Listáztuk már nektek 2017 legjobb horrorfilmjeit, legjobb színészi alakításait, most pedig a sorozatokon van a sor. Évről-évre egyre jobb és jobb sorozatokat láthatunk és úgy néz ki ez a jövőben csak fokozódni fog. Ez a világ végre nem merül ki a szappanoperákban és a helyszínelések garmadájában, hanem egyre árnyaltabb, több mindennel foglalkozó szériákkal rukkolnak elő. Most pedig már a horror/thriller műfaja is egyre nagyobb teret kap a tévéképernyőkön, így igencsak nehéz dolgunk volt elkészíteni nektek a tavalyi év legjobb sorozatairól szóló listánkat. Lássuk is, hogy Leventének és eN.Dé.-nek, mik voltak 2017-ben a kedvencei.

10. Dark (kritikánk -- IMDb | mafab)

Végre európai horrorsorozatokat is láthatunk. A németekre jellemző aprólékos és precíz történetvezetés, a fantasztikus látvány és a hátborzongató atmoszféra teszi olyan különlegessé a Darkot. Az ilyen sorozatokkal ellentétben a készítők nem a szereplőkre, hanem a cselekményre helyezték a hangsúlyt, ezáltal megadva a témának az egyediséget. (eN.Dé.)

9. Santa Clarita Diet (kritikánk -- IMDb | mafab)

Az év egyik legjobb horrorvígjátéka, aminek nagyon groteszk humora van, mégis rendkívül szerethető. Ez a szerethetőség pedig a furcsa körülmények ellenére megtalálható hétköznapiságban rejlik. A sorozat témája ugyanis nem más, mint maga a házasság, a család és az, ahogyan az évek folyamán a párok a változásokat kezelik egymás mellett. A Santa Clarita Diet házaspárja a lehető legdurvább változáson megy keresztül és az erre adott reakcióik miatt válik olyan elfogadhatóvá az egész. Várom nagyon a második fogást felvonást. (eN.Dé.)

8. Channel Zero: No-End House (kritikánk -- IMDb | mafab)

A creepypasta történeteket feldolgozó Syfy sorozat egy véletlennek köszönhetően landolt anno nálam. Egyik szerkesztőtársamnak nem igazán tetszett az első évad, de látva a jó pontokat, másodvéleményt kért és én lettem a szerencsés önkéntes. Az első résztől imádtam a sorozatot és ez csak fokozódott a második évadra. Szerintem a No-End House elképesztően okosan és a bőr alá mászóan zavarbaejtően lett kivitelezve. Imádtam a központi témáját az önmagunk által épített börtönről. Igazán félelmetes volt a metafora, a látvány és a hangulat. (eN.Dé.)

7. Mindhunter (kritikánk -- IMDb | mafab)

Mindig is odavoltam a profilozásért és a sorozatgyilkosok világát feldolgozó művekért. A Gyilkos elmék hatalmas kedvencem volt, mint ahogyan A bárányok hallgatnak és A zodiákus is. A Mindhunter pedig mindezeket egyesíti magában, kiválóan építették fel a részeket és élethűen mutatják be nekünk azokat a történeteket, eseményeket, a pszichológia és a sorozatgyilkosok fejével való gondolkodás elterjedését, amik a valóságban is megtörténtek. Külön ki kell emelnem az Edmund Kempert alakító Cameron Brittont. Olyan átlényegülést láthatunk, amire csak nagyon kevesen képesek, pláne, ha egy ilyen sorozatgyilos szerepét kell magukra ölteniük. Ez a sorozat maga a valóság. (eN.Dé.)

6. Stranger Things Season 2 (kritikánk -- IMDb | mafab)

Tagadhatatlan, hogy a Stranger Things igazi szerelmeslevél a 80-as évek kamaszai, vagy a korszak rajongói számára. Az első évaddal ellentétben a cselekmény pörgősebb és a folytatásokhoz méltóan mindenből kicsit többet markoltak. (Levente)

5. Castlevania (IMDb | mafab)

Bár a játékokat nem ismertem, a Netflixes animációs sorozatot rendkívül vártam, hisz nagy rajongója vagyok a vámpírmitológiának. A Castlevania képében pedig egy izgalmas, igényes animációjú, véres, akciódús Drakula történetet kaptunk, ahol még mondandó is akad. (Levente)

4. The Exorcist Chapter 2 / Az ördögűző második évad (kritikánk -- IMDb | mafab)

Hatalmas meglepetés volt, hogy tavalyelőtt pont Az ördögűző sorozat bizonyította, hogy hozzáértéssel, tisztelettel és jó adag kreativitással igenis hozzá lehet nyúlni klasszikusok újbóli feldolgozásához, folytatásához. Azt viszont nem gondoltam volna, hogy a lendület kitart a második évadig és a finálé után sem lohad. Bár nagyon más, mint az előző etap - mind kivitelezés, látvány és történetvezetés szempontjából - a készítők többször is meg tudták reformálni az egyébként unalmas alapműfajt, az ördögűzés témakörét. (Levente)

3. Big Little Lies / Hatalmas kis hazugságok (kritikánk -- IMDb | mafab)

A Hatalmas kis hazugságok leginkább a színészei miatt vonzott, hiszen Kidman, Skarsgard, Witherspoon mind nagy kedvenceim, éppen ezért nagyon kíváncsi voltam rájuk. Aztán egy ponton elfeledkeztem róluk és azt vettem észre, hogy teljesen beszippantott a történet. Izgultam, ideges voltam, próbáltam kitalálni, ki halt meg, ki volt a tettes és miért. Rendkívül okosan adagolták az információkat, jól játszottak az érzelmekkel és nagyon komolyan, de nem túlzóan dolgozták fel az erőszak, az elfojtás és a menekülés témáját. Alig várom a második évadot. (eN.Dé.)

2. FEUD: Bette and Joan / Viszály: Bette és Joan (kritikánk -- IMDb | mafab)

Ahogyan A szolgálólány meséje, a Viszály első évada is aktuális napjainkban, holott a régi Hollywood soviniszta, szexista és kirekesztő világáról szól, miként képes a hírnév, az elvárások és egy férfiak uralta világ tönkretenni életeket , köztük a sajátjukét is. Beszédes, hogy a középkorú és azon túli nők filmiparban betöltött helyzetéről mesél a sorozat úgy, hogy a korcsoporthoz való hozzáállás mit sem változott - leszámítva a szerencsés kiválasztottakat. Horror és társadalmi téma szempontjából is rendkívül fontos évad, ahol tényleg mindenki a maximumot nyújtja. (Levente)

1. The Handmaid's Tale / A szolgálólány meséje (IMDb | mafab)

Margaret Atwood regénye mestermű és mindenkinek el kell olvasnia egyszer, de inkább többször. Az írónő célul tűzte ki maga elé - még a 80-as években -, hogy semmi olyat nem fog leírni, ami nem történt meg már valahol. Pontosan ezért hihetetlenül fontos és aktuális sorozat A szolgálólány meséje, mert vérfagyasztó belegondolni, hogy a látottak már megtörténtek, vagy éppen, a világ más tájain így szenvednek, főleg nők. Nem csak a téma, a kivitelezés miatt is kiemelkedő sorozat, mert egyszerre hat rendkívül hagyományőrzőnek és futurisztikusan disztópikusnak úgy, hogy közben ismerősnek, elérhetőnek, elképzelhetőnek és nagyon is valóságosnak tűnik. A színészi alakítások, karakterkibontások, cselekményadagolás és feszültségkeltés pedig tovább erősítik a naphosszig sorolható erényeit. A szolgálólány meséje azt a horrort mutatja be, amit az ember teremt, hogy beskatulyázza, leuralja, eltörölje, megnyomorítsa társait, jelen esetben a nőket. (Levente)