Az olasz filmek szakértője, eN.Dé. ismét egy Fulci-mű ismertetését küldte el nekünk. Köszönet érte!

Lucio Fulci nem a filmvásznon tanúsított finomkodásairól híres. Legtöbbször a történet központi eleme nála a gore, így akik szeretik a véres, sok közelivel bemutatott jeleneteket, azoknak Fulci sosem okozhat csalódást. 1979-ben forgatott Zombi 2 című filmje pedig az egyik legékesebb, legjobb alkotása az olasz horror keresztapjának.

Mielőtt rátérnék a történet bemutatására, néhány szót kell említenem a Zombi 2 megszületéséről. Nem véletlenül került oda ugyanis az a bizonyos kettes szám a cím mögé. 1978-ban forgatta le Romero a Holtak hajnalát, ami akkor Zombi néven került forgalmazásra. Látva a film nem várt hatalmas sikerét, Fabrizio De Angelis producer gyorsan berendelte a folytatást, viszont rendező nem akadt, aki elkészítené a művet. Végül, mivel senki nem jelentkezett a feladatra, Fulci megragadta a kínálkozó lehetőséget, és elfoglalta a rendezői széket. A Zombi 2 hatalmas siker lett, a többi pedig már filmtörténelem.

Az, hogy ez a film ekkora sikert ért el, illetve hogy a későbbiekben kulthorrorrá vált, az nagymértékben köszönhető Fulci egyedi látványvilágának és elképzeléseinek. A történet szerint New Yorkban egy ismeretlen eredetű hajó bukkan fel a kikötőben. Amikor a parti őrség megvizsgálja a hajót, egy zombira bukkannak a fedélzetén, aki bizony elfogyasztja az egyik rendőrt, mire a másik lelövi az ismeretlent, aki a vízbe zuhan, de később már nem találják meg a hullát. Egy újságíró, Peter West megneszeli a sztorit, és a végére akar járni a rejtélynek. Közben a rendőrség kideríti, hogy a hajó egy neves orvosé, Dr. Bowlesé, akit már jó ideje nem találnak. Felkeresik a lányát, Anna Bowlest, hátha ő tud valamit az apjáról. Anna az este fellopakodik a hajóra, ahol Peterbe botlik, aki megmutatja az apja lányának írt levelét. Ezt követően elhatározzák, hogy együtt derítenek fényt a történetre, és elutaznak egy Matool nevű szigetre, ahonnan a doktor egy rejtélyes betegség miatt nem tud eljönni.

A szigetre menet belebotlanak egy friss házaspárba. Brian és Susan ugyanis itt akarják eltölteni a nászútjukat, annak ellenére, hogy a bennszülöttek szerint Matool egy elátkozott hely. (Igen, én is ilyen helyen akarnám tölteni a mézesheteimet…) Szóval a rögtönzött kis csapat megérkezik a szigetre, ahol már csak Dr. David Menardot és a feleségét találják, mivel mindenki más meghalt egy ismeretlen eredetű betegségben, amit a doktor próbál megfejteni. Természetesen ezt követően kezd elszabadulni a pokol. Kapunk bőven szemkinyomást, belezést, nagyon ízléses lakomázást, agykinyomást, és még lehetne folytatni a sort. Ez a karibi sziget maga a megtestesült zombiparadicsom. Mondanom sem kell, hullanak a szereplők tisztességgel, és kapunk egy nagyon ütős befejezést is, ami gyönyörűen keretbe foglalja az egész történetet.

Ez a film bizony majdhogynem tökéletes. Az egyik kedvenc Fulci- és zombifilmem. Nagyon realisztikus, nagyon szépen felépített, és igazán gusztustalan. Minden benne van, amit elvárunk egy zombifilmtől. Szerintem kortalan darab, semmit nem von le az értékéből, hogy már lassan 40 éves. Megkockáztatom, hogy kenterbe veri a Holtak hajnalát is, mert míg azon az idő sokat rontott, addig itt ez nem áll fenn. Az egyetlen negatívum, amit fel tudok hozni, az a színészi játék. Komolyan mondom, az a ripacskodás, amit színészkedés címen leművelnek, az már sok helyen gyomorforgatóbb volt, mint amikor a zombik jóízűen megették a delikvensek máját. Őszintén megmondom, én végig a zombiknak szurkoltam, egy szereplő sem volt, akit sajnálni tudtam volna, vagy izgultam volna az életéért.

Összefoglalva, ez a film egy igazi gyöngyszem. Nemcsak az olasz horrorok kedvelőinek, hanem mindenkinek jó szívvel tudom ajánlani ezt a művet, Fulci tényleg zseniális zombihorrort alkotott.

Pontszámom: 9/10

IMDb | mafab