Az eredeti történet szerint Sarah Winchester, az ismétlőpuska feltalálójának, Oliver Winchesternek az özvegye, 1884-ben San Joséban vásárolt egy tanyát, aminek helyére egy rendkívüli házat építtetett. A legenda szerint a hölgy egy médiumnál járt, aki közölte vele, hogy a winchester puskák által elhunyt személyek szellemei fogják őt kísérteni élete végéig. Az átok ellen a spiritiszta azt tanácsolta, hogy folyamatosan építsen és fejlesszen egy házat, így a szellemeket ideiglenesen megtévesztheti. Végül Sarah Winchester egy igazi kísértetjárta kastélyt hozott létre, ami mai napig is népszerű hely a paranormális helyek iránt érdeklődők számára.

Ez a történet kiváló alap lehetett volna a filmnek, de ahelyett, hogy egy igazán velős horrort kaptunk volna, csak egy alibi munka lett az eredmény. Az Oscar-díjas Helen Mirren nem erőltette meg magát a szerep kedvéért, bár tény, hogy Sarah Winchester karaktere nem túl hangsúlyos a filmben. Egy nagy tiszteletben álló, gyászoló özvegyet alakít, akinek gyermeke is elhunyt, ráadásul néha még egy-egy szellem is megszállja. Azonban személye egyáltalán nem összetett, sokkal inkább érdektelen. A film középpontjában Dr. Eric Price (Jason Clarke) van, akit felkért a Winchester Ismétlőfegyver Vállalat, hogy írjon szakvéleményt az özvegy pszichológiai állapotáról. Eric egyébiránt ópiumfüggő, de ezt függőségét pár hallucinációnak vélt jumpscare-en kívül nem nagyon használták másra az alkotók. A pszichológust tehát meghívják a "szellemek által felhúzott" villába azért, hogy kivizsgálja Sarah Winchester elmeállapotát. A kúria teli van folyamatosan dolgozó munkásokkal, furcsa cselédekkel, és Eric itt találkozik Sarah Winchester unokahúgával, Marion-nal és az ő kisfiával is. Igazából a történet egyetlen kísértet köré épül, aki folyamatosan megszállja a kisfiút, és bosszút akar állni az egész családon. Kiderül, hogy az özvegy nem menekülés céljából építkezik, hanem a halottak kérését teljesíti. Minden szoba egy winchester puskával megölt ember szellemének épül, és pontos rekonstrukciója a haláleset helyszínének. Azonban azt leszámítva, hogy 13 szöggel vannak lezárva (ez szerinte isteni szám és benn tartja a gonosz szellemeket), a szobák többségéről nem tudunk meg semmit.

A Szellemek háza felsorakoztatja az összes klisét, ami a horrorfilmek kapcsán létezik. Nem az a baj, hogy egy alkotás már többször látott elemekből építkezik, vagy, hogy nem mutat különösebb újítást a műfajon belül. Azzal van a probléma, hogyha minden kreativitást nélkülözve alkalmazza azokat. Attól még nem lesz egy film feszültséggel teli vagy félelmetesebb, hogy permanensen jönnek a jumpscare-ek. Szimplán csak idegesítővé válik. A Winchester ház és annak felfedezése nagyon egyedi atmoszférát teremthetett volna, de nem mutatnak belőle többet, mint amit már láttunk a trailerben. A megszállások és a paranormális jelenségek is kidolgozatlanok. Nem elég az, hogy egy alvajáró kisfiú sétálgat zsákkal a fején, vagy tágra nyílt fehér szemekkel közli, hogy mindenki meg fog halni. Ha a környezet megteremtésébe nem fektetnek elég energiát akkor az egész hatástalanná válik. A Szellemek háza fogja a kísértetfilmek ismert fogásait, összekeveri, és ötlettelenül adagolja.

Helen Mirren ide vagy oda, ezt a filmet ő sem tudja megmenteni. Nem lennék meglepve, ha pár év múlva kapnánk hozzá folytatást, hiszen az alkotók egy jelenet erejéig jelezték ezirányú szándékukat. Ettől függetlenül a Szellemek háza teljes mértékben kihagyható alkotás marad. Sajnos így lesz egy ígéretes történetből agyonrágott csont…

5/10

IMDb | mafab

A filmet március 15-től vetítik a magyar mozikban. Forgalmazza a Vertigo Média.