Tavalyi cikkünkben összeszedtük azokat a filmeket, amik vagy tisztán horrorok, vagy nagyon közel álltak a horror/thriller műfajához és elvihették az aranyszobrocskát. Ebben az írásban pedig azzal foglalkozunk, hogy a creepybb vonalon mozgó filmek jelölése tényleg annyira hihetetlen, ritkaságszámba tartozó esemény, vagy csak napjainkban lettek elfelejtve ezek az alkotások. Ugyanis azt nem lehet mondani, hogy ez a műfaj ne foglalkozna komoly társadalmi/politikai/drámai eseményekkel és nélkülözné a művészibb vonal felvonultatását is. Lássuk tehát, hogy az Oscar-díj történetében hányszor fordult elő, hogy a horror/thriller/fantasy/durvább sci-fi és kemény dráma kategóriájába tartozó filmeket jelöléssel jutalmazták.
1930-as évek
Habár a mozi kezdetétől igyekeztek ráhozni a népekre a frászt az alkotók (elég csak az 1885-ben bemutatott A vonat érkezésére gondolni, ami miatt sokan pánikolva rohantak a kijárat felé, mert azt hitték nekik fog menni a vonat), valahogy a zsigeri érzésekre ható filmek mindig kicsit a határon mozogtak, ha az elismerésről volt szó. Ám azt azért nem vitathatjuk el, hogy 1929 óta adja át a Filmművészeti és Filmtudományi Akadémia a világ egyik (ha nem a) legrangosabb filmes díját és 1931-ben bizony már találkozhattunk olyan címmel, ami bőven kimerítette a horror fogalmát. Az Ember vagy szörnyeteg? ismertebb címén a Dr. Jekyll és Mr. Hyde három jelölést is kapott (legjobb adaptált forgatókönyv, legjobb férfi főszereplő és legjobb operatőr), amiből egyet díjra is váltottak. Azonban azt látni kell, hogy annak ellenére, hogy ott volt a Frankenstein, a Drakula, A láthatatlan ember vagy a Szörnyszülöttek nem nagyon bukkantak fel ezek a címek az Oscar-jelöltek között. A harmincas években a már említetten kívül egy film volt, ami jelölésig vitte és ez pedig a Frankenstein menyasszonya (Bride of Frankenstein) volt 1936-ban, amikoris jelölték a filmet a legjobb hangkeverés kategóriájában.
1940-es évek
A negyvenes években már sokkal több címmel találkozhatunk az Oscar névsorban, méghozzá nem is egy kategóriában. Rögtön itt van Alfred Hitchcock hátborzongató filmje, A Manderley-ház asszonya (Rebecca), ami nem kevesebb, mint 11 jelölést kapott, minden nagy kategóriában képviseltette magát, amiből végül kettőt (legjobb film, legjobb operatőr) sikerült díjra váltania. 1941-ben egy másik címbe is bele lehet botlani, mégpedig A láthatatlan ember visszatér (The Invisible Man Returns) című alkotásba, amit a vizuális effektek kategóriájában jelöltek. Ez nem is meglepő, hiszen ez a kategória 1940 óta létezik, így ha már 1934-ben nem kaphatott az első rész a zseniális megoldásaiért jelölést, legalább később a folytatást díjazták ennyivel. A film mellett ugyanebben az évben ugyanebben a kategóriában szerepelt a Dr. Cyclops, valamint a legjobb eredeti filmzene kategóriájában megtalálható a jelöltek között A titkok kastélya (The House of the Seven Gables - George Sanders, Vincent Price) is.
1942-ben ismét nem maradt ki kedvenc műfajunk képviselője a sorból, hiszen az Ördög az emberben (Dr. Jekyll and Mr.Hyde) 3 jelölést is kapott (legjobb operatőr, legjobb vágás, legjobb filmzene), illetve a legjobb filmzene kategóriájában szerepelt Jean Yarbrough, a korszak egyik horrorrendezőjének King of the Zombies című filmje is.
1944-ben Az operaház fantomja (Phantom of the Opera) újabb feldolgozása 4 kategóriában versenyzett, amiből kettő díjat haza is vihetett magával, bár itt megjegyezném, hogy ez a film már igencsak lazán kezelte a gótikus horrorirodalom egyik legjobbjának alapsztoriját és bőven higítottak és rózsaszínesítettek rajta.
1945-ben Lewis Allen A hívatlan (The Uninvited) című filmjét jelölték a legjobb operatőr kategóriájában, valamint Alfred Hitchcock is begyűjtötte második jelölését A mentőcsónakért (Lifeboat). A rendező egyébként a következő évben is szerepelt a legjobbak között, ekkor az Elbűvölve (Spellbound) kapcsán nominálták. Ebben az évben kapta meg a legjobb operatőri munkáért járó díjat a Dorian Gray képe.
1950-es évek
9 évet kellett várni, hogy megint egy olyan filmet jelöljenek Oscar-díjra, ami nem nevezhető a mainstream műfajokba valónak. 1954-ben a Világok háborúját (The War of the Worlds) 3 kategóriában nominálták (hangkeverés, vágás, effektek), amiből a vizuális effektekért meg is kapta a díjat. Ezen mondjuk nem csodálkozom, hiszen aki látta a filmet az tudhatja, mennyire profin készítették el a látványt, méghozzá úgy, hogy elég ügyes trükköket kellett alkalmazniuk, amik még a mai kor nézői igényeinek is meg tudnak felelni. 1955-ben Hitchcock megint nagyot alkotott és a Hátsó ablak (Rear Window) 4 jelölést kapott (legjobb rendező, legjobb forgatókönyv, legjobb operatőr, legjobb hangkeverés), de sajnos ezek közül egyet sem tudtak díjra váltani.
1957-ben lépett az Akadémia egy merészet és egy igencsak tabudöntögető témával foglalkozó filmet részesítettek 4 jelölésben (legjobb női fő- és mellékszereplő, legjobb operatőr). Az Elátkozottak gyermekei (The Bad Seed - Istenem, ez a magyar cím!) központi kérdésfelvetése, hogy van-e olyan, hogy született rossz és egy 8 éves kislányt tesz meg potenciális sorozatgyilkosnak.
Az ötvenes éveket megint csak Hitchcock mester zárta jelölések terén, hiszen a Szédülés (Vertigo) 1959-ben két nominációt (legjobb látvány) tudhatott magáénak, igaz megint nem sikerült ezeket díjra váltani.
1960-as évek
1961-ben mi más is szerepelhetett volna az Oscar-jelöltek névsorában, mint a Pszicho? 4 jelölést kapott Hitchcock mesterműve (legjobb női mellékszereplő, rendező, díszlet, operatőr), de megint üres kézzel távozott a rendező. Azt is megjegyezném, hogy nincs kifogásom Janet Leigh jelölése ellen, de azért Anthony Perkins is megérdemelte volna, ha a legjobb férfi főszereplő kategóriában kap egy nominációt. 1963 igazán emlékezetes év volt, ahogyan azt a tavalyi cikkben is megírtuk, hiszen ekkor söpört végig Amerikán a Mi történt Baby Jane-nel? (What Ever Happened to Baby Jane?), ami egy kis időre ismét ráirányította a reflektorfényt Joan Crawfordra és Bette Davisre és ami végül 5 Oscar-jelölésig vitte, amiből egy kategóriában tudtak győzedelmeskedni.
1964-ben a Madarak (The Birds) kapott egy jelölést a vizuális effektekért, teljesen jogosan. Majd 1964-ben Bette Davis és Robert Aldrich ismét összeállt, hogy a Csend, csend édes Charlotte-ot (Hush...Hush Sweet Charlotte) elkészítsék, amivel 1965-ben be is gyűjtöttek 7 Oscar-jelölést, amiből azonban egyet sem kaptak végül meg és Davist sem jelölték, mint ahogyan azt remélték. Ebben az évben egy regényadaptáció is képviseltette magát. John Fowles A lepkegyűjtő (The Collector) című felkavaró regényét vitte vászonra William Wyler, amivel 3 jelölést is kapott (legjobb női főszereplő, rendező, adaptált forgatókönyv).
1967-ben Michelangelo Antonioni zseniális filmje, a Nagyítás (Blow-Up) kapott két jelölést (legjobb rendező, forgatókönyv), 1968-ban pedig Audrey Hepburn megdöbbentően jó alakítása a Várj, míg sötét lesz (Wait Until Dark) című filmben kapott egy jelölést, valamint a Richard Brooks által elkészített, Truman Capote korszakalkotó regényéből forgatott Hidegvérrel (In Cold Blood) örülhetett még 4 jelölésnek (rendező, adaptált forgatókönyv, operatőr, eredeti filmzene). 1969-ben pedig Roman Polanski klasszikusa, a Rosemary gyermeke (Rosemary's Baby) gyűjtött be 2 jelölést, amiből egyet díjra is váltottak.
1970-es évek
A hetvenes években, hasonlóan az előző évtizedhez képest, szintén szép számmal fordultak elő a durvább műfajok kategóriájában szereplő filmek. 1972-ben Stanley Kubrick lehengerlő és lélekgyilkos filmje a Mechanikus narancs (A Clockwork Orange) kapott 4 jelölést (legjobb rendező, adaptált forgatókönyv, film, vágás). Itt is megjegyezném halkan, hogy Malcolm McDowell bizony kaphatott volna egy jelölést a lenyűgöző játékáért. Ebben az évben egy másik igencsak felkavaró film, a Szalmakutyák (Straw Dogs) is kapott egy nominálást a legjobb eredeti filmzene kategóriájában.
1973-ban három olyan címet találhatunk a jelöltek között, ami nem a gyengébb lelkületű nézőknek való. Robert Altman filmje a Végzetes képzelgések (Images) a legjobb eredeti filmzene kategóriájában kapott jelölést, a Manson-család gyilkosságait bemutató dokumentumfilm, a Manson is kapott egy nominációt, illetve itt szeretném megemlíteni a Gyilkos túrát (Deliverance), ami 3 Oscar-jelölésig vitte (legjobb film, rendező, vágás), ez pedig azért érdekes, mert egy igen kemény filmről van szó, amiben félig ugyan, de mutatnak egy férfiak által férfin elkövetett nemi erőszak jelenetet, ami később felbukkant aztán a Ponyvaregényben is.
1974 nagyon jelentőségteljes évnek számított a horror műfajának, hiszen Az ördögűző ekkor kapott 10 jelölést, amiből aztán kettőt díjra is tudott váltani, ez pedig tényleg egy hatalmas fordulópontnak számít a horror történetében. 1975-ben William Castle A bábmester (Shanks) című filmjének címére bukkanhatunk a legjobb eredeti filmzene kategóriájában. 1976-ban Spielberg Cápája ette be magát 4 kategóriába is (vágás, eredeti filmzene, hangkeverés, film), amiből aztán hármat el is vitt.
1977-ben megint jó kis címekkel találkozhatunk az Oscar-díjra jelölt filmek között. Brian De Palma Carrie adaptációja két jelölést kapott Sissy Spacek és Piper Laurie játékát jutalmazva, illetve a rendező elmondhatja magáról, hogy ebben az évben egy másik filmje, a Megszállottság (Obsession) is szerepelt a legjobb eredeti filmzene kategóriájában, amit végül Jerry Goldsmith happolt el előle az Ómen (The Omen) filmzenéjéért. Ugyanebben az évben a King Kong is ott volt 2 kategóriában (operatőr, zene).
1980-as évek
A Nyolcadik utas: A Halál (Alien) kezdte meg ezt az évtizedet, két kategóriában jelölték Ripley feltűnését a vásznon, amiből végül egyet tudtak díjra váltani a vizuális effektekért. Ugyanebben az évben Amityville is megnyitotta kapuit és A rettegés háza (The Amityville Horror) is begyűjtött egy jelölést a csodás filmzenéjéért. 1981-ben a Változó állapotok (Altered States) kapott két jelölést (hangkeverés, filmzene). A film amúgy egy félresikerült kísérletről szól, amiben az indiánok által használt gombát William Hurt karaktere magán próbálja ki, aminek következtében igen érdekes fizikai elváltozások történnek meg vele. 1982-ben az Egy amerikai farkasember Londonban kapta meg a legjobb maszk/smink díját. 1983-ban pedig Tobe Hooper Poltergeist című filmje kopogtatott be az Oscar kapuin és kapott is három jelölést (vizuális effekt, hangeffektek és filmzene), valamint a Szárnyas fejvadász (Balde Runner) örülhetett a két nominációjának (vizuális effekt, látvány).
4 évvel később, 1987-ben ismét kis csoportosulás alakult ki az Oscar háza táján, hiszen A bolygó neve: Halál 7 jelölést is kapott (hangeffekt, vizuális effektek, női főszereplő, díszlet, hangkeverés, vágás, filmzene), amiből kettőt, az effektekért el is nyert. A Poltergeist 2 elől happolta el a díjat. Ebben az évben David Lynch is kapott egy jelölést a legjobb rendező kategóriában a Kék bársonyért (Blue Velvet), illetve Rob Reiner Stephen King adaptációja, az Állj mellém (Stand by Me) is örülhetett egy jelölésnek a legjobb adaptált forgatókönyv kategóriájában. Ebben az évben David Cronenberg is díjra váltotta A légy (The Fly) jelölését a legjobb maszk/smink kategóriájában.
1988-ban a Végzetes vonzerő (Fatal Attraction) büszkélkedhetett 6 jelöléssel (legjobb film, női főszereplő, női mellékszereplő, rendező, adaptált forgatókönyv, vágás), illetve George Miller fantasy-horrorkomédiája, Az eastwicki boszorkányok (The Witches of Eastwick) kapott két jelölést (hangkeverés, filmzene). Swarzenegger Ragadozója (Predator) is kapott egy jelölést az effektjeiért.
1990-es évek
1990-ben Rob Reiner ismét adaptálta Stephen King művét és milyen jól tette. A Tortúra (Misery) zseniális film lett és Kathy Bates pedig megérdemelten vihette haza az aranyszobrot. 1991-ben az Egyenesen át (Flatliners) a legjobb hangvágásért kapott jelölést, az Ollókezű Edward (Edward Scissorhands) pedig a smink/maszk kategóriában szállt ringbe, míg a Total Recall: Az emlékmás 2 kategóriában kapott jelölést. 1992-ben a nagyon vitatott megítélésű A végső megoldás: Halál (Alien3) a vizuális effektek kategóriában kapott jelölést, az Addams Family pedig a kosztümeivel galádkodta be magát a jelöltek közé. Ám ez az év nem miattuk vált emlékezetessé, hanem Jonathan Demme zseniális filmje miatt, hiszen A bárányok hallgatnak (The Silence of the Lambs) zajos sikert aratott és 7 jelöléséből ötöt díjra is váltott.
Sharon Stone nem hiába villantott, hiszen 1993-ban az Elemi ösztön (Basic Instinct) két jelölésig vitte (legjobb vágás, eredeti filmzene). Francis Ford Coppola Drakula című mesterműve is jeleskedett ebben az évben. 4 jelölést kapott, amiből háromért el is vihette a szobrot. 1994-ben kicsit galádabb lett a család, ami meg is érte, az Addams Family második része ezúttal a díszletért kapta meg a nominációt, valamint a Karácsonyi lidércnyomás (The Nightmare Before Christmas) kapott egy jelölést a vizuális effektekért.
1995-ben két fantasztikus filmet is találhatunk a jelöltek között. Az Interjú a vámpírral (Interview with the Vampire: The Vampire Chronicles) teljesen megérdemelten a látványért és a zenéjéért kapta meg a jelölést, és itt megint meg kell egy pillanatra állnom és megjegyeznem, hogy Tom Cruise gyerekek, hogy maradhatott ki?! A másik film, ami jelölésig vitte a Frankenstein (Mary Shelley's Frankenstein) volt a maszk/smink kategóriában. Mellettük érdemes megemlíteni az igaz történetet feldolgozó Mennyei teremtményeket (Heavenly Creatures), ami a legjobb eredeti forgatókönyv kategóriájában versenyzett ebben az évben.
1996-ban kissé bátortalanok voltak a jelölések terén az Akadémia tagjai, habár kétségtelen, hogy ez egy nagyon erős év volt, de a Hetedik (Se7en) többet érdemelt volna egy jelölésnél (vágás). 1997-ben Edward Norton első filmszerepét egyből jelölésre váltotta a Legbelső félelem (Primal Fear) című filmben nyújtott alakításáért.
2000-es évek
Az ezredforduló elhozta nekünk M. Night Shyamalan sikerét is, hiszen 2000-ben a Hatodik érzék 6 jelölésig (legjobb film, férfi és női mellékszereplő, rendező, eredeti forgatókönyv, vágás) vitte, amiből ugyan nem sikerült díjra váltani egyet sem, de kétségtelenül meghatározó mérföldkőnek számított ez az év is. Ebben az évben örülhetett Frank Darabont is, hiszen a Halálsoron (The Green Mile) 4 jelölést kapott (film, férfi mellékszereplő, adaptált forgatókönyv, zene) és Tim Burton Az Álmosvölgy legendája (Sleepy Hollow) című klasszikusa is 3 jelölésig vitte, amiből a díszletért meg is kapták a szobrot.
2001-ben az Árnyék nélkül (Hollow Man) a vizuális effektekért zsebelt be jelölést, A vámpír árnyéka (Shadow of the Vampire) két jelölést kapott (Willem Dafoe - férfi mellékszereplő, smink/maszk), illetve A sejtet (The Cell) is jelölték a smink/maszk kategóriájában. 2002-ben Christopher Nolan örülhetett, hiszen a méltán zseniális Mementó két jelöléssel büszkélkedhetett (forgatókönyv, vágás), mellette pedig David Lynch húzott be még egy jelölést a rendezői kategóriában a Mulholland Drive - A sötétség útjáért (Mulholland Dr.).
2005-ben A falu (The Village) kapott egy jelölést a legjobb eredeti filmzene kategóriában, 2006-ban A halott menyasszonyt (Corpse Bride) jelölték a legjobb animációs filmek között. 2007-ben Guillermo del Toro csodálatos filmje, A faun labirintusa (El laberinto del fauno) kapott 6 jelölést, amiből három kategóriában győzedelmeskedni is tudott (operatőr, látványtervezés, smink/maszk), illetve a Rém Rom (Monster House) az animációs filmek között kapott helyet. 2008-ban pedig Tim Burton Sweeney Todd - A Fleet Street démoni borbélya című horrormusicalje kapott 3 jelölést, amiből a látványtervezésért meg is kapta a szobrot.
2010-es évek
2010-ben a Coraline és a titkos ajtó kapott egy jelölést az animációs filmek között. 2011-ben a Farkasember (The Wolfman) remake-je kapott egy jelölést a sminkért, amit díjra is váltottak. 2012-ben A tetovált lány 5 jelölésig vitte (női főszereplő, operatőr, hangkeverés, hangvágás, vágás), amiből végül a vágásért haza is vihette a szobrot. 2013-ban bármilyen meglepő, de a Prometheus bizony kapott jelölést, mégpedig a vizuális effektekért, illetve a Frankenweenie - Ebcsont beforr és a ParaNorman is képviseltette magát a legjobb animációs film kategóriájában. 2015-ben a Holtodiglan (Gone Girl) alkotói örülhettek, hiszen Rosamund Pike megérdemelten kapott egy jelölést a legjobb női főszereplő kategóriájában. 2016-ból A szoba (Room) volt olyan film, ami igen kemény lélekölő témát boncolgatott és ami 4 Oscar-jelöléssel büszkélkedhetett, amiből egyet aranyszoborra is váltottak Brie Larson alakításáért. Tavalyról pedig érdemes kiemelnünk Isabelle Huppert jelölését az Áldozat? (Elle) című filmben nyújtott alakításáért, valamint Michael Shannon jelölését az Éjszakai ragadozókért (Noctural Animals).
2018-ban aztán A víz érintése és a Tűnj el! alkotói is örülhettek. A víz érintése 13 jelölést kapott, amiből négyet díjra is váltottak (legjobb film, legjobb rendező, legjobb látványtervezés, legjobb eredeti filmzene). Jordan Peele filmje 4 jelölést kapott, amiből elnyerték a legjobb eredeti forgatókönyvnek járó díjat. 2019 elég szegényesre sikerült, csak A kedvenc és a Hang nélkül képviselte a creepységet, előbbi 8 jelölést kapott, amiből egyet váltott díjra (legjobb női főszereplő), utóbbi pedig csak egy árva jelölést kapott. 2020-ban viszont legnagyobb örömünkre tarolt az Élősködők, hiszen megkapta a legjobb film, legjobb idegennyelvű film, legjobb eredeti forgatókönyv díját. A Volt egyszer egy Hollywood két szobrocskának örülhetett (legjobb látványtervezés, legjobb férfi mellékszereplő) és persze ott volt a Joker, ami szintén két díjat vihetett haza (legjobb férfi főszereplő, legjobb eredeti filmzene).
2021-ben nem igazán szurkolhatunk, hiszen az Ígéretes fiatal nőn kívül nincsen olyan film, ami a creepy kategóriáját képviselné. Legnagyobb bánatunkra, hiszen a toplistánkon is szerepelt nem egy olyan alkotás, ami megérdemelte volna a Filmakadémia figyelmét.
Amint látható az áttekintésben nemcsak a horror, hanem a fantasy, thriller, sci-fi, kemény dráma vonal képviselői közül is válogattam, hiszen az itt felsorolt filmek mindegyike erősen kapcsolódik a creepy vonalhoz és többen nagyon is felfedezhető a horror műfajának kézjegyei. Azt azonban kiemelném, hogy kedvenc műfajunk továbbra is nagyon alulreprezentált az Oscar történetében, nagyon-nagyon ritka, amikor tisztán a horror berkeibe tartozó film jelölésig viszi, díjról már ne is beszéljünk. Ezt pedig nagyon sajnálatosnak tartjuk, hiszen rengeteg olyan alkotást fel tudnánk sorolni, ahol vagy a színészi alakításokat díjazhatták volna, vagy a smink, jelmez, vágás és zene kategóriában kaphattak volna a filmek legalább egy-egy jelölést. Így a nagy áttörés továbbra is várat magára, mert egy-két példát leszámítva azt lehet látni, hogy inkább azokat a filmeket emelik ki, amik lazábban kapcsolódnak a horror műfajához és ennyi év távlatából sincsen ez másképpen továbbra sem.