Helen és Madeline legjobb barátnők. Voltak. Amíg a színésznő le nem csapta Helen kezéről a szeretett férfit. Ernest jónevű plasztikai sebész, így Madeline duplán jól járt ezzel. Helen persze kiborul, majd nem sokkal később visszatér, méghozzá durván dögösen. Vajon, hogy csinálta? Helen és Madeline élete ismét összefonódik, középpontjában Ernest-el és egy hatalmas titokkal, mely örökre megpecsételi a sorsukat.
Robert Zemeckis 1992-ben jött ki a Jól áll neki a halállal, ami nem hivatalosan a Mesék a kriptából első mozifilmje. Ha pedig már ezt tudjuk, akkor azt is, hogy mire számíthatunk. Ez a film kifejezetten erős és sötét humorral bír, nagyon groteszk jeleneteket kapunk és mellé pedig baromi jó alakításokat. Na persze ez nem is lehet másképpen, ha olyan színészeket szerződtetnek, mint Meryl Streep, Goldie Hawn és Bruce Willis, na meg a csodálatos Isabella Rossellini.
A történet szereplői mind egytől-egyig erkölcsileg igencsak kétes alakok. Egyiket se lehet nagyon rendes embernek nevezni és ez akkor is igaz, ha a szinopszis alapján Helen a szenvedő fél. Első ránézésre persze így van, csak aztán ahogyan elmerülünk a történetben, úgy jövünk rá, hogy ezek az alakok bizony nem maszületett bárányok. Még talán Ernest az, aki a maga tutyimutyiságával rendesnek nevezhető, de ez is inkább csak a történet végén derül ki. Addig viszont inkább szánalmas és gyenge. A két nő pedig egyszerre angyali és démoni. Sokszor inkább démoni, de nagyon jó nézni, ahogyan kikaparják egymást szemét. Mint ahogyan azt is, ahogyan sorsuk egybefonódik és a döntéseik kihatnak egymás hátralévő életére. Ami ugye mint tudjuk, nem kevés időt jelent jelen esetben.
A színészek között nagyon jól működik a kémia. Bruce Willis pedig egészen más arcát mutatja és nagyon jól áll neki... ez a szerep. Goldie Hawn és Meryl Streep pedig lubickolnak a szerepeikben, nagyon jó komika mind a két színésznő és igazán fergeteges jeleneteket köszönhetünk nekik. Ami pedig kifejezetten fontos, hogy nem válnak ripaccsá, nagyon jó érzékkel alakítják a karaktereiket. Az egészbe pedig nagyon szépen robban bele Isabella Rossellini, akinek nem csodáljuk, ha sokan nem tudnak ellenállni.
Zemeckis nagyon jól vegyíti a különböző zsánereket és ügyesen nagyítja fel, illetve karikírozza ki azok stílusjegyeit. Nagyon jók a beállítások, a hosszú snittek és a karakterek sorsának alakulása. A báli jelenet külön tetszik, na meg az Elvis Presley poént kifejezetten díjaztam. Ám legyen, én elfogadom ezt a magyarázatot. :) A képi világ, a trükkök nagyon jók (nem véletlen kapott a film az effektekért Oscar-díjat), mint ahogyan Alan Silvestri zenéje is, ami felteszi a műre a koronát. A poénok nem erőltetettek, a bizarr mutatványok is nagyon jól illeszkednek a történetbe és van benne fordulat is. Egészen másfelé viszik el a sztorit, mint gondolnánk és nem félnek kimondani a tanulságot sem. Ami lehet, hogy sokaknak kicsit gyerekes vagy szájbarágós, de én szerettem ezt is.
Én nem tudok rosszat mondani erről a filmről. Szerintem baromi szórakoztató, imádom a sötét humorát, a színészeket, a karaktereket és azt, ahogyan Zemeckis vegyíti a zsánereket. Rengetegszer láttam már, tudom, hogy mi a vége, de nem tudom megunni. Talán lehetne egy fokkal néha morbidabb, de ez már tényleg csak ízlés kérdése. Tudom, hogy vannak, akik butának tartják vagy csak fintorognak miatta, mint ahogyan a bemutatásának évében se nyerte el a kritikusok tetszését, de szerintem egyszerűen csak nem tudják a helyén kezelni a filmet. Ez egy morbid, fekete humorral átitatott tanmese, ami amellett, hogy szórakoztat tényleg mond is valamit. Valóban: ez egy mese a kriptából.
- Pro
- A zsánerek ízléses és okos keresztezése.
- A trükkök még mai szemmel is élvezhetőek.
- Alan Silvestri zenéje.
- A színészek pazar alakításai.
- Kontra
- Kicsit talán szájbarágós.
- Lehetne néhol merészebb.
Pro | Kontra | 88% |
A zsánerek ízléses és okos keresztezése. | Kicsit talán szájbarágós. | |
A trükkök még mai szemmel is élvezhetőek. | Lehetne néhol merészebb. | |
Alan Silvestri zenéje. | ||
A színészek pazar alakításai. |