akciójáték, amit több helyen is betiltottak, és amihez a 14 éves Stefan Pakeerah halála is köthető. A fiúval 17 éves barátja, Warren Leblanc, végzett. 2004 nyarán egy leicestershire-i erdőbe csalta Stefan-t majd egy kalapáccsal többször is lesújtott a fiú egyre jobban elernyedő testére, majd egy késsel halálra szurkálta a tinédzsert. Különös kegyetlenséggel járt el gyilkosa, akit egykoron barátjának tekintett, hosszú perceken keresztül ejtett mélységes mély sebeket, a szakértők később 60 szúrást találtak Stefan összetört testén.

A játékot a Grand Theft Auto szériáról elhíresült Rockstar Games készítette. A program főhőse egy halálraítélt bűnöző, James Earl Cash, aki különös és visszautasíthatatlan ajánlatot kap, a titokzatos „Rendezőtől”. Ha részt vesz egy vadászaton – melyben a préda szerepét szánják neki – megmenekülhet a biztos haláltól. A lépéseit és a tetteit azonban folyamatosan kamerák figyelik és a gazdag közönség vért akar. Rengeteg vért és erőszakot. A forgatás elkezdődik, az áldozatból gyorsan gyilkos, a prédából pedig vadász válik. Ez a játék a kegyetlenség esszenciája. Az épp elmét becserkésző hangtalan sorozatgyilkos. Minden tárgy fegyverré válik, amik segítségével olyan gyilkosságokat lehet végrehajtani, amiket még a merészebb filmekben sem biztos, hogy bemernek mutatni. A műanyag zacskó, az üvegszilánk és a sarló tánca ez. A szögbelövő és a feszítővas őrületes performansza, amit egy berregő láncfűrész áriája zár le, rothadó falak, vizenyős tapétacsíkjainak kulisszái között.

Páratlanul kemény horror, tökéletesen kivitelezett lopakodásra épülő akcióval. Beteg alkotás, ami szembesít minket saját kegyetlenségünk takargatni próbált tényével. El tudja érni azt, hogy üveges tekintettel, groteszk vigyorral bámuljuk a képernyőt, akkor is, amikor épp elképzelhetetlen kegyetlenségekkel szembesülünk. Ekkor talán megláthatjuk a tükröződésben azt, amiről azt hittük, hogy így nem is létezhet… pedig igen, ott van és éppen az arcunkba vigyorog. A bennünk lévő sötétséget és vele együtt önmagunkat… Szigorúan csak 18 éven felülieknek készült, igazi gyöngyszem.

3. Vampire: The Masquerade – Bloodlines (2004)

A White Wolf Publishing World of Darkness univerzuma kétségkívül az egyik legjobban megszerkesztett és legizgalmasabb szerepjátékos világ, ami egy horrorrajongót beszippanthat. Ennek az univerzumnak a része a Vampire: The Masquerade, melyben Káin ivadékainak életébe merülhetünk el, két frakción – a Kamarilla és a Sabbat – és tizenkét klánon – pl: Gangler, Tzimisce, Malakavita – keresztül. A vámpírok világa kegyetlen és olyan sötétben megbújó retteneteket tartogat, amik folytonos felfedezésre ösztönzik a játékosokat. Imádom az összetettségét, az egyedi klánokat, a könyveket, ezért is vártam anno ennek a játéknak a megjelenését.

Az Activison gondozásában megjelent játékot a 2005-ben megszűnt Troika Games készítette és enyhén szólva, hagyott némi kívánnivalót maga után. Egyszerűen botrányos volt az akkori játék, fagyások, bugok és olyan szintű optimalizálatlanság jellemezte, amit sem a szakma, sem pedig a játékosok nem toleráltak. A játék azonban erős történettel rendelkezett és a Vampire világának masszív alapjai megmentették a végső haláltól a programot, hogy aztán később egészen a kultstátuszig juthasson. Ezt a játékot ugyanis a rajongók fejezték be, kódsorait ők finomították, vénáiba sajátjukból pumpáltak új életet. Az internet sötét, dohos kriptáinak mélyén pedig ma is torporban pihen, várva arra, hogy egy bátor vértestvér ismét felébressze. Egy biztos, megéri a fáradtságot és az áldozatot, mert most olyan játékot kaphatunk, amilyennek egykoron lennie kellet volna. A játék remek és első felében egy olyan helyen járhatunk, amit biztosan nem fogunk elfelejteni. Az Ocean House Hotel és a szellemvadászat a valaha készült egyik legjobb küldetés, amit videojátékban készítettek.

A játéknak azonban maradt még tartozása, hiszen csak a Kamarilla sorain belül volt lehetőségünk kiharapni egy szaftos darabot a Vértestvérek világából. Nagyon remélem, hogy a jövőre érkező Bloodlines 2-ben, ha az induláskor nem is, de a későbbiekben beállhatunk a Sabbat soraiba is, hogy Káin seregeit gyarapíthassuk. „In nomine Caine; et Patris, et Gladius, et Sanguis Sancti...”.

2. Bioshock (2007)

Rapture. A víz alatti város. A hely, ahol az emberiség rátalált Pandora szelencéjére és kétségek nélkül tépte fel annak fedelét. Egy álom, amiért életekkel kellett fizetni. Egy rémálom, ami a mindennapok realitása. Adam, az anyag, ami az emberiség minden problémáját megoldhatta volna, és amely őrületbe taszította a város lakóit. Egy csodálatosan borzasztó mese arról hová juthat az ember, ha istent próbál játszani.

Biohorror a javából, kálvária, halál egy genetikailag módosított keresztfán, ahová döntéseinkkel vagy azok illúziójával juttathatjuk magunkat. Az első találkozás a splicerekkel, Big Daddyvel vagy a Little Sisterekkel pedig biztosan mély sebet hasít majd minden játékos húsába és lelkébe. Ez a játék egy valódi gyémánt, melynek fénye sem az elmúlt 12 évben, sem pedig az elkövetkező évtizedekben nem fog megkopni. 2007-ben a 2K Games valódi csodát alkotott, egy igazi FPS legendát. Ha még nem játszottál vele sürgősen pótold, nem fogod megbánni. KÖTELEZŐ!

1. Silent Hill 2 (2001)

Ez a játék a túlélő-horror – sőt A HORROR – játékok alfája és omegája. James Sunderland a halott feleségétől kapott üzenet nyomán érkezik meg Silent Hill-be, a városba, ahová bárki megérkezhet, tettei és döntései miatt. A városba, ahol kitekeredett a világ, ahol csak egyvalami biztos, a mindent átható, mindent beborító, sűrű köd. A város, ahol őrületükben tobzódó lények tesznek erőszakot egymáson éppúgy, mint azokon, akik a közelükbe merészkednek. Ezen a helyen semmi és senki sem normális, a múlt súlya maga alá gyűrte őket, épp elméjük halványuló fénysugár, melynek elmúltára türelmesen vár a sötétben megbújó őrület. Silent Hill nem csak egy város, élő, lélegező entitás, megtestesülései elől pedig képtelenség elmenekülni, bár győzelmet arathatunk szolgái és talán félelmeink felett is, győzelmünk azonban csak átmeneti. Érzi azt, hogy mit rejtegetünk, és ebből merít erőt, hogy ismét lecsapjon. A város nem a Purgatórium, maga a Pokol. A szűnni nem akaró, végtelen sötétség. A mélység melybe önként lépünk be, mert magunknak teremtettük. Egyetlen céllal. Azzal, hogy szembesüljünk önmagunkkal…

A Konami munkája egy brutális hullámvasút, egy végtelen tükörlabirintus egy elhagyatott vidámpark, omladozó kastélyában. Súlyos program, súlyos mondanivalóval. Az őrület, a lelkiismeret-furdalás és a depresszió mellett manifesztálódnak a gyilkosság és a szexuális bántalmazás árnyai is. Ennél a játéknál tényleg nem vicc a „szigorúan csak 18 éven felülieknek” frázisa. Gyengébb lelkületű játékosok inkább kerüljék el, a többiek próbálják ki, mert amit látni és tapasztalni fognak az nem lesz mindennapi élmény, főleg nem akkor, amikor találkoznak Abstract Daddy-vel vagy a sorozat ikonikus ellenségével, a Pyramid Head-vel. Az elszántabbak is jobb, ha felkészülnek, lesz jó pár pillanat, amire igazából nem is tudnak, hiszen nem is lehet…

Hamarosan jelentkezünk a 2010 utáni horrorjátékokat felvonultató toplistánkkal.