A spanyol Paco Plaza és Jaume Balagueró 2007-ben megalkották a találtkamerás stílus egyik etalonját, a [Rec]-et, amelyet három, kevésbé színvonalas folytatás követett. A rendezők szerencsére rájöttek, hogy a sorozatukon túl is van élet, Balaugeró megrendezte az igen aljas Amíg alszolt, Plaza pedig egy démonos produkcióval, nálunk a Netflixen látható Verónicával kívánja borzolni a kedélyeket.

A Verónica (nem összekeverendő az azonos című mexikói misztikus thrillerrel!) története egy gondterhelt tinédzserről szól, aki elfoglalt anyja helyett neveli három testvérét, miközben apja halálán még mindig nem tette túl magát és a szexuális érésével járó helyzetekkel is meg kell küzdenie. Egy Ouija tábla segítségével megpróbál kapcsolatba lépni apjával, a szeánsz azonban félresikerül, és egy démoni erő kezdi el vegzálni őt és családját.

A Verónica az egyre nagyobb árnyékot növesztő kísértetházas-démonos-ördögűzős franchise-horrorok (Démonok között, Insidious) összes sablonját felmondja: van itt mozgó tárgy, szellemidézés, démoni hatalomátvétel, láthatatlan entitásokkal beszélő gyerek, és igen, ez a film is megtörtént események alapján lett megalkotva.

A készítőknek azonban nem az volt a szándékuk, hogy művükkel beiratkozzanak a James Wan-iskolába. Egy sokkal személyesebb horrort akartak kreálni, ami beleillik napjaink egyre népszerűbb, metaforákkal és szimbólumokkal tarkított, emberi történeteket elmesélő horrortrendjébe. A Verónica a spanyol The Babadook és a Valami követ kívánt lenni, ám sajnos ez nem igazán jött össze.

A Verónicát játszó Sandra Escacena ugyan nagyon jól szenved, de félelmeit, frusztrációt (és vágyait) a forgatókönyv képtelen megfelelően kidolgozni: a szexuális félelmek ábrázolásánál például mindenképpen többre lett volna szükség egy véres pizsamaalsónál.

Plaza horrorja azonban a lélektani mélységek hiánya ellenére is élvezetes zsánerdarab, ami az értő rendezésnek köszönhető. Nincsenek nagy hanggal előadott, a pattogatott kukorica eldobására késztető riogatások, csak a folyamatos feszültségben tartás van. Az egyik legjobb jelenetben Verónica és testvérei a kamerával szemben ülnek, ami 360 fokot leírva forog a szobában. Közben valami dörömböl az ajtón. A kamera szép lassan forog, várjuk, mikor ugrik az arcunkba egy sátánfajzat, de ez nem történik meg. A fenyegetettség érzése viszont tapintható. Bár a Verónica semmi maradandót nem kínál, jó pár alkalommal le lehet izzadni alatta.

7/10.

IMDb | mafab