Mint minden évben ilyenkor, most is bemutatják az American Horror Story aktuális évadának téli fináléját, melyet háromhetes szünet követ, az ünnepek miatt. A 10. részek mindig valami meglepő csavart, izgalmakat tartogatnak, és ez idén sem volt másképp.

Mint minden évben ilyenkor, bemutatják az American Horror Story aktuális évadának téli fináléját, melyet három hetes szünet követ, az ünnepek miatt. A 10. részek mindig valami meglepő csavart, izgalmakat tartogatnak és ez idén sem volt másképp.

Az aktuális epizód szorosan összefügg az előzővel, ami egy sorozatnál evidens, mégis úgy érzem, hogy ez az évad egészen jól elszeparálható a különböző cselekményszálakra, melyekhez részek és karakterek tartoznak. Múlt héten a Grófnő (Lady GaGa) tisztogatásba kezdett, hogy szépen lassan leszámoljon ellenségeivel és megbosszulja az őt ért sérelmeket. Én személy szerint nagyon kedvelem a Grófnő karakterét, bár elismerem, hogy nem GaGa színészi teljesítménye miatt, bár a flashbackekben tényleg meglepően jól alakít, és akkor is, amikor érződik, hogy a szövege a saját eszmerendszerével egyezik meg. Múlt héten visszakapta élete szerelmét, átváltoztatóját, Rudolpho Valentinot (Finn Wittrock) és annak feleségét, Natashát (Alexandra Daddario). Első lépésként meg akar szabadulni Natashától, hogy Valentinoval örökké együtt élhessenek, erőddé változtatott hoteljében. Már múltkor is feltűnt a régi, hollwoodi sztárok feléledésének szimbolikussága, hogy nem találják helyüket a modern világban, és vagy alkalmazkodnak, vagy végük van. Sajnos mindkettejüknek végük lett, mindkettejüknek a bosszú jegyében, amit én nagyon korainak és sajnálatosnak találtam, mert mind Finn Wittrock, mint Alexandra Daddario az évad fénypontjai voltak, én imádtam őket és szerintem többet érdemeltek volna. Bár ez a Cortez és itt lehetséges lehet, a lehetelne, így semmire sem szabad mérget venni, amit látunk.

Az epizód oroszlánrésze Liz Taylor (Denis O’Hare) és Iris (Kathy Bates) köré épült. Gondolom, nem vagyok vele egyedül, ha kijelentem, hogy a két színész a sorozat legjobbjai közé tartozik, közös jeleneteik és dialógusaik minden évadban a részek csúcspontjai, mindkettőjükön látszódik, hogy imádják az idei karaktereiket. Liz 31 éve elhagyta a családját, hogy végre azzá válhasson, amivé mindig is akart, ebben pedig segítségére volt a Grófnő és a hotel, ahol mindenki az, amilyen igazából. Miután a Grófnő elvette tőle az egyetlen embert, akit szeretett, Tristan (Finn Wittrock) személyében, úgy érzi nincs tovább mért élnie. Így van ezzel Iris is, aki, mint anya, úgy gondolja megbukott. Majdnem két évtizede szolgál a hotelban, eteti a vámpírokat, csak, hogy fia, Donovan (Matt Bomer) közelében lehessen, de vámpírként való újjászületése sem hozta vissza az életébe a szeretetet, ezért véget akar vetni az életének, ahogy Liz is. Csakhogy, aki úgy hal meg, hogy befejezetlen ügye van, örökké ott ragad kísértetként halálának helyszínén. Ezért Liz újra kapcsolatba lép fiával, hogy, ha lehetséges, elmagyarázza neki, miért választott más életet annak idején. Ez a szál tényleg megható volt, és ennek fényében újra hangsúlyoznom kell, hogy a sorozat nem csak agyatlan horror.

Már csak három rész van hátra az évadból, éppen ezért el kell varrni lassan, nem kapkodva, de biztosan a szálakat, így tehát végre a vámpír „kukorica gyermekei” is bekerülnek a bizonyos gyűlölet folyosóra, köszönhetően az újra családdá kovácsolódó Lowe-éknak köszönhetően. Szerencsére, a gonosz kisgyerekeket nem szerettem, de legalább Ramona Royale (Angela Bassett )nem fog szomjazni)… Ami Lowe-ékat illeti, bár szülői képességeik erőteljesen megkérdőjelezendők azzal, hogy Alex  (Chloe Sevigny) eldobta magától lányát, hogy vámpírként nevelhesse vámpír fiát, mit sem sejtve arról, hogy ki is igazából a férje. John-nak (Wes Bentley) már csak egy áldozatra van szüksége, hogy véghezvigye Mr. March (Evan Peters) művét és teljesítse a tízparancsolat gyűjteményét. Csakhogy, mint ahogy azt a Grófnő is elfelejtette, attól, hogy a régi szerelmek halottak, még éreznek, és bizony nem jó ötlet feldühíteni a kísérteteket, főleg akkor, hogyha az Sally (Sarah Paulson), aki a Függőség Démonát is irányítja a dühével…

Az epizód lezárást illetően ideges vagyok, mert három hetet kell várni arra, hogy kiderüljön ki élte túl a részt, de izgatottságomat még jobban fokozza, hogy január 6-án egy régi szereplő is bejelentkezik a Cortezbe, Gabourey Sidibe személyében, akinek köszönhetően, Queenie, az élő vudubaba által a hotel nem csak az első, hanem a harmadik évaddal is összefüggésben lesz!Mint minden évben ilyenkor, bemutatják az American Horror Story aktuális évadának téli fináléját, melyet három hetes szünet követ, az ünnepek miatt. A 10. részek mindig valami meglepő csavart, izgalmakat tartogatnak és ez idén sem volt másképp.

Az aktuális epizód szorosan összefügg az előzővel, ami egy sorozatnál evidens, mégis úgy érzem, hogy ez az évad egészen jól elszeparálható a különböző cselekményszálakra, melyekhez részek és karakterek tartoznak. Múlt héten a Grófnő (Lady Gaga) tisztogatásba kezdett, hogy szépen lassan leszámoljon ellenségeivel, és megbosszulja az őt ért sérelmeket. Én személy szerint nagyon kedvelem a Grófnő karakterét - elismerem, nem Gaga színészi teljesítménye miatt, bár a flashbackekben tényleg meglepően jól alakít, és akkor is, amikor érződik, hogy a szövege a saját eszmerendszerével egyezik meg. Múlt héten visszakapta élete szerelmét, átváltoztatóját, Rudolpho Valentinót (Finn Wittrock) és annak feleségét, Natashát (Alexandra Daddario). Első lépésként meg akar szabadulni Natashától, hogy Valentinóval örökké együtt élhessenek erőddé változtatott hoteljében. Már múltkor is feltűnt a régi, hollwoodi sztárok feléledésének szimbolikussága, hogy nem találják helyüket a modern világban, és vagy alkalmazkodnak, vagy végük van. Sajnos mindkettejüknek végük lett, mindkettejüknek a bosszú jegyében, amit én nagyon korainak és sajnálatosnak találtam, mert Finn Wittrock és Alexandra Daddario az évad fénypontjai voltak, én imádtam őket, és szerintem többet érdemeltek volna. Bár ez a Cortez, és itt lehetséges a lehetetlen, így semmire sem szabad mérget venni, amit látunk.

Az epizód oroszlánrésze Liz Taylor (Denis O’Hare) és Iris (Kathy Bates) köré épült. Gondolom, nem vagyok vele egyedül, ha kijelentem, hogy a két színész a sorozat legjobbjai közé tartozik, közös jeleneteik és dialógusaik minden évadban a részek csúcspontjai, mindkettőjükön látszódik, hogy imádják az idei karaktereiket. Liz 31 éve elhagyta a családját, hogy végre azzá válhasson, amivé mindig is akart, ebben pedig segítségére volt a Grófnő és a hotel, ahol mindenki olyan, amilyen igazából. Miután a Grófnő elvette tőle az egyetlen embert, akit szeretett, Tristan (Finn Wittrock) személyében, úgy érzi, nincs tovább miért élnie. Így van ezzel Iris is, aki mint anya úgy gondolja, megbukott. Majdnem két évtizede szolgál a hotelban, eteti a vámpírokat, csak hogy fia, Donovan (Matt Bomer) közelében lehessen, de vámpírként való újjászületése sem hozta vissza az életébe a szeretetet, ezért véget akar vetni az életének, ahogy Liz is. Csakhogy aki úgy hal meg, hogy befejezetlen ügye van, örökké ott ragad kísértetként halálának helyszínén. Ezért Liz újra kapcsolatba lép fiával, hogy ha lehetséges, elmagyarázza neki, miért választott más életet annak idején. Ez a szál tényleg megható volt, és ennek fényében újra hangsúlyoznom kell, hogy a sorozat nem csak agyatlan horror, az aktuális epizód az évad egyik legjobbja, megható, drámai, a színészek - még Gaga is - remekelnek, a filmzenei aláfestés pedig telitalálat.

Már csak három rész van hátra az évadból, éppen ezért el kell varrni lassan, nem kapkodva, de biztosan a szálakat, így tehát végre a vámpír „kukorica gyermekei” is bekerülnek arra a bizonyos gyűlöletfolyosóra, köszönhetően az újra családdá kovácsolódó Lowe-éknak köszönhetően. Szerencsére a gonosz kisgyerekeket nem szerettem, de legalább Ramona Royale (Angela Bassett) nem fog szomjazni)…

Ami Lowe-ékat illeti, bár szülői képességeik erőteljesen megkérdőjelezendők azáltal, hogy Alex (Chloë Sevigny) eldobta magától lányát, hogy vámpírként nevelhesse vámpír fiát, mit sem sejtve arról, hogy ki is igazából a férje. Johnnak (Wes Bentley) már csak egy áldozatra van szüksége, hogy véghezvigye Mr. March (Evan Peters) művét, és kiteljesítse a tízparancsolat gyűjteményét. Csakhogy mint ahogy azt a Grófnő is elfelejtette, attól, hogy a régi szerelmek halottak, még éreznek, és bizony nem jó ötlet feldühíteni a kísérteteket, főleg akkor, hogyha az Sally (Sarah Paulson), aki a Függőség Démonát is irányítja a dühével…

Az epizód lezárását illetően ideges vagyok, mert három hetet kell várni arra, hogy kiderüljön, ki élte túl a részt, de izgatottságomat még jobban fokozza, hogy január 6-án egy régi szereplő is bejelentkezik a Cortezbe, Gabourey Sidibe személyében, akinek köszönhetően Queenie, az élő vudubaba által a hotel nem csak az első, hanem a harmadik évaddal is összefüggésben lesz!

Sarah Paulson a mai napon töltötte be 41. életévét! Boldog születésnapot kívánunk Neki!