Haleigh Foutch, a Collider szerkesztője a napokban interjút készített az AZ producereivel, melyben a forgatásról, a szereplőválogatásról, kimaradt jelenetekről és a második fejezetről beszélgetnek. A film nem csak kritikailag elképesztően sikeres, a premier megdöntötte a Deadpool rekordját, a maga 13, 5 milliós nézettségével, a csütörtöki és pénteki nézőszámot összeadva pedig már több, mint 47 milliónál tart. Hatalmas siker ez egy R besorolású horrornak, ami imdbn jelenleg 8,3-on, Rotten Tomatoes-on pedig 88%-on áll. Az interjúban még nem tudták a producerek, de az óta hivatalosan is bejelentették, hogy lesz második fejezet, amit elvileg két év múlva ilyenkor már láthatunk.

Az eredeti cikket, angol nyelven itt találjátok meg. Kiritkánkat itt, listánkat pedig, hogy miért vártuk hihetetlenül itt.

Stephen King egyike minden idők legsikeresebb íróinak. Történetei megérintik a közönséget évtizedek óta a világon mindenhol, és mégis, a filmes változatok mindig kihívást jelentenek. Általában a lényeg tűnik el belőlük az átalakulás folyamán. Az olyanok, mint “A végítélet” vagy “A setét torony” jelenthetik a legkeményebb diót, mindazonáltal az “AZ”, az egyik legnagyratörőbb munkája a maga 1000+ oldalával a legkedveltebb opusz, történet a felnötté válásról és a gonosszal való találkozásról.

Nem meglepő tehét, hogy maga a filmrevitel is kalandos történetet tudhat a háta mögött. Először a Warner Brothers kezdett a megvalósításba Cary Fukunaga írói és rendezői vezetésével, nem sokkal későbbb pedig leányvvállalata, a New Line tudhatta magáénak, mikor Fukunaga alkotói különbözőségekre hivatkozva kiszállt a projectből.

Ekkor lépett be Andy és Barbara Muschietti, ez a kreatív (testvér)páros Gary Dauberman író közreműködésével, aki a már meglévő forgatókönyvet alapul véve segítette a ma ismert verzió megvalósulását - sikerre víve ezt a közkedvelt és szeretett horrort még a kasszáknál is. Seth Grahame-Smith és David Katzenberg producerek mindvégig a project mellett bábáskodtak annak 6 éves kalandos előkészületi időszaka kezdetétől.

“Az” hétvégi premierjének kapcsán ültem le Katzenger és Grahame-Smith producerekkel egy kis csevegésre a filmről és annak várt folytatásáról. Beszéltünk arról, hogyan is változott a forgatókönyv Fukunaga eredeti munkájából, és hogy a Muschietti testvérek milyen hatással is voltak a kész műre, melyet mára mind ismerhetünk. Hogyan sűrítették össze Beverly Marsh karakterét,hogyan találták meg a fiatal sztárjelöltet, Sophia Lillis-t hozzá, a történet, ami végül Pennywise-t olyanra alakította, amilyen végül lett a vásznon. Szót ejtettünk a folytatás forgatókönyvének jelenlegi állapotáról és még sok másról is.

Beszéljünk picit arról, hogyan is kerültetek képbe a projecttel. Mindkét rendező mellett dolgoztatok végig a folyamatban?

SETH GRAHAME-SMITH: Oh igen.

DAVID KATZENBERG: Igen, úgy értem, már több mint 6 év e hogy felkért minket Dan Lin és Roy Lee, akik a jogokat tulajdonolják, és végig fent voltunk a szekéren együtt. Ez persze még személyesebbé és különlegesebbé teszi az egészet. Már az első változat munkálataiba is bevontak minket Cary-ék, akik egy csodálatos forgatókönyvvel álltak elő, és ott voltunk akkor is,amikor Andy és Barbara, a nővére csatlakozott. Szóval az egész kaland alatt.

A Fukunaga és Chase Palmer által jegyzett forgatókönyv elérhető a neten, így teljesen egyértelmű, hogy a mű fő vonalát már ott megadták.

GRAHAME-SMITH: Oh igen.

KATZENBERG: Így van.

GRAHAME-SMITH: Nem kérdés.

Mit gondoltok, mi az, amit Andy és Barbara hozott az asztalhoz és ami a végső változatban is megjelenik?

GRAHAME-SMITH: Számunkra egyértelmű, hogy ők olyanok, akik a könyv hangulatát szerették volna megragadni. Úgy értem, magát Stephen King szellemiségét...Tudod, a szentimentalizmus, a felnőtté érés, a féktelen horror és a tagadhatatlan érzékiség keverékét. Chase és Cary természetesen hasonlóan megragadták ezeket a maguk változatában, de nem minden dolog ugyanúgy csapódik le mindenki olvasatában természetesen, néha nem működik a dolog. Végtelenül hálásak vagyunk Cary-nek; ő és Chase elképesztőt írt. Gary Dauberman is remekül dolgozott, mikor Andy stílusát is beleszőtte kicsit jobban.

Ha már itt tartunk, mikor találkoztunk Andy-vel, mikor először jött be, a kölykökről kezdett beszélni, meg hogy mit jelentett számára a könyv, mikor még gyerek volt Argentinában, egy Stephen King rajongó. Számunkra ez volt a fő, legalábbis egy fontos szempont, hogy megértsd ezeket a gyerekeket ‘89 nyarán, akik valami olyanon mennek épp keresztül, ami láthatatlan a legtöbb felnőtt számára.

Ez az egész olyan őrült számomra, hiszen én is 13 éves voltam ‘89 nyarán, New England-ben nőttem fel, Stephen King-et olvastam azon a nyáron is. Szóval számomra ezeknek a dolgoknak a megelevenedése olyan volt, amihez tudtam kötődni, tiszta őrület. Úgy értem, mondtam is korábban, az én egyik kis adalékom a Lúzerek klubjához,mikor forgatni kezdtünk, összeraktam pár dolgot, nevezzük bibliának, a különböző tv műsorok azon a nyáron, ezek voltak azok a filmek, amiket a moziban én is néztem akkor, ez volt az album, amit a közelben vettem, Andy-nek elhoztam ezeket mert tudtam, hogy engedi majd a srácokat inspirálódni. Ők mind 2002-ben születtek. Még kimondani is abszurd.

Felkavaró

GRAHAME-SMITH: [Nevet] igen.

Engem mindig érdekel a film előkészülete, a kialakulása, főleg olyankor, mikor egy ennyire masszív alapanyagból tudnak dolgozni az alkotók. Mennyi jelenetet forgattatok, amik végül nem kerültek bele a filmbe? Sok a kivágott részlet?

KATZENBERG: Nincs túl sok kivágott jelenet,úgy értem, nyilvánvalóan csippentettünk le dolgokat a játékidő miatt, de semmi extra - nem egész jelenetek, semmi túl drasztikus, amit bárki is nagyon hiányolhatna, hogy őszinte legyek. Azt hiszem, az oka az, hogy nagyon sok időt töltöttünk azzal, hogy a könyv melyik részeit vigyük filmre, és persze tudtuk, hogy két részben mondhatjuk el az egészet, így valójában kivágni nagyon masszív képsorokat nem kellett.

GRAHAME-SMITH: Igen, úgy értem, maga a beosztás is elég kemény volt,hogy itt kezdjem, mivel a film sztárjai naponta csak meghatározott óraszámot dolgozhattak. Nincs túlóra ha gyerekkel forgatsz. Szünet kell nekik, iskolába járnak, még ha nyáron forgattuk is. Tudod, ezt mind figyelembe kellett vennünk, nagyon megfontoltan kellett a forgatókönyvet összetennünk még a munkálatok előtt. Szóval filmtekercsek nem végezték a vágószoba padlóján. Mindössze néhány dolgot kellett kicsit megnyesnünk.

KATZENBERG: Inkább expozíciók, átmeneti képsorok, tudod, semmi...

GRAHAME-SMITH: Semmi különös. Ez nem olyan, hogy vagy te, egy King rajongó, leforgatjuk a Fekete bugyor jelenetet azért, hogy a végén ne is legyen benne a filmben.

És csak elképzelni tudnám a riadalmat, amit a maszkok és hasonlók storyboardozása ekkor jelentene…

GRAHAME-SMITH: Yeah.

KATZENBERG: Yeah.

Szóval gyakorlatilag minden benne maradt a filmben.

KATZENBERG: A beosztás őrület volt. Elképesztően bonyolult, és minden jó előre kigondolt.

GRAHAME-SMITH: Mert, tudod, nézed a filmet és...bementünk és mondtuk, hogy ennek nagyobbnak kell lennie, mint egy átlagos horrornak. Többet kell adnia. Egyszerűen egy grandiózus filmnek kell érezni. És a forgatás minimum 70 százalékán mi is ott voltunk, ha nem többön. És ezt nem végig studióban csináltuk, oda csak a végén mentünk.

KATZENBERG: Igen, a helyszín Torontó volt, nyáron,meleg és pára mindenfelé.

GRAHAME-SMITH: Yeah.

Istenem, mennyire forró volt minden.

GRAHAME-SMITH: Emlékszel, mi?

Igen, emlékszem.

KATZENBERG: Átkozott nehéz volt  száraznak maradni.

GRAHAME-SMITH: Pontosan.

KATZENBERG: Szerencsére a srácok futkároztak, ők szabadon izzadhattak.

A folytatás még nincs meghirdetve, de a film végi utalás azzal, hogy “Első fejezet”...

GRAHAME-SMITH: Igen.

Az - “Első fejezet”

GRAHAME-SMITH: Így.

Tudjuk, hogy a gyerekek milyen gyorsan nőnek, szóval hogy álltok az előkészületekkel, milyen gyorsan tudtok visszaugrani és felvenni a tempót ha kell?

GRAHAME-SMITH: Szóval, először is, tudod, még semmi hivatalos nem jelent meg a második fejezetről eddig. Nem mondom, hogy az van, hogy nem merem mondani, egyszerűen csak így van. A film kijön és utána döntünk.

KATZENBERG: De nyilvánvalóan gondoltunk már rá.

GRAHAME-SMITH: Igen, így van.

KATZENBERG: De most csak így ennyi.

GRAHAME-SMITH: Igen, úgy mondanám, hogy gondoltunk rá, beszéltünk is róla.

KATZENBERG:Főleg hogy a második film hogy is kapcsolódik majd az előzőhöz.

Igen, Andy mindig azt mondja, hogy szeretné a két filmet a szövegezésben is összekapcsolni, szóval nem is akarnád, hogy Finn Wolfhard hirtelen teljesen másmilyen legyen vagy valami hasonló.

GRAHAME-SMITH: Pontosan. De persze ez függ attól, hogy melyik karakter beszél, és melyikük, tudod, érik gyorsabban vagy máshogy a többiekhez képest. Év elején belefutottunk egy hasonlóba, volt egy kis extra forgatás, mikor is? Február vagy március?

KATZENBERG: Mm-hmm.

GRAHAME-SMITH: És a forgatás vége óta, szeptember óta februárig vagy márciusig Finn és Wyatt csak nézett, mert egy lábbal magasabbak lettek.

KATZENBERG: De ami ennél is drasztikusabb változás volt,az a hangjuk. Még Jaeden hangja is elképesztően mély lett.

A forgatókönyv már kész is akár?

GRAHAME-SMITH: Inkább mondjuk azt, hogy dolgoznak rajta.

GRAHAME-SMITH: Igen, dolgoznak. Nyilvánvalóan rajtvonalnál leszünk ha kimondják hogy kész. Pontosan.

GRAHAME-SMITH: Nem vesztegetjük az időt, azonnal ugrunk, amint lehet. De ez még nem jött el.

KATZENBERG: Nincs hivatalos megerősítés.

KATZENBERG: És nem csak úgy mondjuk; tényleg nincs.

Nem, nem gúnyolódom azzal, hogy nem hiszek nektek...csak majd nézzétek meg a kasszáknál és akkor rendben lesz.

GRAHAME-SMITH: Egészen pontosan így.

Gyönyörűen teljesít.

GRAHAME-SMITH: Igen, rendben van, de ki tudja.

Sose igyál előre a medve bőrére.

GRAHAME-SMITH: Babonás palik vagyunk mi.

Teljesen megértem, de ez egy csodálatos film.

KATZENBERG: Köszönjük szépen.

Az “Első fejezet”-ben amit leginkább szerettem, az a sok kis részlet és odaadás,amit Beverly karakterébe tettetek, számomra ő volt a titkos vezető a csapatban.

KATZENBERG: Tutti, igen.

Hogy alakult ki ez a forgatókönyvben? A film végén még néhány snittet is képes Bill-től elhappolni.  Utána persze beszélhetnénk arról is, hogy találtátok meg Sophia-t,mert ő valami eszelős jó.

GRAHAME-SMITH: Igen,így van. Sophia megtalálása, szerintem, az volt a legegyszerűbb.

KATZENBERG: Yeah.

GRAHAME-SMITH: Egy rakás csodás színészt és színésznőt megnéztünk.Csodásakat! De benne van valami egyedi, ami megfog azonnal. Úgy képes a figyelmed tartani a vásznon, ahogy csak néhányan az ő korában. Egy igazi sztár. Már abban a percben ezt mondtunk, mikor megláttuk. És ha már itt tartunk, van egy jópár sztár a filmben, de...

KATZENBERG: Emlékszem, néztem a meghallgatásán készült felvételt,akkor személyesen még nem találkoztunk.

GRAHAME-SMITH: Így van..

KATZENBERG: És mindketten,asszem, a monitorhoz közel hajoltunk, és  …

GRAHAME-SMITH: Emlékszem!

KATZENBERG: És azonnal …

GRAHAME-SMITH: Mindketten néztünk, hogy ez egy sztár! Egyszerűen érezhető rajta. És tudod, ő egy nagyon édes, nagyon félénk lány az életben, de ha beindul, akkor magával ragadó. És tudod, pont erre van szükség,mert Andy elkötelezett volt azzal kapcsolatban - és szerintem ez a könyvben is így van, bárki megerősítheti,aki olvasta - , hogy ő a kapocs a csapatban,ő tartja össze a Vesztesek klubját. De persze nem csináljuk meg a Chüd rituálét és ő nem úgy tartja majd össze őket. Rendben. De ő a spirituális és érzelmi középpontja a csapatnak. Mert ha a Vesztesek szétszélednek, mi az az egyetlen, ami miatt mégis újra egymásra találnak. Ez a kérdés végig előttünk volt, hogy mi az a dolog, ami újra összehozhatja őket, és ezért is szenteltük neki a film utolsó harmadát gyakorlatilag és adtunk lehetőséget a kibontakozására.És ha már megragadta a figyelmed, látni akarod, ahogy újra és újra megküzd Pennywise-zal, egyszerűen tudod hogy meg fog történni. Szóval megtalálni a színésznőt egyszerűen agy nélküli munka volt, tisztán emocionális.Azt hiszem, a legtöbb srácot így találtuk meg.

KATZENBERG: Igen, több ezer srácot hallgattunk meg, és szinte azonnal tudtuk, ki a mi emberünk.

GRAHAME-SMITH: Nem, vele ez tényleg egy pillanat volt.

Igen, egyszerűen csodálatos. És ahogy mondtam, a forgatáson megkerestem és dumáltunk.Nagyon édes, szerény, félénk, szóval amikor a filmben is láttam, az olyan volt,hogy “Te jó ég, csaj, ezt nem is gondoltam!”.

GRAHAME-SMITH: Nagyon tökös.

És persze elérkeztünk Pennywise-hoz.

GRAHAME-SMITH: Így van.

Most vettem csak észre, hogy az eddigi kérdések mind a gyerekekre vonatkoztak,merthogy ők elviszik a hátukon a filmet.

GRAHAME-SMITH: Yeah! Yeah, yeah.

Mindenki Pennywise-ért megy majd a moziba, de a gyerekekért izgul majd végig.

GRAHAME-SMITH: Mi is ezt reméljük, ez a legjobb eshetőség.

KATZENBERG: Imádtam, hogy az emberek mennyire meg voltak lepve az “Állj mellém!” hangulati elemeken a filmben.

Szóval Bill, és az, ahogy Andy Bill-lel dolgozott, szerintetek a legelejétől volt egy elképzelésük Pennywise-ról? Vagy volt egy kvázi felfedezési időszak?

GRAHAME-SMITH: Szerintem ez egy kísérletezésből alakult ki, tutira.

KATZENBERG: Fejlődött.

GRAHAME-SMITH: Kétségtelen. Amit biztosra tudtunk,Bill-t és Andy-ti is beleértve, hogy Tim Curry változatát tisztelettel kell kezelnünk, nem csinálhatjuk mi is úgy. Azt nem lehet überelni. De tudod, hogy is csináljunk valami újat, ami ikonikus is tud lenni egyszerre? Ez volt a kihívás.És Bill még csak 24 volt, mikor ez az egész elkezdődött, elképesztő, nem?

Őrületes.

GRAHAME-SMITH: És mikor őt választották a filmre...elképesztő dolgokat tud csinálni a hangjával, a testével, és az arca egyszerűen fenomenállis.

Igazán az.

GRAHAME-SMITH: Eggyé vált a karakterrel.

KATZENBERG: És ha már a külső, Andy elidegeníthetetlen érdemekkel bír a kialakításban már a legelejétől, a meetingjeinken is állandóan csinálta a vázlatokat a lapjaira. Először csak néztük, hogy mi ez patkó, aztán a patkóból lassan egy száj lett.

GRAHAME-SMITH: Egy hatalmas fülig érő vigyor.

KATZENBERG: Egészen a szemekig nyílt száj. De először odapillantva csak egy patkó volt.

GRAHAME-SMITH: Meg kellett volna tartani azt a lapot.

KATZENBERG: És csak alakult, változott….

GRAHAME-SMITH: Yeah.

KATZENBERG: És Andy az egész látványvilágot megtervezte gyakorlatilag. Még Bill mozgására és hangjára vonatozva is voltak tervei.

GRAHAME-SMITH: A beosztást illetően annyit érdemes még, hogy Bill Torontóban van, de vele nem kezdtünk forgatni csak  úgy nagyjából egy hónappal a kezdés után. És még a munka alatt is voltak kísérletezések, Bill dolgozott a karakterén végig Andy-vel együtt.

KATZENBERG: És a srácok nem láthatták őt egészen az első közös jelenetig. Fogalmuk se volt, hogy is fog pontosan kinézni Pennywise egészen addig a napig.

GRAHAME-SMITH: Az első jelenetük a konyhában volt.

KATZENBERG: Az egészen elképesztő volt.

GRAHAME-SMITH: És gonosz. Amikor megkörnyékezi Eddie-t.

KATZENBERG: Mindenki totál be volt tojva.

GRAHAME-SMITH: Mi is. Mert, tudod, Bill nagyon magas, és a csizmáiban a végén 198 centiméter magas volt, járkált körben sminkben, beletelt néhány napba mire megszoktuk a látványt, mert tudod, nem voltunk biztosak benne, hogy akar-e beszélgetni? Nem akar? Aztán rájössz...

KATZENBERG: Állati volt, és jól működött,mert a gyerekek valóban halálra voltak rémülve.

Nem tudtam, hogy az volt az első jelenet, de így visszagondolva,már mindent értek, az energia ott elképesztő.

GRAHAME-SMITH: Az a jelenet csöpög a nyáltól.

GRAHAME-SMITH: Yeah.

A fogai miatt csöpögött a nyála, ugye?

GRAHAME-SMITH: Én nem tudom, hogy attól volt-e, vagy ez egy tudatos döntés volt. De amit imádok ezekben a gyerekekben, a színészeinkben,az hogy Jack gyakorlatilag visszaköpött rá, bele az arcába, mintha gyűjtötte volna a nyálat csak hogy odaköphesse, nem hunyászkodott meg.

Oh azok a gyerekek fantasztikusak voltak. Nagyszerűek. Csak elképzelni tudom, hogy mennyi improvizálás mehetett a csapatban.

KATZENBERG: Yeah.

GRAHAME-SMITH: Egy csomó.

KATZENBERG: A vásznon és a forgatáson is, szinte azonnal legjobb barátok lettek, mindent együtt csináltak. És ami a legjobb az egészben, hogy egy csomó dolog a privát kapcsolatukból egymás között belekerült a filmbe is, a párbeszédekbe, nagyon sok az improvizáción és rögtönzésen keresztül. A kapcsolatuk egymással pedig csak fejlődött a nyár alatt mind a vásznon, mind azon kívül, elképesztő volt látni.

GRAHAME-SMITH: Igen, csak ismételni tudom magam végig. De nagyon szerencsések vagyunk, hogy megtaláltuk ezeket a gyerekeket, ezeket a nagyszerű színészeket. Amikor együtt voltak, ott beindult a kémia, igazi bajtársiasság alakult ki, olyan “legjobb barátok örökre” érzés. Ha idősebbek lennének, akkor a Gyűrűk urában lenne a helyük ugyanazzal a közös tetkóval. Ha nem találkoznak most húsz évig, utána pedig újra, akkor ugyanott tudnák folytatni, megölelni egymást, mert együtt töltötték ezt a szentimentális nyarat 13 évesen. Egymásnál aludtak például. És minden lehető időt kihasználtak pletykálkodásra, röhögésre, egymás megtréfálására, ezt pedig érezheted a vásznon is.

KATZENBERG: Csak rá kell nézni az Instagram profiljukra és ott is látható...

GRAHAME-SMITH: Oh istenem, még a mai napig  is...

KATZENBERG: Elválaszhatatlanok.