Korunk filmes világát több rákfene is kínozza, és ezek közül is külön ki lehet emelni kettőt. Az egyik az a mértéktelen ötlettelenség és a kreativitás arcpirító hiánya, melynek eredményeképp sorra egymás után készülnek futószalagon a régi klasszikus (vagy esetleg csak pár évvel korábbi) remekművek vérszegény újrafeldolgozásai. Az ilyen próbálkozások egyértelmű taktikája az, hogy a jól ismert címekkel becsalogassák a nézőket, és még csak meg sem kell erőltetni magukat, hiszen vagy leforgatják ismét, kisebb módosításokkal ugyanazt, vagy pedig teljesen újraértelmezik a jól ismert sztorit, de így sincs semmi félnivaló. Hiszen úgy is beülnek az emberek az ismerős cím miatt. A másik lényeges probléma pedig az aktuálpolitikai témák, elsősorban az eltúlzott politikai korrektség agresszív alkalmazása, és ráerőszakolása az adott filmre. Persze a filmtörténelem során valamennyire mindig meg kellett felelni az adott kor elvárásainak, és a múlt filmjei is sokat tükröznek az akkori nézetekről, de talán soha nem öltött még ez akkora méreteket, és váltott ki akkora visszatetszést, mint napjainkban. Ezeknek a filmkészítési kórságoknak a szentségtelen elegyéből született mai alanyunk, a 2019-es Fekete karácsony.
A Hawthorne Főiskola aktívan készül a karácsonyi ünnepekre. Ám nagyon úgy fest, hogy ez a karácsony közel sem lesz olyan nyugodt és meghitt, mint az eddigiek, ugyanis nagyon úgy néz ki, hogy gyilkos ólálkodik a kampuszon. A kezdetben rosszízű tréfának látszó fenyegetések hamarosan komoly problémákká súlyosbodnak, és a lányoknak már egyértelműen az életükért kell küzdeniük. A helyzet csak még komplikáltabbá válik, amikor kiderül, hogy a gyilkosságoknak köze lehet egy egész egyetemet érintő összeesküvéshez, és titkos diákszövetkezetekhez.
Tisztázzunk valamit mindjárt a legelején! Ennek a filmnek az égvilágon semmi köze nincs az eredeti, 1974-es Fekete karácsonyhoz, de még csak annak 2006-os katasztrofális, de valódi remake-jéhez sem. Sem a cselekmény, sem a karakterek terén nincs semmi összefüggés, egyedül csak annyi, hogy itt is karácsony van, de ez is csak díszlet. Illetve ugye a cím, ami még közös, és ez a lehető legpofátlanabb lépés volt az alkotók részéről. Mintha csak ők maguk is tisztában lettek volna már előre azzal, hogy ezt a filmet a kutya sem akarja majd megnézni, de hogyha ráerőszakolják egy méltán klasszikus és valóban színvonalas horrorfilm címét, akkor már mindjárt jobban odafigyelnek rá. Köszönjük a készítők és a Blumhouse őszinteségét, hogy ennyire bíztak a saját produkciójukban. A végeredményért viszont így is vállalniuk kell a felelősséget.
A film cselekménye amellett, hogy elfér egy gyufásdobozban, szánalmasan bárgyú, és egyszerű. A jól ismert D-től Zs kategóriáig terjedő produkciók szokásos receptjei szerint építkezik, aminek lényeges fordulatait csak az nem tudja előre, aki még életében nem látott filmet. Meglepődni azért talán így is meg lehet, de nem feltétlenül pozitív értelemben. Még nem is lenne baj a gyenge történetvezetéssel, hiszen rengeteg film esetében láttuk már azt, hogy az ilyen hiányosságokat hogyan képesek ellensúlyozni idegőrlő feszültséggel, remek hangulattal, és emlékezetes karakterekkel. Na de ebben a filmben ezeket is gyorsan felejtsük el. Feszültség az egyáltalán nincs az egész játékidő alatt, sőt, mintha a készítők egyáltalán nem is akartak volna igazán bevállalósak lenni. Kicsit olyan érzést kelt az összkép, mintha azt akarták volna, hogy a fiatalabb korosztály is nyugodtan beülhessen rá, hátha kicsit több pénzt hoz így a konyhára. Félni egyáltalán nincs okunk, izgulni meg pláne. A gyilkosságok is bántóan vérszegények. Van pár fojtogatás, nejlonzacskóval való megfojtás (értjük az izzadságszagú utalást), vér nélküli késelések, és képen kívüli elhalálozások. Felmerül a kérdés bennem, hogy mégis melyik korosztálynak szánták ezt a filmet? Ez semmilyen tekintetben nem horror, inkább emlékeztet azokra a direkt tévére készült családi thrillerekre, vagy krimikre, amiket esetleg vasárnap délutánonként szoktak leadni. Karakterek, mint olyanok, egyáltalán nincsenek. Az összes szereplő vagy papírmaséfigura, vagy végtelenül sztereotíp, vagy halálosan idegesítő. Így el is felejthetjük, hogy bárkinek szurkoljunk, vagy, hogy úgy igazán érdekeljen bármelyikük sorsa.
De ami igazán megássa a sírját ennek a filmnek, az a mérhetetlenül gusztustalan aktuálpolitikai felhangja, és a mérhetetlenül káros üzenete. A Fekete karácsony csak úgy tocsog az utóbbi évek metoo botrányaitól átitatott légkörétől, és még ennek a legprimitívebb, legalpáribb manifesztációjaként is működik. Az erős női karakterek és a girl power ábrázolása az egy dolog, és nem is lenne vele baj, ha jól csinálnák. De ehhez előbb mondjuk kellenének épkézláb, jól megírt karakterek. És aztán mondjuk ezeket a figurákat nem kéne a végletekig túltolni, hogy aztán teljesen karikatúraszerűvé és a lehető legnegatívabb értelemben véve, sztereotípakká váljanak. És ha ez még nem lenne elég az aktuálpolitikai témák és botrányok kihangsúlyozására, akkor tegyük még hozzá azt is, hogy ebben a filmben a férfiak konkrétan a megtestesült földi gonoszság képében tűnnek fel. Mindegyikük hímsoviniszta bunkó vadbarom, akik csak elnyomni akarják a nőket és uralkodni felettük, de ami a leggusztustalanabb, hogy a film úgy állítja be ezt, hogy ez a férfiak ősi, alaptermészete. Aki pedig nem követi ezt az attitűdöt az vagy simán ostoba, vagy pedig mivel ellenszegül igaz természetének, az szintén áldozatként végzi. Csak egyetlen egy igazán pozitív férfi karakter van az egész filmben, aki viszont, csak hogy ne feledjük a politikai korrektséget, természetesen fekete.
Ha ezt valóban komolyan gondolták a film készítői, akkor azzal egy örök érvényű lelki szegénységi bizonyítványt állíthatnak ki maguknak, és büszkélkedhetnek, hogy létrehozták az utóbbi évek egyik legocsmányabb és legvérlázítóbb propagandafilmjét. De tényleg, Joseph Goebbels megirigyelhetné azt, ami itt történik. Ami pedig a film végső konklúzióját illeti, hogy mi áll a dolgok hátterében, és honnan származik a kampuszon eluralkodó gonoszság, az olyan végtelenül nevetséges, hogy csak egy South Park részben tudnék elképzelni ilyesmit. Komolyan, az egész film cselekménye tökéletesen elmenne egy South Park epizódnak, és ott még talán kicsit jobban is sülne el.
Egyszóval így 2019 végére kaptunk egy végtelenül felesleges, cserébe nagyon is gusztustalan és felháborító szemétkupacot, ami van annyira pofátlan, hogy mérgező üzenetét képes egy igazi horror-klasszikus hírneve mögé rejteni. Senkinek sem ajánlom ezt a filmet, aki teheti, az jó messzire kerülje el.
2/10