1979-et írunk és Texasban járunk (hol máshol?). Egy csapat filmes kibérel egy isten háta mögötti tanyát, hogy itt készítsék el a nagy művüket. Azt persze nem kötik az idős házigazdák orrára, hogy pornófilmet készítenek. Na persze az öregeknek is van némi titkolnivalójuk. Mindenesetre a nagy álmokat, amivel a filmesek érkeznek hamarosan összezúzza a véres valóság.

Ti West imádja a retró világot és ezt igyekszik belecsempészni a filmjeibe is. Elég csak a 2009-es The House of the Devil filmre gondolnunk. A rendező az elmúlt években sorozatokban dolgozott, többek között a Wayward Pines, az Outcast, a The Exorcist és a Them egy-egy részét rendezte, de most visszatért a mozik világába, hogy adjon egy hamisítatlan slasher mókát a horror szerelmeseinek.

West tényleg egy klasszikus slashert készített, ami nagyszerűen idézi meg többek között A texasi láncfűrészes mészárlást vagy éppen a Psychot (sőt még a Ragyogás is befigyel). Ez utóbbi előtt már a cselekmény felépítése is tiszteleg. A kezdő képsorok Bőrpofa munkásságát idézik, mint ahogyan az egész film is végig Tobe Hooper kultfilmjének világát hozza el a nézőknek. Ezzel egyébként nincs is semmi baj, hiszen jól tudjuk, hogy például a Péntek 13 sem született volna meg a Halloween nélkül. West pedig nem szolgai másolatot hajt végre, hanem saját karaktert és hangulatot ad a saját filmjének. Az én ízlésemnek mondjuk ez a retró pornófilmes rész kicsit sok volt. Azzal nem volt gondom, hogy igyekezett bemutatni a karaktereket. Nem csak úgy odadobálta őket, hanem adott mindenkinek egy külön kis főszerepet, amikor csak rá koncentráltunk, így jobban megismertük őket és a motivációikat.

A rendező a hosszú felvezetés mellett döntött, majdnem egy órát kellett várni az első gyilkosságig, ami tényleg meglehetősen hosszú, viszont az addig elvezető út kifejezetten stílusos, vannak benne nagyon jó kiszolások, önreflexió és bizony bizarr jelenetek is akadnak szép számmal. West sejtet és már ez is elég ahhoz, hogy tudjuk itt valami nagyon beteg dolog van készülőben. Az idős házaspár is kellően creepy (főleg a nyanya) és futkos tőlük a hideg az ember hátán, mindemellett pedig még érdekesek is és többet akarunk róluk tudni. (Ha minden igaz jövőre érkezik egy előzményfilm is Pearl címmel). Hozzájuk köthetőek a legbizarabb jelenetek a filmben. Aztán persze elérkezünk a vérgőzös részekhez, amik nagyon jól működtek, bár a végén azért azt éreztem, hogy kissé elnagyoltak a gyilkosságok. Míg az első két gyilok kifejezetten kiművelt volt és jól építették fel őket, addig ezt követően begyorsították az eseményeket és ez a vérengzés rovására ment.

Ugyan ez egy slasher, így nem kell tőle túl sokat várni, de West tett azért arról, hogy szimpla gyiloknál és pornónál több legyen a filmje. Az önmegvalósítás, a fiatalság és öregség témái nagyon jól működnek a filmben és igazán jó kontrasztot adnak a szereplők. A színészeit is nagyon jól választotta meg, külön ki kell emelni Mia Goth alakítását, aki bizony két szerepben is feltűnik és egészen elképesztő teljesítményt nyújt. Van egy szép keret is, amit jól használnak ki, méghozzá úgy, hogy egy plusz magyarázatot kapunk, ami még inkább segít megérteni Maxine személyiségét. Ez egyébként egy nagyon jó húzása volt a rendezőnek. Mellette a többi karakterre már nem jut elég idő, viszont azt ki kell emelni, hogy Martin Henderson egyenesen lubickol a szerepében és Brittany Snow is figyelemre méltó, de sajnos Jenna Ortega már nem kap akkora figyelmet. Owen Campbell RJ szerepében viszont kifejezetten vicces, míg Kid Cudi inkább csak a testi adottságaival hívja fel magára a figyelmet.

A zene kiváló, illeszkedik a történethez és erősíti a hangulatot. Ez a stílusosság egyébként a legnagyobb erőssége a filmnek. Ismét nagyon jól beállított képeket kapunk, az operatőri munka pazar, a párbeszédek pedig nem erőltetettek. Van benne persze egy-kettő oda nem illő rész (én például a film közepén lévő éneklős jelenetet simán kihagytam volna) és talán tényleg lehetett volna húzni az első részből, hogy több idő legyen a gyilkolásra, de összességében egy nagyon stílusos, hangulatos és karakteres slashert kapunk, ami ráültet minket a nosztalgiavonatra.

IMDb