Bizonyára sokan várták, hogy végre láthassák az X-akták új évadát. Korábban majdnem a teljes szériát végigvettük, rajongói szemmel nézve, én viszont ismeretlenül álltam neki a friss epizódoknak. Annak idején nekem kimaradt a sorozat, mert a sci-fi és a paranormális dolgok nem igazán érdekeltek (bár akadt szabályt erősítő kivétel, ami nekem is tetszett), de a rengeteg promóanyag most megtette a hatását, így úgy döntöttem, elkezdem az ismerkedést. Mint az köztudott, sok-sok régi karakter visszatért, bár én a két főszereplőről is mindössze a legfontosabb jellemzőket tudtam: Mulder hisz, Scully szkeptikus, de a régi évadok során mindkét álláspont közeledett a másik felé, már egyikük sem feketén-fehéren látta a dolgot (részletes ismertető a sorozatról itt). Mindenesetre valószínűleg sok utalás-kikacsintás elveszett számomra, de ezzel talán valamivel objektívebben tudom értékelni a mostani részeket.

Az első epizódban rögtön teljes gázzal indítunk: Mulder és Scully máris egy titokzatos és minden eddiginél hatalmasabb kormányzati összeesküvésbe csöppen, ráadásul mindez a földönkívülieket érinti. Két olyan téma, amivel eddig egyáltalán nem foglalkoztam, pontosabban ha valahol szembejött a neten valamiféle konteó, inkább gyorsan odébblapoztam. A rajongók viszont örülhetnek, mert amellett, hogy ez az epizód fő eleme, igencsak töményen jelenik meg. Viszont el kell ismernem, az itt tálalt "titok" valóban érdekes felvetés. Volt viszont egy elég nagy negatívum: Chris Carter rutinja mellett számomra érthetetlen, hogy jó pár dialógus egy Szomszédok-párbeszéd szintjén mozgott.

A második epizódban szerencsére minden téren javult a helyzet. Most csak nyomokban kapunk utalást az előző rész témáját illetően, itt és a többi részekben amolyan "heti eset"-jellegű történeteket láthatunk. Egy kutatóorvos hirtelen éles zajt kezd hallani, és annyira elviselhetetlenül hangosan, hogy a fülén keresztül átszúrja a saját koponyáját. A szálak a genetikai intézet tulajdonosához vezetnek, aki igencsak sötét dolgokkal kísérletezik. Izgalmas történetet kaptunk, így a bizonytalanságom elillant, folytattam a sorozatot.

A harmadik rész egy különös "szörny" köré épül, erről nem is szeretnék többet mondani, gyakorlatilag 40 perc folyamatos röhögés az egész, én nagyon élveztem. A csattanó is zseniális. Eddig a legjobb rész.

A negyedik epizódban is egy lény áll a középpontban. A hajléktalanokat vegzáló hivatalnokokat brutálisan meggyilkolja (szó szerint széttépi) valaki, pontosabban valami, mert a vizsgálatok alapján ember nem követhette el. A természetfeletti és paranormális témák kedvelőinek ez a teremtmény sem fog csalódást okozni, egész pontosan arra kapunk példát, hogy mire (lehet) képes a gondolat ereje. Emellett Scullynak személyes tragédiával is meg kell küzdenie, és eközben sokszor eszébe jut az örökbe adott fia, William is. Ez a drámai vonal gyakorlatilag az epizód felét elfoglalja, amit én túlzásnak éreztem, mert a rövid idő miatt a nyomozás nem tud eléggé kibontakozni. Felfoghatjuk úgy is, hogy gyorsan halad az ügy, de időnként túlságosan is. Nem rossz epizód, de többet érdemelt volna a lény.

Az ötödik részben egy aktuális probléma jelenik meg. Egy múzeumban kiállítottak egy képet, amin Mohamed próféta a vécén ül. Két arab bevándorló öngyilkos merénylet végrehajtásával torolja meg sérelmét. Egyikük azonban túlélte a robbanást, bár szinte már csak "papíron" él. Azonban ennyi is elég a Scullyékhoz ellátogató fiatal ügynöknek (Miller), aki felveti, hogy valamilyen módon kommunikálni kellene az illetővel, hogy információt nyerjenek a várható további robbantásokról. Társa, Einstein ügynök azonban pont erre hivatkozva inkább belevetné magát a hagyományos nyomozásba. A két fiatalt látva egyértelmű deja vu érzésünk lesz, és a dolgot tovább bonyolítja, hogy Mulder a racionális Einsteint, míg Scully a "hívő" Millert keresi meg, hogy van egy ötlete, miként lehetne beszélni az illetővel. Igazán tartalomgazdag és összetett epizód, sok-sok témát érintve, a fő szál a vallás/hit és a tudomány szembenállása lesz, valamint a zsigeri gyűlölet jelenségét is körbejárjuk. Ez is egy poénokkal átszőtt epizód, bár Mulder "akciójával" egy icipicit túltolták a biciklit. Mindent összevetve ez is egy jó rész volt.

A záróepizódban visszatérünk az első részben felvezetett globális összeesküvéshez, és megkapjuk a válaszainkat is, hogy ki, miért, mit, mivel és hogyan csinált. Az ördögi terv most kezd igazán működésbe lépni, és az egész emberiséget érinti. Scully szerencsére rájön a megoldásra, ám nagyon szorítja az idő, és a leginkább segítségre szoruló Mulder megsegítéséhez szüksége van még valakire, akiről viszont fogalma sincs, hogy hol lehet. Az epizód végül egy gigacliffhangerrel zárul. A klasszikus évadokhoz hasonlóan most is aktuális témák feldolgozását kapjuk (csak két kulcsszó: oltás, chemtrail), a rajongók által elvárt töménységben adagolva, akárcsak az első rész esetében. A zárás szerintem jobban sikerült, mint a nyitás, főleg az utolsó jelenet tekintetében. Ismét láthatunk visszatérő karaktert, illetve a korábban megismert két fiatal ügynök, Miller és Einstein is feltűnik.

Mint említettem, korábban semmit se láttam a sorozatból, így tulajdonképpen nem volt semmi konkrét elvárásom, csak annyit szerettem volna, hogy szórakoztasson a műsor. Ez részben be is jött, a középső négy rész egészen jól sikerült, bár egy kicsit talán kritika, hogy pont a teljesen poénra vett harmadik epizódot találtam a legjobbnak. A fő mitológiát érintő két részt illetően a konteó a domináns elem, és továbbra is úgy érzem, hogy ezt a történetszálat nem nekem készítették.

Ami a nézettséget illeti, az első rész 16 millióval debütált, ami másnapra rögtön csaknem a felére csökkent, és a többi rész is 7-8 millió körül mozgott. A zárás természetesen folytatásért üvölt, bár minden érintett azt mondja, hogy a fogadtatástól függ a dolog. Szerintem a 7-8 millió azért tisztes eredmény, így úgy vélem, látjuk még Muldert és Scullyt. Ti mit gondoltok?

Összpontszám: 6/10

IMDb | mafab