A hatalmas turbinák hangja egy izzó, kitörésre kész vulkán képét idézte meg Jack lelki szemei előtt. Egyre hangosabbá és ijesztőbbé vált. Hihetetlen erő tombolt benne. Ez volt az első alkalom, hogy repülőgépen ült. Világ életében rettegett a magasságtól, amin még tovább rontott, hogy az utazás előtti héten az egyik ismeretterjesztő csatornán légi katasztrófákról szóló dokumentumfilmet nézett. A gépen két barátja ült mellette, akik folyton viccelődtek a fiú félelmeivel. Spencer, Richard és ő gyerekkoruk óta elválaszthatatlanok voltak. Legjobb barátok, sőt annál is többek. A sörözések alkalmával mindig azon humorizáltak, ha valaki közülük nő lenne, akkor tuti megdugná a másik kettő. Sajátos humor, de nem igazán zavarta őket. Az sem, hogy mások mit gondolnak róluk.

Még középiskola elején határozták el, hogy ha bejutnak az egyetemre, az első sikeres tanév után a nyári szünetet Amszterdamban fogják tölteni. Szerettek bulizni, inni és szexi lányok fenekét bámulni, illetve pontozni azokat. Egy alkalommal az egyik hölgy meghallotta, hogy a hátsójára milyen értéket adtak, majd dühösen odalépett hozzájuk, majd egy nagy pofont kiosztott mind a hármuknak. Pontosabban, ha sikerült volna. Spencer és Richard rafináltan elhajoltak a nő dühöngő tenyere elől, de Jack pipogya létének köszönhetően teli arccal tompította a megsemmisítő női támadást. Ha egy hölgy ideges lesz, akkor az isten sem védi meg azt, akire kiveti a bosszúja méregcsápjait.

Jack önbizalma sosem volt gigászi magasságokban, de a pofozós incidens hatására még jobban bezárkózott a világába. Mindig is a saját igencsak szűkös komfortzónája jelentette számára a biztonságot, mint a magzatnak az anyaméhe. Alkoholista szülők nevelték és anyagi szempontból sem volt eleresztve, soha nem feszítette a zsebét a duzzadó pénztárcája. Vele ellentétben Spencer és Richard viszont jócskán tehetősebb csemeteként megkaptak mindent, amire vágytak. Igazság szerint a szülei így próbálták őket boldog gyerekké tenni és nem hagyták, hogy bármiben hiányt szenvedjenek. Elkényeztetettként nőttek föl, de Jacket mégis a falkába fogadták. Az egyetem első éve után úgy gondolták, a tanulás és vizsgák okozta stresszt úgy vezetik le, hogy az összes pénzüket bulira, csajokra, no meg kábítószerre költik. Jacket látszólag nem vonzották ezek a dolgok, de mélyen legbelül a vágyai fortyogó lávaként kitörésre készültek. Bár józanul olyan mulya volt, hogy megmukkanni sem mert egy csinos lány közelében, ha alkohol került a poharába, másik emberré változott. Extrovertáltként beszélgetett idegenekkel, mosolygott, a hangja magabiztosabbá vált, és minden nővel flörtölt. Legalábbis megpróbált. Több alkalommal a két barátja védte meg az italozós estéken, ahol hangosan kiabálta, hogy minden nő egy szuka. Sosem bírta a töményt. A számos elfojtás és ki nem mondott vélemény, valamint súlyos önértékelési zavarok miatt a tudatmódosító szerek, mint az alkohol, kimondottan rossz hatással voltak Jack Syans-re.

Nem történt másképp tegnap este sem. Az utazás előtt lementek a helyi kocsmába, hogy néhány sört gurítsanak le az indulás előtt. A folyékony kenyér kitűnő kiegészítője a jó öreg whiskey. Az a fránya szesz ismét eggyel több lett, mint amit Jack még elbírt. Újra Jack csodálatos átváltozásának lehetett szemtanúja Spencer és Richard, akik már megszokták barátjuk skizofrén viselkedését. A csapos lányt, Esthert pécézte ki magának, majd odalépett a pulthoz.

-Tündérem, adj egy dupla whiskeyt és három üveg sört a barátaimnak! Ezt most én fizetem! - Igaz, ezt csak harmadszorra tudta érthetően elmondani.

-Még valamit? - széles mosollyal a száján és csillogó szemekkel kérdezte az esti műszakban robotoló lány.

-Kurva gyorsan, viharos sebességgel, mert rohadt ideges leszek baszki!

Esther szájáról lefagyott a mosoly, és már egyáltalán nem találta sármosnak Jacket, pedig azt hitte ő más. Félbehagyta a csapolást, majd elkezdett keresni valamit a fiókban, és hirtelen egy pisztolyt vett elő, amit a részeg Jakcre szegezett. A fiú pislogni sem mert, csak állt mozdulatlanul. A stukkert a srác nemi szervéhez nyomta és elkezdett fenyegetőzni, hogy szétlövi, ha még egyszer így beszél vele mások előtt. Az illuminált fiatal félelmében elkezdett kiabálni és bőgve könyörögni, hogy ne csinálja vele ezt. Taknya-nyála összefolyt és sírva fohászkodott. A jelenet hatására csönd lett a kocsmában, és mindenki a pult előtt térdelő fiút bámulta.

Esther, miközben még mindig a kért italokat csapolta, döbbenten figyelte az eseményeket, és nem értette, miért imádkozik hozzá a srác. Úgy gondolta, biztos valamit beszedett.

A barátok összenéztek, és tudták, ismét megtörtént a végzetes berúgás, el kell tűnniük, mielőtt a biztonságiak hajítják ki őket. Későn reagáltak, az őrök már mind a három legényt karon fogták, és kidobták őket nem túl diszkréten.

-Ezt elintézted, te faszkalap! - kiabált Spencer. - Hívok egy taxit, és húzzál haza lefeküdni, mert holnap utazunk. El ne merj aludni, megértetted? - szemei vérben úsztak a dühtől, ahogy ökölbe szorított kézzel állt Jack előtt.

Innentől totális képszakadás. Reggel mobilhívás ébresztette Jacket, a másnaposság gyötrelmes érzésével kelt fel. Erős hányinger, lüktető fejfájás és kemény lelkiismeret furdalás gyötörte, de legalább nem aludt el. Ha Richard nem hívja, tuti nem kel föl délnél előbb.

A repülőn még mindig kiütve érezte magát és a félelemtől egy nagy adag adrenalin áradt szét a testében. Az agya által kiválasztott kémiai anyag menekülésre sarkallta volna, de már nem volt visszaút. A gép egyre gyorsabban száguldott a kifutópályán, és végül a levegőbe emelkedett olyan könnyedén, ahogy egy kellemes szellő felkapja a földön nyugvó falevelet.

Az erős fájdalomcsillapító hatására Jack elaludt, így már csak a landolásra tért magához. Hálát adott az égnek, hogy nem kellett végig a lezuhanástól rettegnie.

Hollandiában kellemes nyári idő uralkodott. A jóbarátok taxiba szálltak, és a reptérről egyenesen Amsterdam belvárosa felé vették az irányt. Megérkezés után azonnal kerestek egy alkalmasnak tűnő helyet, hogy egy üdvözlő itallal koccintsanak, majd elindultak a híres Piros Lámpás Negyed felé. Mivel nem hatott az előző helyen a pia, úgy határoztak, ismét isznak valamit. Ezúttal valami férfinak valót, kísérőnek pedig jöhet a sör.

-Te Jack, jobban vagy? Tegnap eléggé prosztó voltál Estherrel, még jó, hogy nem törték be az orrod megint a biztonságiak - vigyorgott Spencer és nagyot kortyolt a habos maláta italából. - Baszki megint haluztál. Tudnám, miért nem állsz meg, ha érzed, hogy beüt a pia?!

-Ne haragudjatok! Viszont srácok tökre igaz, hogy másnaposságra sört kell inni. Esküszöm, mióta megittam az első pár decit, azonnal helyreállt a gyomrom, és fejem sem fáj már. Basszus, mindjárt bevizelek, megkeresem az illemhelyet - mondta Jack, miközben sietve távozott a mosdó felé.

A toalett az alsó szinten volt, ahova egy szűk csigalépcső vezetett. Kicsit szédült a piától, ezért kapaszkodva ment. A mellékhelyiség bejáratánál egy idős vak nő ült. Úgy tűnt, ő ott a takarító. "Vakon takarít?!" Jack roppant módon furcsállta, és nem is akart pénzt adni a néninek, hiszen úgysem lát. Ahogy elhaladt előtte, a nő hirtelen megragadta a fiú karját, és egyre csak szorította. Olyan erővel, hogy Jack térdre rogyott a fájdalomtól, még a könnye is kicsordult. A takarító hófehéren izzó tekintettel egyenesen a fiú szemébe nézett, és egyre hangosabban beszélt hozzá. Jack nem értette, mit mond, de azt meg tudta állapítani, hogy latinul kántál valamit. Hirtelen kialudtak a fények az alagsorban, és a sötétség vette át az uralmat. Jacket nagy erővel a falhoz vágta valami. A sokktól nem érdekelte az ütés keltette érzés sem, gyorsan megkereste a mobilját, és azzal adott fényt, hogy mielőbb szabadulhasson onnan. Legnagyobb megdöbbenésére teljesen egyedül volt lent. Lóhalálában rohant fel a lépcsőn, és amikor Spencer és Richard meglátta őt ledermedtek a barátjuk viselkedésén. Egymásra néztek, letették a kezükben levő alkoholt, és odasiettek Jack elé, hogy elvigyék innen. Az ijedt fiú nadrágja vizelettől díszelgett.

Az utcán a falhoz szorították, és próbálták faggatni, mi lehet a baja.

-Mi a fenét csináltál Jack? Normális vagy, mi történt? - tette fel a kérdést Spencer és elővett egy cigarettát idegességében.

-Baszki, egy idős nő elkapott, mert nem adtam neki aprót. A frászt hozta rám, aztán eltűnt a sötétségben - egész teste görcsösen remegett. Isten tudja, de valami velejéig gonosz volt, bassza meg.

-Nem vagy normális! Szerintem még mindig részeg vagy, annyit ittál tegnap - közölte szigorú tekintettel Richard. - Na sétáljunk tovább, ezer fok van, hamar megszárad a pisás nadrágod, te szerencsétlen!

A csatornák hídjain sétálgattak, és szerettek volna közös fotókat. Két fiú és egy lány a közelben szintén képeket készített a híres épületekről, közben beszélgettek. A lány vélhetően a barátjához szólt. - Gyere cica, Krisz csinál rólunk egy képet. Krisztián szólt, hogy Melcsi keresi, kis türelmet kért, így a sötét hajú hölgy segített a barátoknak. A kép elkészülte után békésen tovább álltak.

-Teli van a város coffee shopokkal. Az egész utcában terjeng a fűszag. El akarok szívni egy vicces cigit, aztán füves sütit majszolva akarom pontozni a csajok seggét - közölte vágyát Jack.

Mentek tovább, és találtak egy gyorséttermet, ahol csatlakoztak a wifire. Rákerestek, hogy melyek a legjobb shopok Hollandiában.

Az Amsterdam Room nevű szórakozóhely felé vették az irányt, mert még korábban ezt a nézték ki maguknak az internetről. Közeledett az este, de a város teli volt élettel. Nyüzsögtek a különféle szerzetek, és alig lehetett elférni az utcákon. Ez roppantmód nehezítette a gyalogos közlekedést, ráadásul miután leszálltak a villamosról, nagyon kellett figyelni a biciklisekre is. Amsterdamban a kerékpárosok vannak a közlekedési tápláléklánc csúcsán, igazi fenevadak.

A Google-ben jelzett címhez érkezve nem találták a kiszemelt shopot. Egy sötét kis utcába értek, ahol egy fémajtó állt, amin vörös halálfej foszforeszkált. Két hatalmas fekete biztonsági ember védte a bejáratot.

Spencer és Richard próbálta megtudni a szótlan színes bőrűektől, hogy hol van a hely bejárata, és hogyan juthatnának be. Válasz helyett az egyik tag a zakóját félre húzva jelezte, hogy fegyver van nála. A két fiatal egyből értett a szóból, és mondták Jacknek, menjenek máshova. Ekkor azonban kinyílt az ajtó, és néhány fiatal, jókedvű, csinos lány jött ki. Az egyik kiszúrta magának Jacket. Odalépett a fiúhoz, az egyik kezével végigsimította az arcát, és mélyen a szemébe nézett.

-Mi van szépfiú? Ide vártok? Bevigyünk titeket? - kérdezte heves rágózás közepette a kívánatos nő.

-Egy helyet keresünk, amit úgy hívnak, hogy... - hirtelen betapasztotta Jack száját az egyik ujjával.

-Pszt! Gyertek utánam! Feltéve, ha akartok egy igazán jót bulizni ma este! - kacsintott.

A biztonsági gorillák végül utat engedtek a szórakozni vágyóknak.

Hosszú lépcső vezetett a pincébe, ahonnan vad techno zene dübörgött. A ritmusok rezgései átitatták a falakat és a lépcsőket. Ahogy a lábaik érintkeztek a lépcsőfokokkal, kellemes zsibbadást, bizsergést okozott a rezonancia. A hangzavar miatt csak jelbeszéddel tudtak kommunikálni.

Több táncterem közül is választhattak a táncoslábú bulizók, mindegyik terem közepén bárpult magasodott. A sötétségben lézer fényjáték vibrált a zene ütemére. A sarkokban kis elkerített bokszok várták a pihenni vágyókat, persze csak ha volt rá pénzük és vip karszalagjuk. A lányok az egyik ilyen páholyba vezették a három jóbarátot. Középen egy asztal, körülötte ívben bőrkanapé. Párokba rendeződve süppedtek a puha, ropogós bőrgarnitúrába. A Jack mellett ülő lány a fiú felé fordult a testével, és kérdés nélkül a szájába fúrta a nyelvét. Körözött, és az egész szájüregét felfedezte fürge, sikamlós nyelvével. Aztán a lány a fülébe súgta, hogy kísérje ki őt a WC-re, ahol szeretné, ha eggyé válnának. Fogta Jack karját, aki engedelmes szolgaként loholt a utána. Nehezen vágtak át az őrjöngő táncosokon. Jack elkapta az egyik drogos lány tekintetét, akinek patakokban folyt az izzadtság a homlokáról, és úgy tűnt, egy másik világba transzportálta a tudatát. Már, ha volt még neki. A toaletthez érve a csaj elővett a zsebéből két piros kapszulát. Az egyiket lenyelte, és a másikat is bekapta, de nyelvét kinyújtva Jack részére ajánlotta fel a cuccot, aki vad csókolózás közben el is vette. A nyelvek háborúja után a fiú őrülten szédülni kezdett, a lábaiból kiment az összes erő. Térdre akart rogyni, ezért inkább leült a WC tetejére, máskülönben tuti eláljul. Fogta a fejét, ami erőteljesen lüktetett. A halántékán a kék erek kitüremkedve pulzáltak, mint pusztító villámok az égen. Kis idő elteltével erőt vett magán, felemelte a fejét, de furcsa észlelésre lett figyelmes. Hiába nézett fizikailag az előtte álló lányra, a szeme még a földet pásztázta. Később utolérte a kép a mozdulatot, de a látvány szakadozott, majd pár szekundum múlva a hang is. Úgy érezte nem tud mozogni. A lány táncolt, és visítva vihogott. Dobálta a haját egyik oldalról a másikra, és a saját testét simogatta. "Azt hiszem, beütött a cucc." Jack becsukta a szemét pár másodpercre, de ahogy kinyitotta, ráeszmélt a valóságra.

Immáron nem volt ott a lány. Csend honolt. Égtek a szemei.Felállt, és lassan kijött a mellékhelyiségből. A WC előtti folyosó üres volt. Furcsállta, hiszen néhány perce még durván partizott több száz fiatal. Továbbment, hogy kiderítse, mi a helyzet. A lámpák fényei pislákoltak, a levegő állott volt, és fullasztó hőség telepedett mindenhova. A dj pult előtti plasztik védőburkolaton véres kéznyomok látszódtak. Közelebb lépett a lemezlovas standjához, ahol érdekes, cammogó hangot hallott. "Mi az isten ez a hátborzongató hang?" A műanyag burok mellett két lábat pillantott meg, mintha valaki térdelne. Ráadásul mozgott is. Továbbhaladt, és meglátta a négykézláb matató női testet. A mocorgó hátrafordult, a szemei zölden világítottak, szájából gusztustalan húscafatok lógtak, az állát pedig sötét színű vér borította. Hörgött, majd Jackre vicsorított, a hangja élesen, de mélyen vonyított. Szélesre nyitotta félelmetes száját, és üvöltött, mint egy vadállat. Előtte egy test feküdt. Jack pánikba esve hátrálni kezdett. Hanyatt esett, de közben egy pillanatra sem vette le a szemét a látványról. A földön fekvő testet kibelezte a kannibálra hajazó nő, mindenhol béldarabok borították a padlót. A beleit elveszített férfi még nyöszörgött és oldalra fordította tekintetét, egyenesen Jack szemébe nézett. A nézésében fájdalom és vágy elegyedett a halálra készülve. A kezét felemelte, hogy Jack felé fordítsa, de ekkor a vicsorgó nő leharapta a haldokló ujját. Ropogtak a csontok és az ínak, amikor leszakadt az áldozat kezéről. Még nagyobbá nőtt a vértócsa. A szörnyeteg a fiú felé mozdult, de elcsúszott a vérrel borított padlón, és a földre zuhant. Ezután Jack mintha egy csorda futását érezte volna a padlón. Az ajtón túlra lokalizálta a rezgések forrását. Rettegve feltápászkodott, és lassan az "exit" tábla felé vette az irányt. Egy másodperccel később az ajtó szinte kiszakadt a helyéről. Még több zöld szemű, vérszomjas ember lépett be. A testük még emlékeztetett egy emberre, de a viselkedésük már valami túlvilági volt. Egymást lökdösték, viaskodtak. Harapták egymást, ahol érték. Egyik kiszakította a másik nyaki ütőerét, vér spriccelt a szélrózsa minden irányába. Zuhanyként borította be a körülötte levőket, a falat és a padlót is. Jack döbbenten nézte végig a sátáni vérengzést. Egyre több és több ilyen alak jutott be a terembe. Rövid idő alatt kiszúrták maguknak Jacket, aki rögtön tudta, ha nem menekül el, ő lesz a következő áldozata a zombiszerű lényeknek. Nem ismerte a helyet, és csak futott a kijáratot mutató jelzés felé, ahova sötét folyosó vezetett. Nem volt más választása, ez volt az egyetlen irány volt, amerre mehetett. Kockáztatnia kellett, ha túl akarja élni. Annyira sötét volt, hogy csak lassan mert haladni, nehogy valamibe beleszaladjon. Az őt követő gyilkos horda egyre nagyobb tömegként követte a rémült fiatalt. Néha hátranézett, de a látványtól még jobban elfogta a pánik. A sós izzadtság a szemeit marta, ez is lassította a menekülést. Hirtelen a folyosó egyik zugából egy kéz ragadta meg az önkívületben levő Jacket.

-Térj magadhoz, baszd meg! - üvöltötte Spencer két pofon társaságában. - Térj magadhoz Jack! Az isten verje már meg!

Spencer az inge gallérjánál fogva rázta Jacket, hogy a fiú magához térjen. Már tíz perce leszálltak a holland repülőtéren, és a három fiú még mindig a gépen tartózkodott. A légiutas-kísérő kisasszony helyet kért, hogy egy kis friss vizet vigyen a lihegő Jacknek, aki remegett egész testében.

-Parancsoljon fiatalember, igya meg lassan, és meglátja, jobban lesz. Csak rosszat álmodott, egész út alatt mélyen aludt - taglalta Jacknek.

A fiú megköszönte, megitta az éltető folyadékot, majd mosollyal akarta nyugtázni a gesztust. A nőre nézett, de mikor meglátta az arcát, azonnal elejtette a poharat. Az álmában látott fiatal lány állt előtte, akitől a kábítószert kapta.

A következő pillanatban megszólalt Jack telefonja. Nagyon érdekesnek vélte, mert a repülőn ki kellett volna kapcsolnia. Elővette, nézte, és csak hallgatta. Egyre hangosabbá vált, mire végre a hívásfogadásra nyomott.

-Halló! - szólt bele nagy nehezen Jack fáradt hanggal, mint egy múmia a feltámadása után. A szája kiszáradt, és alig kapott levegőt. - Halló, ki az? - ismételte meg erőtlen hanggal a kérdést.

-Én vagyok, Spencer, te idióta balfasz! Már fél órája próbállak elérni, miattad lekéstük a repülőt, te istenbarma! - üvöltötte a telefonba. - Mondtam, hogy el fogsz aludni, te hülye.

Jacknek eszébe jutott a rémálma, hogy Hollandiában voltak. Nagy megkönnyebbülést érzett, amikor rájött, hogy a tudata megtréfálta, és egy hamis ébredést élt át az álomban. Picit megnyugodott, hogy mindezt csak a pia és az elméje hozta létre.

Hosszas telefonálgatás és ügyintézés után sikerült egy másik járatra foglalniuk helyet. Jack ehhez a géphez szerencsére már időben elindult. A taxiban az iPhone-ján a híreket böngészte. Amsterdam időjárását próbálta feltérképezni a következő pár napra, és mindenféle érdekes cikket talált. A híroldal alján egy megrendítő cikkre lett figyelmes. A főcímben a következő leírás szerepelt:

"Amsterdam leghíresebb szórakozóhelyén zombi drog szedte áldozatait. Több kibelezett fiatalt találtak a helyszínen, a rendőrség vizsgálatot indított az ügyben."