2009-ben nagyot robbantott a Zombieland. Nem is csoda, hiszen üde és friss irányt adott a rothadó zombik világának. Jó karakterei voltak, a zombik pazarul néztek ki, a humor a helyén volt. A cinizmusát csak imádni lehetett. Sokáig rebegték, hogy nem fogja elkerülni egy folytatás. Az igazat megvallva én örültem annak, hogy békén hagyták a filmet. Aztán eljött 2019 és vele a második rész is ésss, a többit mindjárt kifejtem.
Történetünk szeretett főszereplői, vagyis: Columbus (Jesse Eisenberg), Wichita (Emma Stone), Tallahassee (Woody Harrelson) és Little Rock (Abigail Breslin) berendezkedtek ebbe a szép, új zombis világba. Igyekeznek boldogan élni, beköltöztek a Fehér Házba, tökéletesítették a zombiölést. Little Rock azonban nagyon unja magát, szeretne világot látni, ezért felbontva a csapat egységét, lelép a színről a nővérével. A bonyodalmak pedig csak ez után kezdődnek.
A Zombieland továbbra is vicces tudott maradni, még annak ellenére is, hogy mindenképpen bele kellett erőltetni az aktuálpolitikai vonalat. Látszik, hogy a színészek szívesen bújtak vissza a karaktereik bőrébe és önfeledten alakítják a szerepeiket. A poénok nagy többsége továbbra is üt és a zombigyilkosságok is kreatívabbak lettek, szépen kivitelezték ezeket. Ám az új karakterek sokkal érdekesebbek, mint a régiek. Pontosabban, ők adják az igazi poénforrást és akkor válik igazán szórakoztatóvá a film, amikor ezeket a szereplőket mozgatják. Közülük is Madison az, akire érdemes nagyon odafigyelni. Zoey Deutch roppant szórakoztató a szerepében, benne testesül meg minden, ami miatt annyira szerettük ezt a világot.
Ám, hogy őszinte legyek, nem vagyok nagyon boldog. Az alapsztorit és konfliktust csak azért találták ki, hogy a főhősök megint útra keljenek, DE ahogyan ezt tálalják már végtelenül unalmas. A csajok megint elviszik a kocsit, megint lelépnek, majd bajba jutnak és jönnek a faszik, hogy aztán ismét egymásra találjon a csapat. Baromi unalmas és ezt már láttuk egyszer. Valljuk be őszintén nem erőltették meg magukat a készítők, hogy valami újat mutassanak a folytatásban. Pedig ez a műfaj aztán bőven megengedi a túlzásokat és rengeteg ötlet mentén folytathatták volna a sztorit, de ők a biztonsági játék mellett döntöttek. Persze, tényleg elszórakoztam, csak ezeket a dolgokat már láttam az első részben. Ezért is volt érdekes, hogy új karaktereket is kaptunk, ám érezhető volt, hogy ezeket azért rakják bele, hogy aztán meghaljanak. Nyilván nem mindenki és van egy meglepetés is a dologban, de ez édes kevés ahhoz, hogy azt mondjam, ez egy jó folytatás lett. Annak ellenére, hogy azt sem mondom, hogy éppen rossz lett a film, mert nem lett rossz.
Azt, hogy mindezt 2019-ben mégis annyira szórakoztatónak találták sokan és örültek a filmnek nem annak kell betudni, hogy a Zombieland folytatása olyan jó lenne, hanem annak, hogy a legtöbb vígjáték olyan rohadt gáz (sőt a horrorfilmek se szerepeltek valami jól az éven). Így már örülünk neki, ha megkapjuk egy roppant sikeres film, kívül új csomagolást kapó, ám belül ugyanazt a dolgot rejtő folytatását. Igen, imádom a Zombieland humorát, zombiöléseit, a szabályokat és a karaktereket, de nem lettem se több, se kevesebb attól, hogy megnéztem a második részt és nem is érzek rá késztetést, hogy újranézzem, miközben az első részt szívesen előveszem bármikor.
#1 Szabály: Akkor készíts folytatást, ha valóban akarsz valamit mondani és valami újat akarsz mutatni.
Pontszámom: 6/10 (de csak, mert olyan vajszívem van, mint Tallahasseenek)